• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Marketing óriások, kisgyerekek és a nagy villogó doboz

2003.12.14. /
Szomorú tény, de igaz, hogy az amerikai gyerekek után a magyarok rögtön a második helyet foglalják el a tévézési ranglistán, napi kb. 4 óra átlaggal.

Jonathan Rowe és Gary Ruskin marketingszakemberek. Olyan szervezeteknél dolgoznak, amelyek célja, hogy a kereskedelmi kultúrát helyes keretek között tartsák és megakadályozzák a gyerekek reklám általi kizsákmányolását, valamint a magasabb családi, közösségi, környezeti és demokratikus értékek aláaknázását.

A szakemberek a Mothering Magazine c. folyóiratban megjelent cikkükben azt állították, hogy egy tipikus amerikai gyerek hetente mintegy 38 órányi (naponta több, mint 5 óra!) kereskedelmi médiaadást fogad be. Szomorú tény, de igaz, hogy az amerikai gyerekek után a magyarok rögtön a második helyet foglalják el a tévézési ranglistán, napi kb. 4 óra átlaggal.

Ez a tény még inkább szomorú és ijesztő, ha hozzávesszük, hogy ilyenkor a gyerekek nem csak a műsorokat, hanem a hozzájuk tartozó reklámokat is figyelik. Ennek a reklámozók is tudatában vannak, és az iskola utáni időszak műsorideje csak úgy hemzseg a tiniket és a gyerekeket célzó reklámoktól.

 

Sajnos a gyereket célzó reklámdömping nem áll meg a „villogó doboznál”, hanem továbbhömpölyög a gyermeki élettér többi szegletébe is. Már Magyarországon is egyre több az olyan óriásplakát, internetes oldal, amely kifejezetten a legfiatalabb korosztálynak szól, az iskolákat szép lassan teljesen megtöltő reklámokról nem is beszélve. A márkaüzenetek mindenhová befurakodnak. Ahogy a szerzők fogalmaznak, az értékesítők megszállták a gyerekkor tereit, a képzelet és játék szabad mezőit kereskedelmi csatatérré alakították.

Ez persze nem véletlen, a gyerektermékek piaca óriási biznisz, hiszen a gyerekek jóval hiszékenyebbek, viszont kevésbé képesek a választási döntés racionális megfontolására, mint a felnőttek. Mindemellett a kisgyerekek és a tinédzserek zsebpénzük révén már akkora piaci részt képeznek, hogy érdemes vásárlási döntéseiket befolyásolni. A 6-19 éves német fiatalok pl. évi 20 milliárd (!) eurós piacot jelentenek. Azok a cégek, akiknek nincsenek különösebb erkölcsi aggályaik a gyerekek befolyásolását illetően, élnek is az adott lehetőséggel.

 

A reklámozók sikerrel beékelődtek a szülők és gyermekeik közé. A legjobb pszichológusokat és piackutatókat alkalmazzák, hogy a gyerekeket olyan termékekre és értékekre csábítsák, amelyekkel sokan nem értünk egyet, vagy egyenesen borzasztónak találjuk azokat.

A szülők egyedül nem tudják felvenni a harcot a legnagyobb vállalatokkal és azok gyermekcsábító fegyvereivel. Ezért fontos lenne e témában is a politikai szerepvállalás, mert egyértelmű, hogy a Magyarországon is működő önszabályozó testületek nem képesek maradéktalanul ellátni feladataikat. Könnyen észrevehetjük: semmi nem szab gátat a megkérdőjelezhető üzeneteket közvetítő reklámoknak. Az utóbbi években több olyan reklámot láthattunk, amely igencsak súrolta a jóérzés határát, gondoljunk csak a felnőtt nő és a tizenéves suhanc szexuális kapcsolatának pikáns gondolatát sugalló mobil, ketchup vagy kóla reklámokra – hogy csak a kirívóbb eseteket említsük. Egyértelmű, hogy semmilyen önkontroll nem működik.

Ideje, hogy törvénnyel védjük a szülők és a gyerekek jogait, mint ahogy más országokban ezt már rég megtették. Svédországban például tilos nem csupán a gyermekeknek szóló reklámozás, de az is, hogy kiskorúak reklámokban szerepeljenek. Hiszen nemcsak a fogyasztói szuverenitás elvének súlyos megsértéséről van szó ezekben az esetekben, hanem arról is, hogy a már fiatal korban felfokozott fogyasztási kényszer óriási terhet jelen környezetünk állapotára is.

Amíg a remélt politikai lépések megtörténnek, jó érzésű szülőként annyit tehetünk, hogy figyelünk gyerekeinkre és általában tartózkodunk azoknak a vállalatoknak a termékeitől, amelyek ilyen technikákhoz folyamodnak. Emellett próbáljuk gyerekeinket környezettudatos fogyasztásra, tudatos vásárlásra szoktatni.









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében