Szőlőtörténelem

A szőlő őshazája a Földközi-tenger vidéke, Közép-Ázsia. 5000 éve termesztik Örményország, Irán területén. Látható az egyiptomi kripták falán.

Az ókori Görögországban borkészítéssel is próbálkoztak, de a történészek szerint az eredmény egy sűrű és kissé kellemetlen ízű folyadék volt.

A rómaiak változtattak a művelésmódon, az érlelésen és a tároláson – s így alakult ki az ismert borkészítési kultúra.

Napjaink szőlőtermesztésében Franciaország, Olaszország, Mexikó és Chile jár az élen.

Élettani hatásai

✓ Ásványi anyag (mangán, kálium, vas, foszfor és szelén) és vitamintartalma (A, B1, B5, B6, C) jelentős.

✓ Antioxidáns vegyületei (antocianin, flavonoidok) lassítják az öregedést, regenerálják a sejtfalat, erősítik ellenállóképességünket, gátolják a ráksejtek szaporodását, védik a vesét és a keringési rendszert.

✓ Fogyasszuk tartós kimerültség és migrén esetén.

✓ Gyulladáscsökkentő hatóanyagai védik a tüdőt, csökkentik az asztma esélyét. Alzheimer-kórra irányuló kutatások kimutatták, hogy a szőlő egyik polifenol vegyülete csökkenti az agykárosodások esélyét. Héja élelmi rostban gazdag. Hatásos gyomorirritáció, emésztési zavarok esetén.

✓ Antibakteriális és antivirális hatású: kiválóan véd kisebb fertőzések ellen.

✓ A szőlőmagolaj erősíti az érfalat, csökkenti a vérrögök kialakulását. Alkalmanként 2-3 magot mindig rágjunk szét alaposan.

Idénynövény adatbázis

Hogyan vásároljuk és tároljuk?

Az egészséges szőlőt felismerjük az ép, telt szemekről, amelyeket kissé nehéz leválasztani a viszonylag merev szárról.

A szín is számít: a zöld szőlő akkor érett, ha van egy kis sárgás csillogása; a piros szőlő egyenletesen piros kell, hogy legyen; a fekete szőlő mély, bársonyos színben pompázik.

Minél érettebb a szőlő, annál több benne az antioxidáns.

A fürtöket óvatos kézzel forgassuk. Ne vegyük meg, ha túl sok penészes szemet látunk.

Tároljuk hideg helyen: hűtőben papírzacskóba tekerve napokig eláll. Csak fogyasztás előtt mossuk meg.

A túl nagy fürtöket daraboljuk fel, így a szemek frissebbek maradnak, mintha szemezgetnénk. Nyersen, magostól-héjastól a legegészségesebb.

Receptekbe lehetőleg magtalan fajtákat válasszunk, illetve felezés után magozzuk ki.

Használjuk zöldség- és gyümölcssalátába, zöldséges currykbe, fűszeres-sajtos fogásokhoz.

Receptek

Mézes szőlőtorta (muskotályos szőlőből)

Hozzávalók

• 75 g vaj
• 3 Ek méz
• 2 tojássárgája
• 200 g liszt
• 80 g őrölt mogyoró
• 2 Ek szezámmag
• 200 g szőlő, kimagozva és félbevágva
• 250 g tejszínes krémsajt vagy puha túró
• 4 tojás
• 100 g krémes méz
• 1 citrom leve

Elkészítés

1. Gyúrjuk össze a tésztához valókat. Pihentessük hűvös helyen.
2. A töltelékhez a sárgáját keverjük el a mézzel, túrósajttal, citromlével. A fehérjehabot óvatosan forgassuk bele.
3. A tésztával kibéleljük a tortaformát és belekanalazzuk a tölteléket, majd belepotyogtatjuk a szőlőszemeket. 180oC-ra előmelegített sütőben 40-50 percig sül.

Szőlőlevél-töltike (lassan készülő, finom csemege)

Hozzávalók

• 1 nagy hagyma, felvágva
• 3 fokhagymagerezd
• 2 Ek petrezselyemlevél, apróra vágva
• 2 Ek menta, apróra vágva
• 2-3 paradicsom, kis kockákra vágva
• 2 nyers tojás (elhagyható)
• só, borsikafű, koriandermag, római kömény, szegfűszeg, fahéj, ízlés szerint
• 1 csésze barnarizs
• ¾ csésze lencse
• ½ csésze citromlé
• 40-50 db fiatal szőlőlevél
• 2-3 db burgonya
• fél citrom

Elkészítés

1. Nagy lábost olajozzunk ki. Alulra vastagra szeletelt, hámozott burgonyát helyezzünk.
2. A citromlé kivételével összekeverjük a töltelék hozzávalóit.
3. Levelenként levágjuk az erős szárat, majd a hátuljára fektetjük. Középre tegyünk tölteléket, hajtsuk fel a levél alját, két szélét, majd a tetejét. Képezzünk szorosan záródó „borítékot”.
4. A fel nem használt levelekből terítsünk pár sort a krumplira, és rétegezzük a töltikéket. A tetejére citromszeletek, végül ismét szőlőlevelek jönnek.
5. Öntsük fel vízzel majdnem teljesen, majd nehéz tárggyal nyomtassuk le.
6. Legalább 70 percig főzzük, forrásig erős tűzön, majd csendesen.

Termesztési tanácsok

Szokványos gazdálkodásban a szőlőt sokféle növényvédőszerrel kezelik, mert valóban sok károsítója van: ennek fő okai a monokultúra, illetve a környezeti tényezők elégtelensége.

Ezért fontos, hogy csak az alapvető környezeti igények teljesülése esetén termesszünk szőlőt. Ezek a mélyrétegű, jó vízgazdálkodású talaj, napsütéses, meleg, száraz mikroklímájú hely. Kerüljük a fagyzugos, párás, illetve a huzatos helyeket.

Ahol a növény jól érzi magát, ott erősebb és ellenállóbb lesz. Az adott területen jellemző betegségekkel szemben rezisztens, vírusoktól mentes szaporítóanyag telepítése, a fajgazdag, változatos környezet, a természetes ellenségek élőhelyeinek fenntartása, illetve megteremtése nagymértékben segíti a védekezést.

Erősen homokos talajon bármilyen fajtát, egyéb talajon a filoxéra (kártevő) miatt csak gyökeres oltványt használhatunk.

Kedveli a humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású talajt. Készüljünk rendszeres trágyázásra, esetleg öntözésre.

A szőlő kúszónövény: metszéssel alakítjuk, támrendszerrel segítjük. A művelés módja a fajtától, környezeti adottságoktól függően eltérő lehet.

A sorokat úgy helyezzük el, hogy a növényeket a lehető legtöbb fény és napsugárzás érje. A sorok között átfújó szél csökkenti a párásságot, növényvédelmi jelentőséggel bír.

Minél jobb a talajunk, annál inkább lehetséges az ültetvény szellősebbé tétele, a tőkék ritkítása.

Az ültetés előtt végzett alaptrágyázás után 3 évenként végzett őszi trágyázással gondoskodunk a tápanyagellátásról. Figyeljük a szőlőt: a hiánybetegségek tünetei a leveleken fognak mutatkozni.

Vízigénye a virágzástól a bogyók kifejlődéséig a legnagyobb. A vízhiány jelei: lassú növekedés, lehulló lombozat.

A talaj takarása (szalma, fakéreg, lomb) csökkenti a talaj vízveszteségét. A takaróréteg a bomlási folyamatok során tápanyagot is juttat a talajba.