| Fogyasztóvédelem
Jogunk van elegendő és biztonságos élelmiszerhez
Sajnos még napjainkban, a huszonegyedik században is csak a nyilatkozatok szintjén igaz a címben megfogalmazott idézet. A Föld népessége meglehetősen ellentmondásos helyzetben van: egyik fele – a kisebbik hányada – túltáplált, sőt túlsúlyos, a másik része éhezik, de legalábbis nem jut elegendő, megfelelő minőségű élelmiszerhez.
A Fogyasztók Világszervezete (Consumers International, CI) véleménye szerint – s ezzel minden civil fogyasztóvédő egyetért – a fogyasztó a gazdaság legkiszolgáltatottabb szereplője. Éppen ezért minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy a többi szereplőt figyelmeztessük jogainkra, emlékeztessük arra, hogy a fogyasztó nélkül nincs termelés, nincs kereskedelem, nincs profit. Különösen fontos ez a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek esetében, ahol az tapasztalható, hogy a felvásárlási árak folyamatos csökkenése mellett a fogyasztói árak stagnálnak, esetleg enyhén emelkednek is, vagyis a profit nő.
A fogyasztói jogok közül 2003-ban a biztonsághoz, a tájékoztatáshoz és a választáshoz való jog kapott prioritást. Napjainkban ugyanis jellemző, hogy az élelmiszerek okozta kockázat növekszik, gondoljunk a dioxin problémára, vagy a BSE okozta krízisre, illetve a génkezelt élelmiszerek (GMO) kockázatára.
Ez utóbbiról érdemes néhány szót ejteni, mivel korunk izgalmas és égető problémája. A tudósok egy része, főként azok, akik génmódosítási témájú kutatásokkal foglalkoznak, nem értik, hogy a civil fogyasztóvédőknek mi ezzel a problémájuk, hiszen szerintük nem történhet semmi bajunk. Mi, civilek azonban nem szeretnénk sötétbe ugrani, hiszen jó néhány esetben bebizonyosodott, hogy a tudósok és a termelők nem jártak el elég gondosan egy-egy új módszer vagy technológia bevezetésekor. A BSE is 15 évvel azután következett be, hogy a növényevésre berendezkedett szervezetű állatokkal a nagyobb termelékenység – nagyobb profit – érdekében állati eredetű takarmányt kezdtek etetni, hogy csak egyet említsek a krízisek okainak sorából.
A biztonság kedvéért mi civilek ott akarunk lenni a döntéshozatalnál. Tudni akarjuk, hogy mekkora kockázatot vállalunk az élelmiszerek fogyasztásával, fel akarjuk tenni olykor laikusnak tűnő kérdéseinket, hogy rádöbbentsük a döntéshozókat a kockázatok mértékére, illetve ráirányítsuk figyelmüket azokra a kérdésekre, amelyeket ők maguk is feltennének. Szeretnénk elérni a megfelelő tájékoztatást, a megfelelő élelmiszer címkéket, amelyeken a számunkra fontos tudnivalók olvashatóan szerepelnek, mert csak így biztosítható a választás lehetősége.
Számunkra a legfontosabb probléma az EU-csatlakozás kérdése, ezzel egészült ki a Cl ajánlása. Sokan, sok helyen beszéltek és beszélnek erről a témáról, de kevés a konkrét példa, nehéz megvilágítani, hogy mit jelent a csatlakozás a fogyasztó számára.
Végiggondoltam a különböző helyekről begyűjtött információkat, kerestem a választ a következő kérdésekre: mit fogunk érezni a csatlakozás másnapján, rövidtávon és hosszú távon? A csatlakozás másnapján semmit nem fog érezni a magyar fogyasztó. Miért? Mert a magyar élelmiszer-választék jelenleg is bőséges, az előírások eddig is szigorúak voltak. Mert hagyományaink vannak élelmiszertermelésben, – előállításban, hiszen évszázadokon át Magyarország volt Európa éléskamrája. A magyar Élelmiszertörvény már több mint száz éve létezik. Rövidtávon az élelmiszer-választék tovább bővül, az árak csökkennek, ennek egyik oka lehet az import-vám megszűnése.
Várható, hogy a reklámok professzionálisabbak lesznek, ami veszélyt jelent a fogyasztóknak, mert profibb félrevezetéssel szembesül. Erősen korlátozódik az előzetes kontroll, engedélyeztetés stb., ezáltal nő a termelők és a kereskedők felelőssége, de nem biztos, hogy nő a fogyasztók biztonsága. Hosszú távon várható, hogy az állam kikényszeríti a jogkövető magatartást, csak így lehetünk „biztonságos” része Európának, ezáltal az élelmiszerek biztonsága is nő. Ehhez szigorú állami ellenőrzés szükséges, s ki kell majd alakítani a monitoring és megfigyelő rendszert is.
Remélhetően javul a fogyasztói érdekérvényesítés, a civil szervezetek szerepe erősödik, hiszen Európában a civil szervezetek főszerepet játszanak a fogyasztóvédelem szinte minden területén. Milyen feladatok várnak ránk, civil fogyasztóvédőkre, hogy e kihívásoknak megfeleljünk?
- Ki kell harcolnunk a beleszólást minden, a fogyasztókat érintő kérdésben, kezdve a szabályozástól, a különböző döntési fórumokon való jelenléten keresztül, a védtelen fogyasztó érdekvédelméig.
- Tovább kell fejlesztenünk a fogyasztók képzését, tájékoztatását, át kell vennünk, illetve ki kell fejlesztenünk megfelelő módszereket az élethosszig tartó tanulásra.
- Meg kell nyernünk a médiát, hogy foglalkozzanak problémáinkkal és segítsenek a lobbizásban, hiszen az erre fordítható pénz a piac többi szereplőjének rendelkezésére áll, nekünk, civileknek minden fillérért meg kell küzdenünk. Ezért csak arra számíthatunk, hogy a média szereplői között találunk elkötelezetteket, akik átérzik, hogy ők is fogyasztók és fontos számukra is a védelem.
- Tovább kell erősítenünk kapcsolatainkat hazai és nemzetközi szinten a többi civil fogyasztóvédővel, de a termelőkkel és a kutatókkal is. Meg kell értetnünk velük a mi szempontjainkat, és meg kell próbálnunk segíteni őket abban, hogy a fogyasztók valódi igényeit, érdekeit megismerve, ebbe az irányba fejlesszék tevékenységüket.
- Szakértőgárdánkat erősíteni kell, újabb és újabb szakértőket kell megnyernünk céljainkhoz, hogy méltó vitapartnerei lehessünk a kutatóknak és a termelőknek egyaránt.
Előny vagy hátrány a magyar fogyasztó számára az Európai Unióhoz történő csatlakozás? Tudni kell, hogy Európa nem úgy oszlik meg, hogy mi itt mind rosszak és buták vagyunk, s a túloldalon, ahova igyekszünk, csak jó, okos és becsületes emberek élnek. Uniós kapcsolataink révén tudjuk, hogy a különböző országokban működő fogyasztói szervezetek hasonló problémákkal küzdenek, az élelmiszerbiztonság, a beleszólási jog, a félrevezető reklámok és feliratok stb. terén. Az azonban bizonyos, hogy anyagi lehetőségeik jobbak – bár szerintük nem elégségesek, mert parlamentjük, kormányuk megtalálta a módját működésük biztosításának.
A csatlakozástól reméljük, hogy Magyarországon is fel fogják ismerni a civil fogyasztóvédelem létjogosultságát. A mi jelenlétünk teszi hitelessé és objektívvá a fogyasztók számára a különböző intézkedéseket az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerminőség terén.
forrás: Fogyasztóvédelem, 2003 júl.-aug.: Dr. Dölmöki Lívia, OFE