2023. július 1-jével új hulladékgazdálkodási rendszer lépett életbe: a magyarországi települési hulladék begyűjtését, kezelését és számlázását a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi, illetve végezteti el a vele szerződött szolgáltatókkal. Ezen a linken ellenőrizhetjük, hogy az adott címen lévő ingatlan, mondjuk a saját lakás esetében melyik területi szolgáltató végzi a hulladékszállítást. Az oldal szépséghibája, hogy a szerződött cégeket rosszul linkelték be (legalábbis azt a néhányat mindenképp, amikre találomra rákattintottunk), így további infókhoz itt nem juthatunk.

A MOHU által közölt információk szerint a hulladékot mindenesetre a korábbi módon a szolgáltatók továbbra is elviszik, a gyűjtés és az elszállítás gyakorisága nem változik.

Erről továbbra is a korábbi területi szolgáltatók által közzétett hulladéknaptárakból tájékozódhatunk.

A lakossági házhozmenő szelektív hulladékgyűjtés is változatlan marad.

Minden háztartásban rendszeresen felhalmozódnak a felesleges tárgyak, amelyekre már nincs szükség, és nagyon változó, mikortól válik feleslegessé valami. Az egyik, határozott, de hatékony megoldás: amit 2-3 éve senki nem használt és elő sem került, illetve emlékek sem fűződnek hozzá, akkor jó eséllyel búcsút lehet venni tőle.

A háztartásokban hosszabb-rövidebb idő alatt felhalmozódott lomoktól viszonylag bonyolult szabályrendszert követve szabadulhatunk meg, és ahogy a közlekedési szabályokat megsértőket, úgy a különböző típusú lomtalanítási lehetőségek rendje ellen vétőket is bírság fenyegeti. Nem ezért érdemes azonban betartani a szabályokat, hanem azért, mert ez biztosítja a környezet védelmét.

Mielőtt lom lesz, hova, kinek adjuk?

1. Első körben érdemes egy próbát tenni és eladni az online piactereken, hátha van, akinek szüksége van az adott dologra. Itt érhetik meglepetések az embert, sokan úgy gondolják, hogy ez elavult műszaki cikk – legyen az egy rádió vagy kazettás magnó – értéktelen, ám simán akadhat rá jelentkező.
2. A legtöbb településen, budapesti kerületben van már Zero Waste csoport, pl. a Facebookon számtalan működik, zseniális hatékonysággal. Itt ingyenesen cserélnek gazdát a fölösleges tárgyak, napokon belül jelentkezik valaki a legtöbb, számunkra már felesleges kacatra, akár sérültekre, alkatrészekre is. Többen gyűjtenek itt kórházak, gyermekotthonok, krízishelyzetben lévők részére, ezért mindenképpen ajánljuk.
3. Ismerőseink között is meghirdethetjük, meg fogunk lepődni, kinek épp mi jön jól, mi hiányzik, mit fogad el.
4. Érdemes felhívni karitatív szervezeteket is, hogy fogadóképesek-e. Sok van, a katolikus karitász gyűjtőpontjait például itt, a máltaiakét itt, a cseriti boltokat itt találod.

Ha mindezek a megoldások nem vezetnek eredményre, tehát újra használni már más sem tudja, a hulladék még számtalan módon hasznosulhat.

A lomtalanítási KRESZ – érdemes betartani a szabályokat

Az egyik legnépszerűbb és legkényelmesebb módszer: a lomtanítási akció. A budapestiek a legegyszerűbben az ingyenes lomtalanítási akciókon szabadulhatnak meg hulladékaiktól. Ez az éppen soron lévő körzetben ugyan jár némi felfordulással, de az FKF munkatársai gyorsan rendet tesznek a lomtalanítás után.

Ezeknek a lomtalanítási akcióknak két alapszabálya van. Az egyik, hogy az úgynevezett nagy darabos hulladékokat (bútorokat, szőnyegeket) szállítják el. A másik, hogy ezt csak a kihelyezést követő napon végzi el az FKF.

Mi kerülhet a lomok közé?

• Olyan háztartási hulladék, ami mérete miatt nem fér el a kukákba.
• Bútor, matrac, szőnyeg, bőrönd, nagy méretű sportszer vagy más használati tárgy (például gyermekfürdető).

Mi nem kerülhet a lomok közé?

• A háztartásban naponta képződő hulladék.
• Szelektíven gyűjthető csomagolóanyag (papír, műanyag, fém hulladék), elektromos és elektronikai hulladék.
• Építési hulladék, sitt, síküveg, szénpor, hamu, föld, zöldhulladék.
• Ipari vagy szolgáltatási tevékenységből származó hulladék.
• Veszélyes hulladék.

A lomtalanítási akcióknak van egy dörgedelmes szabálya, amelynek megsértése 150 ezer forintig terjedő bírság kiszabásával járhat: miután a lom az utcára került, az NHKV Zrt. tulajdonává válik, így vagyon elleni szabálysértést, illetve bűncselekményt követ el, aki elvisz belőle. Ez sajnos teljesen ellent mond a 1. Reduce 2. Reuse 3. Recycle elvének, azaz annak, hogy környezeti szempontból jobb egy tárgyat újrahasználni, amíg csak lehet, mint hulladékanyagként feldolgozni, de még az is sokkal jobb, mint bezúzni és elégetni. Nem kérdés, hogy a lomtalanításokon keresgélők valójában értéket mentnek, és ez igaz még akkor is, ha nem ez az elsődleges céljuk, illetve ha az egész némi átmeneti rendetlenséggel jár. Amit a “lomisok” (egyesületünk több tagja is lelkes keresgélő) nem válogatnak át, azt hajnalban begyűjtik és viszik a szemétégetőbe vagy a hulladéklerakóba.

Hova vigyük a lomot két lomtalanítás között?

A MOHU oldalán azt ígérik, hogy a lomtalanítási akciók, legalábbis egy ideig a jelenlegi formában fognak működni.

Ha viszont két akció között akarunk megszabadulni a lomoktól, egész évben elvihetjük a hulladékudvarok egyikébe. A szelektív gyűjtőpontok zavartalanul üzemelnek, de változás, hogy

július 1-től Magyarország minden hulladékudvara minden Magyarországon lakcímmel rendelkező magánszemély számára hozzáférhető,

azaz nem csak a lakcím szerinti hulladékudvart vehetjük igénybe – olvasható a MOHU oldalán.

Néhány fontos szabály:

1. A lomokat előzetes időpontfoglalás után lehet leadni. Összetételükre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, amelyek az akciók alatt leadható lomokra.
2. Alkalmanként maximum 150 kilogramm adható le, egy évben maximum 1200 kilogramm.
3. A rakodás a hulladékot leadó dolga.
4. A hulladékudvarok csak hulladékfajtánként különválogatott, nem szennyezett hulladékokat vesznek át.
5. Korábban csekkel vagy társaságházi lakos esetén a közös képviselő igazolásával kellett igazolni, hogy fizetjük a hulladékszállítási díjat. 2023. július 1-étől ezt már nem kell igazolnunk.
6. Az udvarokba csak személyautóval lehet behajtani.

Egyes udvarokban sittet is fogadnak, de csak szigorú szabályok betartása mellett (például zsákolva).

A zöldhulladékhoz korlátozott mennyiségben gyűjtőzsák vásárolható.

Illegális hulladéklerakásnak minősül a hulladékok lerakása az udvarok környékén a nyitvatartási időn kívül.

A Budapesten kívül élők környezetében is vannak hulladékgyűjtő udvarok, amelyek a „hulladékudvarok” keresőszó beírásával találhatók meg az interneten. Érdemes ezeknél tájékozódni, hogy milyen hulladékokat, milyen feltételekkel fogadnak.

A különböző hulladékátvevő helyek országos listája hulladéktípusokra bontva ezen a linken érhető el.

 Országszerte számos hulladékudvar működik, ezek listája nyitvatartási ideje ezen a linken érhető el.

 A fémhulladék leadására is kijelölt helyek vannak, az országos lista ezen a linken található.

 A roncsautóknál is hasonló a helyzet, azokat ezen a linken található átvevőhelyeken lehet leadni.

Minden esetben érdemes a hulladék leadása előtt tájékozódni az adott átvevőhelyen érvényes szabályokról, nyitvatartási időről, a mennyiségekről.

