
Új ikonok tűntek fel a Spar saját márkás termékein, mit jelentenek?
A helyes hulladékszelektálás érdekében a Spar idén nyártól piktogramokkal látja el saját márkás termékeinek csomagolását. A jelzések tényleg segíthetnek abban, hogy a megfelelő helyre dobjuk a csomagolást, sőt, abban is, hogy eleve újrahasznosítható csomagolású terméket válasszunk. De csak akkor, ha fejből tudjuk, melyik ikon mit jelent.
A vállalat a kiadott közlemény szerint a vásárlókat szeretné segíteni abban, hogy megfelelően bánjunk a termékek csomagolásával. Az első időszakban csaknem száz saját márkás terméken megjelenő ábrák arra hivatottak, hogy könnyen eldönthessük, hogyan szelektáljuk a csomagolási hulladékot, például segítsenek eldönteni, hogy mi gyűjthető szelektíven és mi nem.
Az üzlethálózat áruházaiban ötféle csomagolással találkozhatunk: műanyaggal, alumíniummal, papír- és rostalapú burkolással, üveggel és – főleg alumíniummal impregnált kartonból álló – kombinált csomagolási megoldással. A mostani piktogramok azzal, hogy egyértelműsítik, mi minősül kommunális vagy szelektív hulladéknak, pontos útba igazítást adnak a teendőkkel kapcsolatban – írják.
A piktogramok elhelyezése tényleges segítség lehet, ezért örültünk a hírnek. Ha a csomagoláson egyértelműen látszik, melyik kerülhet a szelektív hulladékba (és hova), melyik nem, az két szempontból is örvendetes lenne:
- A csomagolásnak meg adjuk az esélyt az újrahasznosulásra.
- Már vásárláskor az újrahasznosítható csomagolású termékeket választhatjuk.
Meg is kerestük a Spart levélben, mert szerettük volna megtudni, pontosan milyen piktogramokra számíthatunk, hogy lássuk, mennyivel lesz könnyebb dolgunk mostantól tudatos vásárlóként. Sajnos nem kaptunk választ a megkeresésünkre, ezért azokból az információkból kell kisajtolnunk a legtöbbet, ami a kézhez kapott közleményből és a csatolt képekből kiderül.
Azt írják, az ikonok „egyértelműsítik, mi minősül kommunális vagy szelektív hulladéknak”, mi gyűjthető szelektíven és mi nem.
A Spartól kapott fotókon látható piktogramok (a fenti képen a Gyártó alatt) azt mutatják, milyen anyagból készült a csomagolás, ami önmagában a vásárlónak nem igazi segítség kivéve, ha a fejünkben van egy újrahasznosíthatósági táblázat. (A műanyagokon eddig is szerepelnie kellett annak az ikonnak – jellemzően pl. a flakon alján van -, milyen anyagból készült.) A fenti képen például az 5-PP, azaz a polipropilén jele látszik, de ebből önmagában még nem derül ki, hogy ez újrahasznosítható-e, hova dobjuk. Eláruljuk, a polipropilén újrahasznosítható, ezért a műnyaghulladék-gyűjtőben a helye.
Kérdeztük, várható-e esetleg ikonrendszer arra, hogy hová, melyik konténerbe dobjuk a csomagolást hulladékként? Ez tényleg nagyban könnyítené a helyzetünket vásárlóként. Nagyon várjuk a választ, és amint választ kapunk, frissítjük az infókat, hogy a vásárlóknak is egyértelmű legyen a kép.
Hogyan legyek környezettudatos vásárló? címmel tavaly a Nestlé Hungária Kft. és a SPAR Magyarország együtt egy fenntarthatósági kisokost készített. A füzetben valóban hasznos tudnivalókat találunk a hulladékkezelés és a szelektív hulladékgyűjtés alapszabályairól, és arról is, hogyan mérsékeljük a háztartásuk csomagolási és élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ebben összegűjtötték, hogy melyik ábra pontosan mit jelent, és hogy mi az egyes hulladékfajták sorsa. A színek a kiadványban, mint a lenti képen is, fontos információt hordoznak: a zöld ikonnal ellátott csomagolás újrahasznosítható, a pirosak viszont nem. A cégtől megkapott képeken látható termékeken viszont nem pontosan ilyeneket, hanem egyszínű fekete ikonokat látunk.

A cikk nyitóképén, a tészta csomagolásán az úgynevezett tidyman, azaz a kukásember ikonja is látható. Ez az ikon nem mást jelent, mint hogy mindenképpen tartsuk tisztán környezetünket és a hulladékot a szemetesbe dobjuk.
A jelen állás szerint tehát vagy meg kell jegyeznünk a kb. 10 ábra jelentését vagy magunkkal kell hordanunk a táblázatot. Annyit próbáljunk megjegyezni, hogy a 3-mas, 6-os és 7-es nem hasznosítható újra, ezért a kommunális kukában a helye.
Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-20/C jelű pályázata keretében készült.