• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Tiltsák be a hormonhatású BpA-t!

2010.05.21. /
Újabb tudományos bizonyítékok láttak napvilágot a biszfenol-A (BpA) veszélyeiről. A Levegő Munkacsoport kérte az Egészségügyi Minisztériumot, hogy kezdeményezze a BpA felhasználásának hazai és uniós korlátozását, különösen cumisüvegekben.

A polikarbonát anyagú (PC, a háromszög szimbólumban 7-es jelölés) termékek helyett célszerű a biztosan BpA-mentes üveg, vagy polipropilén anyagú (PP, a háromszög szimbólumban 5-ös jelölés) cumisüvegeket választani.

A Yale Egyetem kutatása szerint az anya biszfenol-A szennyezettsége növelheti annak esélyét, hogy lányánál mellrák alakuljon ki. A Texasi Egyetem pedig a fiatal állatokban található BpA mennyisége és az asztma kialakulása között talált összefüggést. Az elmúlt években több mint száz tudományos jelentés bizonyította, hogy a BpA már alacsony koncentrációban is felelőssé tehető a rákos megbetegedésekért; a cukorbetegség kialakulásáért, emellett hormonális zavarokért, így például az elhízásért és a meddőségért.

Érdekes módon néhány vizsgálat a szervezetre hatástalannak tartja a vegyületet, bár a vizsgálatokban használt állatokkal kapcsolatban felmerült, hogy magas - más vizsgálatokkal igazolt - ösztrogéntoleranciájuk lehet a hatástalanság oka.

A BpA műanyagokban, elsősorban polikarbonátban található, ezt a 7-es kódról ismerhetjük fel a termékeken. A BpA rendszeresen előfordul a hazánkban forgalmazott élelmiszertároló műanyag dobozokban és cumisüvegekben annak ellenére, hogy ez az anyag leginkább a gyermekek fejlődését veszélyezteti. 

 

Több ország már lépett

Világviszonylatban évente közel 3 millió tonna BpA-t gyártanak, legnagyobb mennyiségben a polikarbonát előállításához használják. Ebből készül például sok cumisüveg, és egyes kulacsok.
A vegyületet az epoxigyanták készítéséhez is felhasználják, amelyekkel például a befőttesüvegek kupakját, illetve az italosdobozok felületét is kezelik. A BpA megtalálható a műanyag szemüveglencsében, CD-kben, a hőpapírokban, az ivóvízhálózat elemeiben, de még a fogtömésekben és az orvosi eszközökben is.
A  vizsgálatok szerint a BpA külső hatásokra (mikrohullámok, UV-sugárzás) bekerül a tárolódobozokból az élelmiszerekbe is.

A biszfenol-A tartalmú cumisüvegeket és egyéb, gyermekek számára készült eszközöket 2008-ban betiltották Kanadában, majd több USA államban is (például Connecticut, Minnesota). A svéd környezetvédelmi minisztérium május 11-i sajtóközleményében jelezte, hogy Svédország a BpA-t tartalmazó cumisüvegek egyoldalú betiltását tervezi. A napokban a francia Szenátus és a Nemzetgyűlés is megszavazta az egészségkárosító biszfenol-A-t tartalmazó cumisüvegek kivonását. A dán kormány ennél szigorúbb szabályozás mellett döntött, a három évesnél fiatalabb gyermek számára készült összes termékből kivonják a BpA-t.

A Levegő Munkacsoport kéri, hogy hazánk kezdeményezze, a BpA felkerülését a veszélyes anyagokat tartalmazó uniós, úgynevezett SVHC listára. Kéri továbbá, hogy egyáltalán ne engedélyezzék a BpA használatát a gyermekek számára készült olyan termékekben, mint például a cumisüvegek, amelyeknél könnyedén megoldható a BpA helyettesítése.

A civil szervezet azt is szorgalmazza, hogy a BpA betiltásáig az élelmiszerrel érintkező terméken mindig címke jelölje a BpA jelenlétét, hogy a fogyasztó dönthessen, meg kívánja-e venni az adott terméket.

Nagyobb az asztma kialakulásának esélye

Állatkísérletek azt mutatják, hogy a vemhes nőstény egerek BPA-val való terhelésének hatására a leszármazottaknál megnövekszik az asztma kialakulásának esélye. A vizsgálatok alapján a 10µg/ml BpA tartalmú ivóvíz itatása esetén kimutatható volt az allergiafogékonyság, valamint a hörgőgyulladás kialakulásának esélye. Ez a koncentráció nagyságrendileg megfelel a kismamákat érő terhelésnek.

 

Generációkon keresztül csökkenti a termékenységet

Korábbi vizsgálatok alapján már ismertté vált, hogy a BpA szervezetbe kerülése csökkentheti a nőivarú egyedek termékenységét. Indiában végzett újabb vizsgálatok szerint a hímivarú állatokat magzati korban érő biszfenol-A (BpA)-terhelés csökkenti azok felnőttkori termékenységét, és a hatás legalább három generáción keresztül továbbadódik.

Az indiai vizsgálatban a vemhes állatokat a szoptatási időszak végéig napi 1,2, illetve 2,4 µg/kg BpA-val etették meg, amit növényi olajban oldottak fel. A szervezetbe kerülő mennyiség lényegesen alacsonyabb, mint az USA Környezetvédelmi Hivatala (EPA) által az emberre nézve még biztonságosnak tartott napi 50 µg/kg-os bevitel.

2005-ös amerikai vizsgálatokban a vinklozolin és a metoxiklór hormonális (antiandrogén) hatású növényvédő szerek nagyobb dózisban történő alkalmazásakor észleltek az állatkísérletek során négy generációra kiterjedő hatásokat. Az amerikai felmérésben a kutatók szerint a DNS metilezés folyamatának megzavarásán keresztül fejtette ki hatását a két vegyület. Feltételezhető, hogy a hatások kialakulása szempontjából fontos, hogy a hormonhatású anyag meghatározott fejlődési fázisban érje az egyedet.

A hímivarú magzatokba a BpA a magzati korban a köldökzsinóron keresztül, születésük után a tejjel került be. A vizsgálat szerint a viszonylag kis mennyiségű BpA is hatással volt az állatok termékenységére, mivel a hímek felnőve az átlagosnál kisebb almokat nemzettek. A nehezebb termékenyülést és a vetélések magasabb arányát a kutatók szerint a hímivarsejtek károsodása okozhatja. A kezelt állatokban szignifikánsan alacsonyabb volt a nemi hormonok (például: tesztoszteron, ösztrogén) koncentrációja. Az állatoknak a nemi érdeklődése is észrevehetően csökkent.

A magzati korban kezelt állatok testtömege szignifikánsan meghaladta a BpA-val nem érintkező fajtársaikét. A kutatók a legaggasztóbb jelenségnek azt tartják, hogy a magzati korban kezelt állatok utódainál két nemzedéken keresztül csökkent a termékenység, azaz a kezelt anyaállatok „dédunokáinál" is kimutatható károsodásokat észleltek. A nemzedékeken átnyúló hatások mechanizmusa még nem ismert, további vizsgálatok szükségesek.

 

Megjelent a Levegő Munkacsoport Vegyi Anyag hírlevelében, feliratkozás: reach[kukac]levego.hu.  

Kép [cc] thesoftlanding







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében