Hogy működött eddig?

Ha problémánk akad egy céggel, vállalkozással, először meg kell próbálnunk vele egyezségre jutni, magyarán reklamálnunk kell. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti vitás ügyet a felek nem tudják megoldani, akkor a fogyasztók kezdeményezhetik az ügy bírósági eljáráson kívüli rendezését a békéltető testületeknél.

Ilyenkor fogyasztóként bizonyítanunk kell, hogy közvetlenül is megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot a céggel, például a panaszunkat rögzítő jegyzőkönyv másolatával, a cég elutasító válaszával, vagy, ha válaszra se méltattak, a cégnek elküldött ajánlott levelünk cetlijével.

A testületek hatáskörébe tartoznak

• a termék minőségével, biztonságával;
• a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával;
• a szolgáltatás minőségével;
• és a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek.

A békéltető eljárás jelenleg alapvetően háromféle képpen végződhet:

• Ha a testület szerint nem megalapozott a fogyasztói panasz, elutasítják.
• Ha megalapozottnak tartja a testület a panaszt, születhet egyezség a fogyasztó és a vállalkozás között a panasz rendezéséről.
• Ha nincs egyezség, akkor a testület ajánlást vagy kötelezést adhat ki.

Idén év végéig a békéltetés során gyakorlatilag nem volt lehetőség a céget kötelezni, illetve azt behajtatni rajta. Kötelezést tartalmazó határozat csak abban az esetben születhet, ha a vállalkozás egy úgynevezett alávetési nyilatkozattal magára nézve kötelezőnek ismeri el a testület határozatát. Ha nincs a cég nem tesz ilyen alávetési nyilatkozatot, akkor rá csak egy ajánlás vonatkozik, amit nem köteles végrehajtani. Ha nem teszi meg, felkerülhet a békéltető testület feketelistájára, de a fogyasztónak ez csekél vigasz.

Mi változik?

1. Kötelező döntés 200.000 Ft alatt

Talán a legfontosabb, mindenkit érintő változás, hogy a Békéltető Testület kötelező érvényű határozatot hoz, ha a fogyasztó megalapozott igénye nem haladja meg a 200 000 Ft-ot. A határozat kötelező érvényű, ha a cég nem akar fizetni, akkor rövid időn belül végrehajthatóvá válik.

2. Regionális illetékesség

Korábban a békéltető testületeknek a megyei határokhoz igazodó illetékességük volt, 2024 január 1-től a korábbi megyeszékhelyeken megszűnnek az önálló békéltető testületek, helyettük a régióközpontban levő békéltető testületek veszik át a hatáskört. A Hajdú Bihar vármegyei Békéltető Testület Jász-Nagykun- Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékre kiterjedő illetékességi körrel fog rendelkezni Debrecen székhellyel. A megyei jogú városokban igény esetén biztosítani kell a személyes meghallgatás tartását.

3. A vállalkozások együttműködési kötelezettsége

A vállalkozások együttműködési kötelezettségének terjedelme is változik január 1-től. Eddig a vállalkozások válaszadási, valamint megjelenési kötelezettséggel tartoztak. Január 1-étől továbbra is kötelesek a békéltető testülettel együttműködve annak válasziratot küldeni, a meghallgatáson legalább online módon képviselő útján résztvenni, továbbá köteles a békéltető testületet tájékoztatni az egyezség, a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásáról vagy az ajánlásban foglalt követelés teljesítéséről. Ha ezek bármelyikét elmulasztja, az ügy az illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz kerül, az pedig fogyasztóvédelmi eljárást indít és bírságot szab ki a vállalkozással szemben.

4. Online meghallgatás

Az eljárásokat főszabály szerint 2024. január 1. után online, kép- és hangátvitelre alkalmas eszköz segítségével kell lebonyolítani. Fogyasztóként továbbra is kérhetjük a személyes meghallgatást, a vállalkozás ebben az esetben sem köteles személyesen megjelenni, de legalább online biztosítania kell képviselőjének a jelenlétét.