Nem minden hulladék: újrahasznosítási pontok is működnek

Budapesten két úgynevezett Szemléletformáló és Újrahasználati Központ (SZÚK) működik. Ezeken az itt élők ingyenesen adhatják le a számukra feleslegessé vált, de még használható tárgyaikat. A szakszerű megfogalmazás szerint olyan tárgyak adhatók le, amelyek még betöltik eredeti funkciójukat. (Könyv, bútor, sporteszköz, konyhafelszerelés.) A leadott tárgyakat bárki elviheti a tárolási díj megfizetése után. Ez mérettől függően 100 és 10 000 forint között változik.

A Szemléletformáló és Újrahasználati Központokról (SZÚK) információkat itt találsz.

Gyógyszer, aksi, flakonok – veszélyesek, hova dobjuk?

A háztartások tele vannak olyan jelentéktelennek tűnő tárgyakkal, amelyek nem tűnnek veszélyesnek. Még a magukat tudatos környezetvédőknek tartók sem tudják teljesen elkerülni ezeket.

Sokszor kerülnek a háztartási szemetet gyűjtő kukákba olyan hulladékok, amelyek nem látszanak veszélyesnek, mégis súlyos kockázatokat hordoznak. Ezeket általában azért dobják ki az emberek, mert ha tisztában vannak is a veszélyességükkel, nem tudják hol lehet tőlük biztonságosan megszabadulni. A Zöldbolt hírportál igyekezett segítséget nyújtani ebben.

Gyógyszerek

A gyógyszerek tipikus példái az olyan hulladékoknak, amelyek nem látszanak veszélyesnek, pedig nagyon is azok. Gyakorlatilag mindegyikük valamilyen vegyi anyagot tartalmaz, ami kioldódhat a környezetben. Például a talajba jutva az esővíz mérgező anyagokat oldhat ki belőlük. Ráadásul a káros vegyi anyagok egy része nem bomlik le telesen.

A lejárt szavatosságú gyógyszerek leadhatók a patikákban, egyes lakossági veszélyeshulladék-gyűjtő helyeken, a fentebb említett hulladékudvarokban.

A leadás előtt érdemes felhívni a patikákat, amelyek általában elfogadják a tablettákat és a folyékony gyógyszereket. A tabletták csomagolása és a gyógynövényes flakonok általában nem minősülnek veszélyes hulladéknak.

Elektromos és elektronikai hulladék

Elektromos és elektronikai hulladéknak minősül minden, ami árammal működik. Ezek eszmei értéke a gyors technológiai fejlődés miatt szélsebesen csökken, ezért egy új eszközből rövid idő alatt hulladék lehet. Ezekben mérgező anyagok és nemesfémek is vannak, amelyek újrahasznosítása nagyon fontos.

Az ilyen hulladékokat a műszaki cikkeket árusító szakáruházakban és a hulladékudvarok egy részében veszik át. Egyes civil szervezetek és szolgáltató cégek külön akciókat indítanak a begyűjtésükre, illetve a régi készülékek újra cserélésére.

Használt, elromlott mobiltelefonokat gyűjtött például egészen mostanáig éveken át a Jane Goodall Egyesület, ám július 1-étől a MOHU-Mol váltással ez a lehetőség kérdésessé vált, de nincs kizárva a folytatás.

Elektronikai hulladék, például az otthoni rossz mosógép nem lomtalanítható. Erről itt írtunk korábban részletesen. Leegyszerűsítve vissza lehet vinni a boltba vagy amennyiben újat vásárolt valaki, a kiszállítók kötelesek elvinni a régit, de ezt a kiszállítás előtt érdemes nekik jelezni. A rossz gépet el lehet vinni a hulladékudvarokba. Ha pedig működik a gép, de feleslegessé vált, akkor el lehet ajándékozni civil szervezeteknek, akik átadják a rászorulóknak.

A fénycsövekre és más világítótestekre lényegében ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az elektronikai termékekre, kivéve a gyűjtési és becserélési akciókat.

A szárazelemekről és az akkumulátorokról szerencsére lényegében mindenki tudja, hogy különösen veszélyes hulladékok. Az elemek sokfélék lehetnek, és ettől függően többféle színes- és nehézfémet tartalmazhatnak. Az eldobott vagy rosszul épített lerakókba kerülő szárazelemek tartalma kijuthat a természetbe, ahol szennyezhetik a talajt, a talajvizet és pusztíthatják az élővilágot.

Ezeket az eszközöket is gyűjtik az elektronikai boltok, de külön figyelmet fordítanak rájuk a hulladékok szelektív gyűjtésével foglalkozó helyek is.

A használt sütőolaj a leggyakrabban keletkező veszélyes háztartási hulladékok. Az élővizekbe jutva a felszínen úsznak, ami meggátolja azok oxigénfelvételét, s ezzel megöli a halakat. A talajba kerülve megakadályozzák annak „lélegzését”. A lefolyókba öntött használt étolaj és zsír rontja a szennyvíztisztító rendszerek hatékonyságát.

Itt nézheted meg, hol lehet leadni a használt sütőolajat az országban

Ezeket a hulladékokat veszélyeshulladék-gyűjtő akciókban lehet leadni, de egyes hulladékudvarokban és benzinkutaknál is átveszik a használt sütőzsiradékokat, a fenti cikkben összegyűjtöttük, hol találhatók ilyen pontok.

A fáradt olaj estén külön veszélyt jelent, ha valaki úgy gondolja, hogy elégeti azt. A fáradt égetése mérgező anyagokkal telített füstöt juttat a levegőbe. Ugyanígy szennyezi a talajt vagy a csatornát, ha ezekbe kerül. A fáradt olajat szintén le lehet adni a veszélyes hulladékokat gyűjtő helyek egy részén, amelyek címe az interneten megtalálható.

A tisztítószeres flakonok a természetbe kerülve ott folytatják, ahol a háztartásokban abbahagyták. A bennünk marad vegyi anyagok pusztítanak mindent, ami az útjukba kerül. Ezért sok szakértő azt ajánlja, hogy ezek helyett eleve használjunk természetes anyagokat, mint amilyen például az ecet. Az FKF szakértőinek álláspontja szerint, ha a tisztítószeres flakonokat vízzel alaposan kiöblítjük, akkor bekerülhetnek a szelektív műanyaggyűjtőkbe. Amennyiben a flakonokban van még veszélyes anyag, az erre szakosodott hulladékudvarokban adhatók le.

Az aeroszolos palackok akkor minősülnek veszélyes hulladéknak, ha veszélyes anyagot tartalmaznak. Tipikus példák erre a festékpalackok és tisztító aeroszolok. Ha nincs bennük ilyesmi, akkor bekerülhetnek a háztartási hulladék közé. A legjobb azonban kerülni a használatukat, ugyanis az aeroszolos palackban árult termékeknek általában van alternatívája, aminek flakonja újrahasznosítható.

A veszélyes anyagokat tartalmazó palackokat az erre szakosodott gyűjtőhelyeken lehet leadni.

A festékek és barkácsolási segédanyagok, továbbá csomagolásuk teljes joggal sorakoznak fel a veszélyes anyagokat tartalmazó aeroszolos palackok mögé. Olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek súlyosan károsítják a környezetet. Szelektív gyűjtésük azonban megoldott például az ezeket is átvevő hulladékudvarokban.

A gumiabroncs a veszélyes hulladékok egyik jól ismert eleme. Gyengébb szellemi képességű embereknek eszükbe jut, hogy ezeket elégessék, mit sem törődve azzal, hogy ezzel rákkeltő anyagokat juttatnak a levegőbe. A használt gumiabroncsokat szintén leadhatjuk az ezzel is foglalkozó hulladékgyűjtőknél.

A már többször emlegetett hulladékudvarok között vannak, amelyek veszélyes hulladékot átvesznek. A budapesti hulladékszolgáltatásért felelős FK informatív ábrája a fővárosiaknak nagy segítséget jelent.

Azzal, hogy a MOHU Hulladékgazdasági Zrt. átvette a teljes hulladékgyűjtési szolgáltatást, sok minden változóban van, például az üveghulladék visszavétel és üveg visszaváltás rendszere is, és új hulladék udvarokat, gyorsabb és egyszerűbb leadást is ígérnek.

---

Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-22-19-C jelű pályázata támogatásával készült.