A környezetvédelmi szervezet Piszkos mosoda című jelentésében felsorolt világmárkák között megtalálható az Adidas, a Calvin Klein, a H&M, a Lacoste, Nike és a Puma is, csak hogy a nálunk ismerteket említsük.

A 18 országban véletlenszerűen megvásárolt minták kétharmadában kimutatták nonil-fenol-etoxilátok (nonylphenol ethoxylates, NPE) jelenlétét.

Míg Európában az NPE-k használatát már nem engedélyezik a textiliparban, addig Kínában széles körben alkalmazzák például textíliák előállításakor tisztítószerként.

Élővizeinkbe több úton is bekerülhetnek az itt alkalmazott NPE-k. Sajnos a probléma globális méreteket ölt, mivel ezeket az anyagokat nemcsak az elsődleges szennyező, a kínai gyártó engedi bele szennyvíz formájában az élővizekbe, hanem mi magunk is, amikor a ruhák a mosógépünkbe kerülnek.

Greenpeace (cc) Clothing and the Global Toxic Cycle (Nagyobb méretű kép letölthető a képre kattintva)

Így ott is megjelenik a szennyezés, ahol az NPE-k használata tilos. Sajnos a szennyvíz-tisztítás sem javít a helyzeten, mert nem lehet teljes egészében kiszűrni ezeket az anyagokat. Sőt, itt gyorsulhat az a folyamat, amely során az NPE-k tovább bomlanak nonil-fenollá (nonylphenols, NPs).

Az NPE-k élővizeinkben felgyűlnek, és hormonhatású anyagként (endocrine disupting chemicals, EDC) viselkednek. Az EDC-k például megzavarhatják a nemi funkciót, eltolhatják a nőstény-hím születési arányt, károsíthatják az immunrendszert, illetve rákot okozhatnak az élőlényeknél.

A jelentés napvilágra kerülése után a Nike és a Puma (a világ első és harmadik számú sportruházati cége) vállalta elsőként, hogy eltávolít minden mérgező terméket a beszerzési illetve gyártási láncából 2020-ig.

Valamivel később az Adidas is csatlakozott a vállaláshoz. A Nike és az Adidas online publikálta beszállítóinak listáját, és közzétette részéletes tervét a veszélyes kémiai anyagok kezeléséről.

Üdvözlendő, hogy a három legnagyobb vállalat nem azt vizsgálja, hogy mekkora az egészségre még nem veszélyes mennyiség, hanem száműzni fogja őket a teljes gyártási folyamatból.

A H&M közzétette ugyan a szükséges információkat azokról az anyagokról, amelyek használatát tiltja a saját gyártási folyamatában, de nem ad információt a beszállítóiról. Vajon van valami rejtegetni valójuk? – teszi fel a kérdést a Greenpeace a tanulmány második részében.

A Greenpeace tanulmánya megerősíti, hogy a H&M-nek kapcsolata van olyan kínai gyárakkal, amelyek veszélyes vegyi anyagokat, többek között NPE-ket engednek a folyóvizekbe, így az általuk kínált ruházati termékek (gyermekruhák is) tartalmaznak NPE-ket.

Mivel az ügyben szerencsére szinte naponta lehet újabb pozitív eseményekre számítani, érdemes követni a Greenpeace kampányoldalát a legfrissebb információkért.

Kép (cc) Greenpeace

A cikk a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a FV-I-11-D-0007 jelű pályázat keretében valósult meg.