Kiderült, vannak-e káros anyagok a kókusztejekben
A kókusztej egészséges, kedvelt alapanyaga vegetáriánus, vegán, flexitariánus vagy diétás étrendet követők ételeinek. 13 kókusztejről, köztük a dm-es Alnatura, Aroy-D, Asia, Chaokoh, a sparos S-Budget és a népszerű Shan’Shi kókusztejről derítették ki, mennyi káros anyag van bennük. Az összeredmény meglehetősen kiábrándító lett, de az azért egyértelműnek látszik, hogy a konzerv vagy a papírdobozos csomagolás az, amiből kevesebb káros anyag jut a kókusztejbe. Ha kókusztejet vásárolunk, jó ha tudjuk, hogy a kókusztartalomban kétszeres is lehet a különbség két termék között.
13 kókusztej márkát tesztelt laboratóriumban az osztrák Verein für Konsumenteninformation (VKI) fogyasztói szervezet 2023 nyarán, hogy a termékek károsanyag-tartalmát vizsgálják. A Tudatos Vásárlók Egyesülete a VKI-val és három másik fogyasztói szervezettel együtt dolgozik a ToxFree LIFE for All nevű nemzetközi projekten, melynek fókuszában a különös aggodalomra okot adó vegyi anyagok állnak. Ezekkel a kemikáliákkal a hétköznapokban, a hétköznapi tárgyainkkal való érintkezés során gyakrabban találkozunk, mint ahogy azt gondolnánk.
Mit vizsgáltak?
Az osztrák fogyasztói szervezet 13 terméket vásárolt 2023 nyarán különböző szupermarketekben és üzletekben.
Az összehasonlításban a következő márkák termékei szerepeltek: Alnatura, Aroy-D, Asia, Billa, Chaokoh, Echt Bio!, EZA, Freshona, Roi Thai, S-Budget, Shan’Shi, Spar Vital, Wind Mill. Közülük 10 konzerv formájában, 3 pedig kartondobozban kapható, 5 termék bio minősítéssel rendelkezik.
A legfontosabb kérdés az volt, hogy van-e káros vegyi anyag a kókusztejekben. A laboratóriumban a termékek biszfenol A, ásványolaj-maradvány és klorát tartalmát mérték meg és hasonlították össze az egészségügyi határértékekkel. Ez a szempont a végső értékelés 60%-át képviseli.
A termékek összetételét is megvizsgálták a szakértők, vagyis megnézték, hogy hány százalékban tartalmaznak kókuszt, illetve milyen adalékanyagok találhatók bennük. A címkén feltüntetett összetétel értékelése 25%-át adta a végső pontszámnak.
Végül azt is megnézték, hogy minden fontos termékinformáció megtalálható-e a csomagoláson, valamint a feltüntetett szöveg olvashatóságát is. Ez a szempont 15%-os súllyal számított bele a végső eredménybe.
A fentieken felül a szakértők meghatározták a NOVA Score-t, azaz NOVA-pontszámot is, amely az élelmiszer feldolgozottsági fokát jellemzi, valamint a Nutri Score-t, amely az élelmiszer tápértékét mutatja meg.
Van különbség kókusztej és kókusztej között?
A kókusztej a kókuszdió lereszelt húsából és vízből készül. A teszt a termékek közötti egyértelmű különbségekre hívja fel a figyelmet: a vizsgált termékek közötti szembetűnő eltérés van a kókusztartalomban. Vehetünk tehát kókusztejet 42, és 94 százalékos kókusztartalommal is.
Az adalékanyagok számában is jelentős különbségek vannak.
A tesztben szereplő termékek többsége adalékanyagokat, például sűrítőszereket vagy emulgeálószereket, karboxi-metil-cellulózt (E466) vagy poliszorbát 60-at (E435) tartalmaz.
Állatkísérletek kimutatták, hogy az emulgeálószerek negatív hatással lehetnek az emésztésre, ezért jobb, ha minél kevesebbet fogyasztunk belőlük.
Szennyező vegyi anyagok
Összességében a teszt eredménye elég kiábrándító volt, az 5-ös értékelő skálán mindössze egy terméknek sikerült 4-es, azaz „jó” eredményt elérnie, nyolc termék ért el 3-as, azaz „átlagos” és három pedig 2-es, vagyis „kevésbé kielégítő” minősítést.
A Hofer (Magyarországon Aldi) Asia márkájú kókuszteje 1-es, vagyis „nem kielégítő” eredménnyel megbukott a teszten, mert a termékben mért biszfenol A tartalom meghaladta a vonatkozó megengedett egészségügyi határértéket. A VKI a Hofert szembesítette a vizsgálati eredményekkel, a diszkontlánc elővigyázatosságból visszahívta a forgalomból az érintett tételt (26625331022).
A szennyezőanyag-elemzés vegyes eredményt adott. A 13-ból 5 termékben nem volt kimutatható ásványolaj komponens – MOSH vagy MOAH. A MOSH csoportba sorolható vegyületek felhalmozódhatnak az emberi szervezetben, nehezen ürülnek ki, a MOAH csoportban előfordulnak feltételezhetően rákkeltő vegyületek is, tehát összefoglalva elmondható, hogy káros hatással vannak az emberi szervezetre. Az ásványolaj-összetevők a teljes termelési lánc során a betakarítástól a csomagolásig bekerülhetnek az élelmiszerekbe.
Az 5 termék közül 4-ben nem volt kimutatható klorát. A klór az élelmiszer-feldolgozásban vagy a feldolgozó létesítmények fertőtlenítésekor használt klórozott vízzel kerülhet az élelmiszerekbe. A gyümölcsök és zöldségek esetében különösen gyakran előfordul ez a szennyeződés. A klór gátolja a jód felszívódását emberben, így mindenképpen érdemes elkerülni a szervezetbe való bejutását.
Egy szempontból jobbak a kartondobozok
A biszfenolok fő kockázata, hogy már egészen alacsony koncentrációban károsítják a hormonrendszert, ami különösen terhes nők, magzatok és csecsemők számára jelent veszélyt. Összefüggésbe hozható emelett a mellrák, az elhízás, a neurológiai károsodások és a gyermekek viselkedési problémáinak fokozott kockázatával, valamint az immunrendszerre is hatással van. A gyermekek és a terhes nők különösen veszélyeztetettek.
A biszfenol A (BPA) kimutatására végzett tesztben a 3 kartonba csomagolt termék „nagyon jó” pontszámot ért el, a hormonkárosító anyag ugyanakkor minden vizsgált konzerv termékben kimutatható volt. Ez a káros hatású vegyület az epoxigyanta bevonatból származik, amelyet a fémdobozok belső impregnálására használnak.
A Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) szerint jelenleg csak korlátozott számú bevonat létezik olyan konzervek számára, amelyek nem tartalmaznak biszfenol A-t. Azok a bevonatok, amelyek „Bisphenol A non-intent” („Biszfenol A nem szándékos”) típusúak, vagyis nem használtak szándékosan BPA-t a gyártás során, nem jelentenek alternatívát, legalábbis egyelőre. Egy másik, nemzetközi teszt során a „Bisphenol A non-intent” bevonatú konzerv élelmiszerekben is sikerült BPA-t kimutatni. Az Öko-Test szerint egy lehetséges ok a keresztszennyeződés lehet azokban a gyártóüzemekben, ahol hagyományos bevonattal ellátott konzervdobozokat is gyártanak.
A teszt eredményéből egyértelmű, hogy lehetséges olyan termék előállítása, amely egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben tartalmazza a fent említett káros vegyi anyagokat. Ez pedig jó hír a fogyasztók számára!
Nagyon változó kókusztartalom
A kókusztartalmat kötelező feltüntetni az összetevők listájában. A tesztben szereplő értékeket nem laboratóriumban határozták meg, hanem megbíztak a gyártó által megadott információban. A vizsgált termékek kókusztartalma nagyon változó, 42 és 94 százalék között van.
A Nutri-Score jelölés 5 betű (A-tól E-ig) és az ezekhez tartozó színek (sötétzöldtől pirosig) segítségével foglalja össze egy az adott élelmiszer tápértékét. A kókusztej mint élelmiszer Nutri-Score értékelése nem túl jó, ugyanis sok telített zsírsavat tartalmaz, ezért ritkán ajánlják a fogyasztását a szakértők. A feldolgozottság (NOVA-pontszám) tekintetében mindössze 4 termék ért el jó eredményt, amelyek tisztán kókuszból és vízből állnak.
Címkézés – túl sok és túl apró betűk
A helyes és olvasható címkézés különösen fontos az élelmiszereknél. Itt több terméknél is felmerült olyan probléma, melyek javításra szorulnak. A leggyakoribb gond az, hogy az információk nehezen olvashatók: az információk egy részét olyan sok nyelven nyomtatják ki, hogy a szöveg áttekinthetetlen, a betűméret túl kicsi. Egyes termékeknél a betűtípus és a háttér közötti kontraszt volt olyan gyenge, hogy az információ alig volt olvasható.
Mire figyeljünk, amikor kókusztejet vásárolunk?
Mindezek alapján a kókusztejekkel kapcsolatban a következőket javasoljuk:
- Ritkán fogyasszuk! A kókusztejet nem szabad túl gyakran fogyasztani, mert sok telített zsírsavat tartalmaz, ami negatív hatással lehet a vér zsírszintjére.
- Kerüljük a felesleges vegyi anyagokat! A teszt során minden termékben mutattak ki káros anyagokat. A jó hír az, hogy egyes termékek ásványolaj-maradványoktól és kloráttól mentesek. Bár minden termékben találtak biszfenol A-t, a kartondobozokban viszonylag kis mennyiség volt. Tehát megfelelő odafigyeléssel alapvetően lehetséges olyan terméket találni a piacon, amely a lehető legkevesebb káros anyagot tartalmazza.
- Ügyeljünk az összetevők listájára! A termékek a kókusztartalmat és az adalékanyagokat tekintve jelentősen eltérnek egymástól. Éppen ezért vásárláskor érdemes egy pillantást vetni az összetevők listájára.
- Lehetőleg válasszunk bio és fairtrade termékeket! Egészségünket szolgálja a biotermékek vásárlása, melyek nem tartalmaznak felesleges vegyi anyagokat. A fairtrade tanúsítvánnyal rendelkező termékek jobb élet- és munkakörülményeket garantálnak az ültetvényeken és a termelésben dolgozók számára. A legjobb választás pedig az, ha mindkét címkével rendelkező terméket vásárolunk!
Mivel a laboratóriumban végzett független szakértői vizsgálatok sokba kerülnek, ezért a részletes eredmények fizetés ellenében érhetők el a VKI oldalán.
A Toxfree LIFE for All projektet az Európai Unió LIFE alapja (LIFE22-GIE-HU-ToxFree LIFE for All, 101114078) és az Energiaügyi Minisztérium társfinanszírozza (Z1230232). A cikkben kifejtett nézetek és vélemények a Tudatos Vásárlók Egyesületének álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.