fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Megtévesztően hirdette életjáradék konstrukcióit az FHB

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Két egymástól lényegesen különböző életjáradék konstrukciót hirdetett ugyanazokkal a szlogenekkel az FHB Életjáradék Zrt., ami megtévesztő volt a fogyasztók számára – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 19 millió forintos bírsággal büntette.




Az FHB Életjáradék Zrt. 2006 novemberében jelent meg a
piacon két, időskorúaknak szánt konstrukcióval: az FHB Életjáradékkal és az FHB
Időskori Jelzálogjáradékkal. Az FHB Életjáradék termék esetében egy
“lakásért életjáradék” típusú szolgáltatásról van szó. A lakásért
életjáradék konstrukciók lényege az, hogy egy pénzügyi intézmény megszerzi az
időskorú ingatlanát, cserébe az eladó haláláig minden hónapban egy adott összeget
(életjáradékot) folyósít. Az eladó az ingatlanban maradhat, vagyis az ingatlana
tulajdonjogát átadja, de azon holtig tartó haszonélvezeti joga marad fenn. A
járadékos nem csak havi járadékban, hanem a szerződéskötést követően egy
alkalommal nagyobb összegű kifizetésben is részesülhet, amelynek mértéke az
ingatlan értékének 45-50%-ig terjedhet. Minél nagyobb azonban az egyösszegű
kifizetés, annál alacsonyabb a havi járadék összege. Magyarországon ilyen
típusú konstrukciót nyújt 2005 óta a Hild József Örökjáradék Zrt. és 2006
novemberét, illetve decemberét követően az FHB Életjáradék Zrt. és az OTP
Életjáradék Zrt.

Az FHB Időskori Jelzálogjáradék (a továbbiakban:
Jelzálogjáradék) esetében más változatról van szó. Ebben az esetben továbbra is
a járadékos marad az ingatlan tulajdonosa. A szolgáltató jelzálogot jegyez be
az ingatlanra. Az ügyfél tartozásának összege a kedvezményezettnek történő
kifizetésekkel, a kamatokkal és a szerződéstől függően, különböző költségekkel
folyamatosan nő. A kedvezményezettnek életében a kölcsönt nem kell
visszafizetnie. Az utolsó kedvezményezett halála után a szolgáltató elszámol az
ingatlan tulajdonát öröklés jogcímén megszerző örökösökkel. Az örökös az alábbi
lehetőségek közül választhat:

  • visszafizeti a felhalmozott tartozást, ezáltal tehermentessé
    válik az ingatlan;
  • a felhalmozott tartozást normál jelzáloghitelre váltja, s
    folyamatosan törleszti;
  • az ingatlant a szolgáltató az örökössel egyeztetve
    értékesíti, s a felhalmozott tartozással csökkentett összeget kapja meg az
    örökös.

Ezen terméket kizárólag az FHB értékesíti a magyar piacon,
2006. novemberi piacra lépésétől kezdődően.

Az FHB a két terméket 2006 végétől kezdődően széles körben
reklámozta, azonban olyan módon, hogy az eltérő tartalmú konstrukció a
reklámokban nem különült el egyértelműen egymástól. Bár az egyes reklámokban
felbukkan az életjáradék és a jelzálogjáradék elnevezés a fogyasztókban olyan
kép alakul ki a két – hasonló előnyökkel bíró, azonos élethelyzetre megoldást
kínáló – konstrukció kapcsán, hogy a hirdetett tulajdonságok mindkét termékre
vonatkoznak. Az ügyfelek számára a más piaci szereplők termékeivel való
összehasonlítást jelentősen megnehezítheti, hogy az FHB egy nem szabályozott
piacú életjáradék terméket és egy kölcsönterméket ugyanazon kampányban
szerepeltet.

