| Jurecska Laura
Túlreagáljuk az élelmiszerbotrányokat
Az elmúlt években számos élelmiszerbotránytól volt a hangos a sajtó. A botrányokat követő fogyasztói magatartásról és annak változásáról kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karának adjunktusát, Dr. Kasza Gyulát.
A Corvinus Egyetem kutatása szerint a fogyasztók sokszor a racionalitástól eltérő módon értékelték a helyzetet. Az adott események gazdasági és erkölcsi kártétele gyakran meghaladta az adott probléma járványügyi jelentőségét és valós élelmiszerbiztonsági kockázatát. Az „összeesküvés-elméletek” elfogadottsága a lakosság körében néhány százaléktól akár 15%-ig terjed, és főleg az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében jellemző.
A vásárlók első reakciója általában a pánik: azonnal kerülni kezdik azokat a termékeket, amiről a botránytudósítások szólnak. A kergemarhakór-botrány idején hiába igazolták a hatóságok, hogy a magyar szarvasmarhák egészségesek, a hazai marhahús értékesítése ennek ellenére is jelentősen visszaesett.
Kasza Gyula szerint a média élelmiszeripari botrányokhoz való hozzáállása valamelyest javult az évek során, már nemcsak automatikusan leközölnek egy hírügynökségi hírt, hanem szakértőket keresnek fel annak kommentálására, és az eseményeket is egyre gyakrabban megfelelő távolságtartással kezelik.
Több jelentős médium felismerte ugyanis, hogy a hitelesség hosszabb távon nagyobb tőkét jelent, mint a szenzáció, bár tény, hogy mindkét „termékre” mutatkozik kereslet a piacon.
A guargumi botrány idején volt először érzékelhető a közvélemény számára a hatóság helytállása. Ekkor az élelmiszerlánc-felügyelet munkatársai a folyamatos vizsgálattal párhuzamosan tájékoztatták a lakosságot az eredményekről. Ezt a kutatások szerint a fogyasztók egyértelműen pozitívan értékelték.
Érdekes tény, hogy vannak olyan betegségek is, amelyeknek a kockázatával jóval kevesebben törődnek, pedig ezek számos áldozatot szednek minden évben. Ilyen például a szalmonellózis.
A jelenkori élelmiszerbotrányokat Kasza Gyula elsősorban a globalizált kereskedelem velejárójának tartja és hangsúlyozza, hogy hazánkban az esetek többségében a külföldről behozott alapanyaggal és élelmiszerrel van gond.
Magyarországon ugyanis jó az élelmiszerbiztonság (ezen a téren az Európai Unión belül is jó pozícióban vagyunk). Az EU élelmiszerbiztonsági riasztórendszerének tanúsága szerint az egész Unión belül mindössze 8 ezreléket tesznek ki a magyar élelmiszerekkel kapcsolatos problémák.
A kérdőíves felmérések tapasztalata általában az, hogy a direkt kérdéseknél a megkérdezettek igyekeznek jól tájékozottnak és tudatosnak mutatni magukat, de ezt a magatartásuk nem igazolja.
Sokan félnek az E számoktól, a genetikailag módosított élelmiszerektől, ugyanakkor meg sem nézik a termékek csomagolását. A magyar fogyasztók tudatossága alacsonyabb, mint nyugat-európai társaiké.
Az élelmiszerbiztonság azonban bekerült a magyar köztudatba, és ez egyértelműen a hazai élelmiszerek megítélésének kedvezett. Szerencsére mára kialakult egy olyan fogyasztói réteg, amely akkor is a magyar terméket választja, ha az valamivel drágább.
A fogyasztókban él egy kedvező, s néha „romantikus” kép arról, hogy a helyi termékek jó minőségűek és az ízviláguk kitűnő, ám mégis nagyon kevesen vásárolnak belőlük. Az ellentmondás oka abban keresendő, hogy a legtöbben a nagy kereskedelmi láncokban szerzik be az élelmiszereket.
A helyzet helyes értékeléséhez azonban azzal is tisztában kell lennünk, hogy vidéken a kistermelői értékesítés még mindig csak fejlődőben van, és hosszabb idő kell ahhoz, hogy ugyanúgy egymásra találjanak a helyi termelők és fogyasztók, mint például Franciaországban vagy Ausztriában.
***
Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!