Felmérték: a bőrükön érzik a környezeti problémákat a magyarok
A magyarok 80 százaléka egyet gondol arról, kinek a felelőssége a környezetvédelem. Kiderült az is, mit tartunk hazánkban a legsúlyosabb környezeti problémáknak – derül ki egy friss országos, reprezentatív kutatásból.
Szinte nincs olyan magyar ember, akit ne foglalkoztatna a bolygó jövője, egy lakos pedig átlagosan 12 környezetkárosító tényezőt tud felsorolni – derült ki az ALTEO Csoport megbízásából készített országos, reprezentatív kutatásból. Bár a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek ezek jelentőségéről, egy dologban azonban 80 százalékuk egyetért: a környezetvédelem, a környezeti problémák megoldása az egész társadalom közös felelőssége.
A válaszadók 92 százaléka bevallottan érdeklődik a környezetvédelem iránt,
82 százalékuk pedig úgy látja, hogy az ő életére is közvetlen hatással vannak a környezeti problémák.
A megkérdezettek 63 százaléka szerint a környezetvédelem annyira fontos, hogy a következő generációk sorsa függ tőle, de közel egyharmaduk még nincs meggyőződve arról, hogy ez lenne jelenleg az emberek egyik legfontosabb feladata. Az eredmények szerint a válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól valamilyen mértékben, közülük is 31 százalék nagyon aggódik a lehetséges következmények miatt. Ebben főleg a budapestiek és az egyetemi végzettségűek érintettek, ők azok ugyanis, akik leginkább tisztában vannak a bolygónkat veszélyeztető tényezőkkel.
Az élelmiszeripar felel a globális üvegházgáz-kibocsátás több mint harmadáért
A legismertebb környezeti problémák
A kutatás arra is választ keresett, hogy melyek ma Magyarországon a legismertebb környezeti problémák. A legtöbben az általánosabb vagy a magyarokat közvetlenül érintő jelenségeket emelték ki, és átlagosan tizenkettőt tudtak felsorolni. Ezek közül a legismertebbek
- a levegőszennyezés (83%),
- a túlzott erdőirtás (81%),
- az étel- víz-, energia-, és ruhapazarlás (75%),
- a klímaváltozás (73%) és
- a globális felmelegedés (71%) voltak.
Az egyes demográfiai csoportok tájékozottsága között igencsak nagy különbségek mutatkoztak. A 20-29 éves fiatalok körében a hulladékok újrahasznosítása és a globális felmelegedés a legismertebb problémák, az egyetemi végzettségűeknél pedig a pazarlás és magas szén-dioxid kibocsátás. A budapestiek az utóbbi mellett különösen sokszor említették a műanyagszennyezést, amellyel 83 százalékuk találkozott már valamilyen formában.
Eljött a fossil fashion kora – ruháink fele már kőolajból van
A legfontosabb problémákban ezeket tartjuk
A környezeti problémák ismertsége ugyanakkor nem egyenlő azzal, hogy mennyire gondolják őket fontosnak a válaszadók, erre külön rangsort állítottak fel a felmérésben. A legégetőbb problémáknak a következőket tartjuk, fontossági sorrenben:
- túlzott erdőirtás, zöldnövényzet telepítésének hiánya,
- globális felmelegedés, levegőszennyezés,
- klímaváltozás.
Sokan kiemelték a veszélyes hulladéknak számító használt elektronikai cikkek felhalmozódását is, melyek ártalmatlanítása egyre nagyobb kihívást jelent az emberiség számára – ismertette az eredményeket Szabó Beatrix, az ALTEO munkatársa.
Mindenki tehet róla és tehet ellene
Tízből nyolc válaszadó szerint mindenki felelős a környezeti problémákért és azok megoldásáért,
míg 19 százalékuk a vállalatoktól, országoktól és a globális szervezetektől vár érdemi lépéseket. Utóbbi inkább a férfiakra jellemző, a nők nagyobb arányban tartják fontosnak a kollektív felelősségvállalást.
Tízből kilenc ember határozottan állítja, hogy maga is tesz a problémák ellen, közel felük pedig úgy látja, hogy a vállalatok is kiveszik a részüket a környezetvédelemből.
A top három dolog, amit a magyarok – saját bevallásuk szerint – megtesznek a zöldebb jövőért, az
- a szelektív hulladékgyűjtés,
- az energia-, víz- és élelmiszerpazarlás elkerülése,
- a vásárlás visszafogása.
A megújuló energia használata minden tizedik háztartásban merül fel, míg elektromos vagy hibrid autót a válaszadók 4 százaléka vezet.
Összességében az 50 év felettiek és a magasabb végzettséggel rendelkezők a legaktívabb környezetvédők.
Mit tehetsz tudatos vásárlóként?