| Tudatos Vásárló
Kulturális kreatívok: a környezettudatos új generáció
Sokat olvasol, törődsz a lelkeddel, és nem a fogyasztás hajt? Akkor te is kulturális kreatív lehetsz csakúgy, mint a magyar társadalom harmada. Jó hír, hogy a kulturális kreatívok egyre többen vannak. Mi lehetünk a jövő reményei.
Környezettudatos gondolkodásmódjuk és kreatív életmódjuk alapján létezik a társadalomnak egy olyan csoportja, akik képesek pozitív változásokat elindítani, és akik különösen nyitottak a fenntartható fogyasztás iránt – állítják Paul Ray és Sherry Ruth Anderson amerikai kutatók a „Kulturális kreatívok: hogyan változtatja meg 50 millió ember a világot?” című 2000-ben publikált munkájukban.
A könyv húsz év kutatói munka eredményeit foglalja össze. A több mint százezer kérdőív, száz fókuszcsoportos felmérés és hatvan mélyinterjú elkészítése közben arra keresték a választ, hogy értékrendjük alapján milyen csoportokra osztható az amerikai társadalom, és a csoportokon belül beszélhetünk-e egységes fogyasztási szokásokról.
Kiderült, hogy a társadalom három kategóriába sorolható: a modern, a hagyományőrző és a kulturális kreatívok csoportjába.
A modernek (47%) célorientáltak, számukra a demokrácia és az emberi jogok kiemelten fontosak, az anyagi előrejutás hajtja őket, és a politikára cinizmussal tekintenek. Elutasítják az idealizmust és a külsőségeket, a pozíciót pedig jobban becsülik, mint a társadalmi kapcsolatokat.
A hagyományőrzők (29%) számára különösen fontosak a vallási értékek, csakúgy, mint az otthon és a család. Egyszerűsített világlátással rendelkeznek, az idegenekkel szemben elutasítóak, a női szerepekkel kapcsolatban pedig hagyományos felfogást képviselnek.
A kutatók számára legérdekesebb a kulturális kreatívok „felfedezése” volt, akik, igaz, hogy „csak” a társadalom 24%-át alkotják, de „új utakat” keresnek, életmódjuk pedig egyszerű, jellemzően mérsékelt fogyasztással. Holisztikus világlátásúak, az átlagnál nyitottabbak mások megértésére, és hajlandóak az együttműködésre.
A kulturális kreatívokat onnan is felismerhetjük, hogy élenjárnak a spirituális és pszichológiai önfejlesztésben, és „a kulturális fogyasztás aktív formáit gyakorolják”. Ennek a társadalmi csoportnak különösen fontos a globális közösség, és aggodalommal tölti el őket a Föld jövőjének kérdése.
Az adatok feldolgozása során érdekes tendenciára lettek figyelmesek a kutatók. A két másik csoporthoz viszonyítva a kulturális kreatívok száma rendkívül dinamikusan fejlődik: az 1960-as években az amerikai társadalom mindössze 5%-át tették ki, 2000-ben ez az arány már 23% volt.
Nálunk több a kulturális kreatív
Felmerül a kérdés, hogy vajon Magyarországon is vannak-e kulturális kreatívok, és ha igen, akkor vállalt értékrendjük mennyiben tükrözi valós fogyasztási szokásaikat.
2009-2010-ben az amerikai kutatók által használt módszerekkel hazánkban is elvégezték a felmérést. Ennek eredményeiről Székely Mózes, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának munkatársa számolt be a Budapesten rendezett Fenntartható Fogyasztás Konferencián.
A kutatáshoz használt kérdőívüket, amelyet magyar szociális környezethez igazítottak, ezer fő töltötte ki, ezen kívül 26 személyes interjút és 5 fókuszcsoportos felmérést végeztek.
Kiderült, hogy a magyar társadalom legnagyobb része, 45,7%-a materialista, ez a csoport az amerikai „moderneknek” feleltethető meg. Felfogásuk szerint az emberiség a természetet saját szükségleteinek megfelelően használja, a környezeti problémákra pedig a technológia kielégítő megoldásokkal szolgál. A kutatás adatai alapján a materialisták életének nem része a spiritualitás és az önfejlesztés.
A humanisták, vagyis a kulturális kreatívok magyar megfelelői a társadalom 35,1%-át alkotják, vagyis úgy tűnik, nagyobb arányban vannak jelen, mint az Egyesült Államokban. Jellemzően a spiritualizmus és a társadalmi aktivitás magas fokán állnak, elutasítják a hagyományos női szerepfelfogást, és érdeklődnek az idegen kultúrák iránt. Fontos számukra a környezetvédelem, és ha csak tehetik, helyi árut vásárolnak.
A kutatók a magyar kulturális kreatívok és a materialisták csoportját tovább vizsgálva egyéb különbségekre is rávilágítottak.
Kiderült, hogy a kulturális kreatívok tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon létezik mélyszegénység, míg a materialisták nem érzékelik ezt a problémát.
A kulturális kreatívok másik fontos jellemzője, hogy alapvetően nem bíznak a politikusokban, inkább az egyén felelősségét hangoztatják. A materialisták ezzel szemben hajlamosak a politikusokra hárítani a felelősséget. Jellemzően nem olvasnak könyveket és szkeptikusak az alternatív gyógymódokkal kapcsolatban is.
A kutatók rámutattak, hogy a magyarok 19,2%-a „céltalan nihilista”, vagyis a materialisták és a kulturális kreatívok által képviselt értékeket egyaránt elutasítják. Nem hisznek abban, hogy a társadalmi aktivitásnak vagy az önfejlesztésnek bármilyen haszna lenne, de általában minden értékkel szemben negatív hozzáállást tanúsítanak.
A cikk az EEA and Norway Grants támogatásával, a HU0056 kódszámú, Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció projekt keretében jelent meg.