| Tudatos Vásárló
OTP: visszaeső megtévesztő
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megtévesztő hitelkártya hirdetései miatt bírságolta meg az OTP Nyrt-t és a Magyar Cetelem Bank Zrt-t.
2006. szeptemberének végén a GVH már elmarasztalta az OTP Bank Nyrt-t hitelkártya termékeit népszerűsítő, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas hirdetései miatt. A bank 2003 októberétől kezdve nem megfelelő tájékoztatást ad ügyfeleinek arról, hogy milyen feltételekkel használhatják kamatmentesen hitelkártyájukat. A versenyhatóság akkor 100 millió forintos bírságot rótt ki a pénzintézetre, időközben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az OTP nem változtatott reklámozási gyakorlatán, annak ellenére sem, hogy a Fővárosi Bíróság elutasította a GVH határozatával szemben benyújtott keresetét. A megismételt eljárás eredményeként a GVH újabb 200 millió forintos bírságot rótt ki a visszaesőnek számító pénzintézetre.
A pénzintézetek széles körben alkalmazzák a megtévesztő hirdetéseket, ezért a versenyhatóság piactisztító vizsgálatsorozatot folytat a hitelkártyát kibocsátó bankoknál, hogy visszaszorítsa a megítélése szerint káros hirdetési gyakorlatukat. Ennek újabb állomásaként az OTP Bank mellett a Magyar Cetelem Bank Zrt-t is elmarasztalta a GVH, amely 8 millió forintos bírságot kapott, de korábban a K&H 15, a Citibank 20, az Erste 2, a Raiffeisen 9, a Budapest Bank pedig 12 millió forint bírságot kapott.
Amikor mégsem kamatmentes
A hitelkártya használatának kamatmentességére vonatkozó ígéret megítélésekor a GVH szerint a fogyasztók csak akkor kapnak reális képet, ha a tájékoztatás egyértelműen, pontosan tartalmazza, hogy
- a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem;
- a kamatmentességhez a teljes tartozás fizetési határidőig történő megfizetése szükséges, a teljes tartozás egy részének megfizetése esetében a fogyasztó kamat megfizetésére köteles;
- a teljes tartozásba nemcsak a vásárlási tranzakciók tőkeösszege, hanem a bank felé a hitelkártya jogviszonnyal összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozás beleértendő (vásárlási és készpénzfelvételi tranzakciók, illetve a bank által felszámított költségek, díjak teljes összege).
Ha a fogyasztók felé irányuló tájékoztatás a kamatmentes időtartam hosszáról is tájékoztatást ad („akár x napig kamatmentes”), az ígéret reális megítéléséhez annak ismerete is szükséges, hogy az x nap csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján történik meg a vásárlási tranzakció, ettől kezdve a kamatmentes időtartam hossza folyamatosan, minden egyes további napon 1 nappal csökken.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) egyik felmérésének megállapításai is ezt támasztják alá. A tanulmány szerint a fogyasztók jelentős része nincs pontosan tisztában a kamatmentes periódus jellemzőivel, nem tudják, hogy csak akkor van kamatmentesség, ha a meghatározott időn belül az adott terméknél meghatározott módon teljesítik a befizetést. A pénzügyi intézmények számos információs anyagban tájékoztatják ügyfeleiket a kamatmentes periódusról, azonban a tájékoztatás módja fogyasztóvédelmi szempontból aggályos: nem hívják fel hangsúlyosan az ügyfél figyelmét, hogy a kamatmentes periódus csak abban az esetben él, ha a felhasznált teljes hitelösszeget a fizetési határidőig megfizeti. „Részlegesen” ez az opció nem vehető igénybe, tehát ha a minimum összeget meghaladóan, de nem a teljes összeget törlesztik, nincs kamatmentes periódus a törlesztett részletet illetően, s az sem tudatosul a fogyasztókban, hogy amennyiben nem a felhasznált teljes összeget fizetik vissza, akkor a teljes igénybevett hitelösszeg válik kamatkötelessé, nem csupán a vissza nem fizetett hitelösszeg-rész.
Forrás: Gazdasági Versenyhivatal