A vizsgálat megállapította azt is, hogy a reklámokban több a
fogyasztók megtévesztésére alkalmas állítás is szerepelt. Az FHB azt állította
életjáradéki termékéről, hogy az „egyedülállóan biztonságos”. Az állítás azon
alapul, hogy az ezt választó ügyfelek ingatlanára elidegenítési és terhelési
tilalmat jegyeznek be, cserébe azok inflációkövető járadékot kapnak. A GVH
szerint azonban ha nem jegyzik be az elidegenítési tilalmat, a bejegyzett használati
jog és az életjáradéki jog akkor is kellő védelmet biztosít a tulajdonosnak.
Ezeket a jogokat ugyanis a tulajdonjog megszerzője is köteles tiszteletben
tartani. Nem befolyásolja a termék biztonságosságát az sem, ha a járadék
összege inflációkövető. Ha az ügyfél fix összegű járadékot választ, akkor az
FHB terméke semmiben sem különbözik a többi hasonló szolgáltatást nyújtó
vállalkozásáétól. Ha viszont inflációkövető járadékot választja a fogyasztó,
akkor más tartalmú jogviszonyba lép ugyan az FHB-vel, de maga a szolgáltatás
nem lesz ettől biztonságosabb.

A reklámokban elhangzik az az állítás is, hogy „nem kell
lemondanunk semmiről”
, „miénk marad a lakásunk”. Ez az állítás csak a
Jelzálogjáradék konstrukció esetében igaz, az Életjáradékra nem.

Az FHB hirdetéseiben
következetesen „13. havi járadék”-ot emleget. Ez a kijelentés azt a képzetet
kelti a fogyasztóban, hogy többletjuttatáshoz juthat. Ám csak arról van szó,
hogy az éves járadékot 13 részletben kapja meg, azaz nem többet kap, hanem
többször egyenként kevesebbet. A hirdetésekben nem egyértelműen szerepel, hogy
az ügyfelek egyösszegű kifizetés maximális mértékére (45%) csak akkor
számíthatnak, ha egy bizonyos életkort elértek.

Megtévesztőnek bizonyult a
„járadék követi az inflációt és nem romlik a pénzünk” szlogen is, hiszen a
reklámok nem tettek különbséget az Életjáradék és a Jelzálogjáradék nevű
termékek között. Márpedig csak az utóbbi esetben van arra lehetőség, hogy a
járadék összege az inflációt kövesse.

Több reklám is tartalmazza azt az
állítást, hogy „a lakás értékének 45%-át most, a többit részletekben”
kifizetik. Ez a kijelentés azt sugallja a fogyasztónak, hogy a lakásuk teljes
értékét megkapják, azaz a havonta fizetendő járadékok együttes összege a lakás
teljes értékére egészíti ki a szerződés megkötése után folyósított 45%-ot.
Csakhogy a lakás értékének „többi” része akkor sem kerül teljes mértékben
kifizetésre, ha az ügyfél élettartama ezt lehetővé tenné.

Mindezek miatt a GVH 19 millió forint bírságot szabott ki az
FHB Életjáradék Zrt-re. A bírság összegének meghatározásakor a versenyhatóság
súlyosbító körülményként értékelte, hogy a megtévesztő hirdetések a fogyasztók
széles köréhez jutottak el, a reklámok hatására hosszú távú szerződések
köttettek, a megcélzott fogyasztók pedig idős emberek voltak, akik sokszor az
átlagosnál alaposabb tájékoztatásra szorulnak. A GVH tekintetbe vette továbbá,
hogy a reklámok hosszú időn keresztül elérhetőek voltak, a kommunikáció
kihathatott a piaci viszonyokra, ráadásul a vállalkozás összhangba hozhatta
volna tevékenységét a versenyjogi követelményekkel. Enyhítő körülménynek
bizonyult ugyanakkor, hogy az FHB a reklámok kialakításakor törekedett a
jogszerű magatartásra, kommunikációja új termékre vonatkozott, a
versenyfelügyeleti eljárás megindulása előtt önként változtatott reklámjain, az
eljárás során együttműködött a hatósággal. A GVH értékelte, hogy az FHB
vállalásokat is tett. Például ezentúl a „13 részletben folyósított járulék”
szlogent fogja használni, elkülöníti egymástól a termékeket és a
szolgáltatásokat, valamint részletes magyarázó cikket tesz közzé a
konstrukciókról.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok