• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Tönke, alakor és a máriapócsi paradicsom - mivel készüljön a magyar mezőgazdaság a klímaváltozásra?

2019.10.10. /

Szárazság, nagy esőzések, kevesebb termény - a klímaválság már a hazai mezőgazdaságban is érezhető. Milyen kihívások várnak a hazai mezőgazdaságra a következő évtizedben, és milyen növények fogják túlélni a változást? Dr. Drexler Dórával, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) vezetőjével az intézetben folyó kutatásokról, a biológiai növényvédelemben, a tájfajtákban, ősi gabonafajokkal rejlő lehetőségekről beszélgettünk.

- Mi az, amit már ma is érzünk a mezőgazdaságban a klímaválság kapcsán?

Már a jelenlegi termelési módszereket is érinti és a termeszthető növényekre is hatással van a klímaváltozás. Elég csak visszagondolnunk az idei tavaszra és nyárra, milyen szélsőséges időjárási körülmények váltották egymást. A hosszan tartó aszály vagy a hirtelen lezúduló csapadék mind stresszt jelentenek a növények számára. Egyre kevésbé tudunk meglenni öntözés nélkül, egyre többször mossa el a termést egy vihar, egy hirtelen jött nagy zuhatag. De mindeközben persze maga a mezőgazdaság is hatással van a klímaváltozásra.

 

- Úgy érted, nagy teher a környezetnek a mezőgazdaság?

A mezőgazdaság felel az üvegház hatású gázok globális kibocsátásának 9%-áért. A gépekben használt üzemanyag, a talajból lebomló szerves anyagok, és az ezáltal a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok mind terhelik a környezetet.

A sajtóban is nagy figyelmet kapott, hogy az esőerdőkben égetik a fákat, hogy így vonjanak be mezőgazdasági területeket, de nem kell ilyen messze menni, hogy környezetkárosító gyakorlatokat találjunk. Még mindig vannak olyan országok a térségünkben is, ahol a megmaradt tarlót égetéssel próbálják meg eltüntetni. Ez egy régi, de környezetszennyező gyakorlat, amit jó lenne elhagyni, nemcsak az előírások szintjén, de a valóságban is. A helyes mezőgazdasági gyakorlat talán egy unalmasnak tűnő kifejezés, mégis fontos, hogy ne terheljük feleslegesen a környezetet. Minél inkább hat ránk a klímaváltozás, annál égetőbb a jó mezőgazdasági gyakorlatok adaptálása.

 

- A biogazdálkodás lehet a megoldás?

A szerves trágya, a vetésforgó, a jól megválasztott fajta olyan alapvető agrotechnikai eljárások, amiket a biogazdálkodók erőteljesen használnak, de a konvencionális gazdálkodásba is fontos lenne visszavezetni őket. Fontos fogalom a diverzifikáció is. Ez azt jelenti, hogy nem monokultúrában termeljük ugyanazt a növényt évről évre azonos területen, hanem változatos növénysorrenddel, esetleg kisebb mozaikos parcellaelosztással vagy köztesvetéssel, másodvetéssel operálunk. A termesztett fajtákat is úgy választhatjuk meg, hogy fokozzuk az agro-biodiverzitást, a tájfajták, fajtakeverékek, heterogén szaporítóanyagok erre tökéletesek. Mi elsősorban kutatásokat végzünk ezekben a témában, de ezek a kutatások mind gyakorlatközpontúak.

 


Iratkozz fel a Tudatos Vásárló Tesztek hírlevelére, hogy azonnal értesülj az újonnan megjelenő tesztjeinkről.

* indicates required
 

 

- Mesélnél erről?

A klímaváltozás hatásainak kivédéséről szóló egyik kutatásunk a SolACE névre hallgat, aminek keretében azt vizsgáljuk, hogyan lehet kombinált stresszel szemben ellenállóbbá tenni a burgonyát, mint teszt növényt. A klímaváltozás hatására mind gyakrabban szembesülünk hőségnapokkal és tartós aszállyal, a véges erőforrások miatt pedig a tápanyagok utánpótlási lehetőségei is egyre korlátozottabbak.

Mind gyakrabban éri kombinált stresszhatás a növényeket Európában, komoly gondot okozva a mezőgazdaságban. Gondoljunk csak a 2018-as franciaországi gabonaválságra, ahol a termény egyharmadával marad el a megszokottól. Ma már nemcsak a tápanyag-utánpótlás terén kell hatékonyabb megoldásokat találnunk, hanem a vízfelhasználás és vízmegtartó képesség fokozásában is, hiszen véges erőforrásokra, nyersanyagokra támaszkodunk. A SolACE-projektben mikrobiális oltóanyagok, új fajták és elővetemény kísérletek révén arra keressük a választ, hogyan lehet együttes víz- és tápanyaghiány okozta stressz esetén is megőrizni a burgonya termelékenységét.

 

- Mi volt az ÖMKi része ebben a projektben?

Az ÖMKi kisparcellás kísérleteket valósít meg, illetve a hazai gazdák bevonásával üzemi teszteket végez. Egyrészt a fajták ellenállóságának növelése felől közelítünk a megoldáshoz, másrészt új agrotechnikai módszereket alkalmazunk. Előbbi esetben például egy hibrid, azaz szokatlan módon gumó helyett magról vetett, palántával ültetett burgonyafajtát is tesztelünk a biotermelőkkel. A hibrid burgonya a nagyüzemi termelésben egyelőre biztosan nem, a kiskertes burgonyatermelésben annál inkább reális alternatíva lehet.

A kisparcellás kísérleteink az agrotechnikai innovációra fektetik a hangsúlyt. Az a kérdés, hogyan lehet olyan vetésforgót kialakítani, amely javítja a talaj szerkezetét, vízmegkötő-képességét, fokozza szervesanyag-tartalmát.

Csak egy példa: ha mondjuk pillangós növényeket – borsót, babot, szóját – alkalmazunk előveteményként, azzal gazdagítjuk a talajt, mert ezek a növények köztudottan képesek a levegőből is megkötni a nitrogént. Emellett egy-egy jó mikrobiális oltóanyag kombináció is segíthet a növényeket ellenállóbbá tenni, a talaj vízmegtartó-képességét, tápanyag-feltáródását fokozni. Érdekes belegondolni, hogy ötven éve küldtünk először embert a Holdra, de azt még mindig nem tudjuk, hogy a talajainkban pontosan milyen folyamatok zajlanak. Ez egy bonyolult ökoszisztéma, ahol a mikrobiom működését még kevéssé látjuk át, inkább csak kipróbálunk dolgokat, és nézzük, hogy van-e hatása. Azt szokták mondani, hogy egy marék talajban több élőlény él, mint ember a Földön. Ez jól illusztrálja a termőföld, mint élő rendszer bonyolultságát, amivel minden gazda nap mint nap dolgozik.

 

- Most szedtétek fel a burgonyát, milyen eredmények születtek?

A kisparcellás kísérleteink eredményeit még most elemezzük. 250 parcelláról mintegy 3 tonna termést takarítottunk be, úgyhogy van min dolgoznunk. Az idei első év eredményeiről egy-két hónap múlva tudunk nyilatkozni, de még úgy is korai lenne következtetéseket levonni, hiszen egy év nem év a terepi kutatásban. Ez a kísérlet is három szezonon át folytatódik.

 

- Foglalkoztok tájfajta növények kutatásával is, ez miért fontos?

A klímaváltozás miatt foglalkozunk ősi gabonafajokkal is: a tönkével és az alakorral. Ezek, a tönkölyhöz hasonlóan a mai modern búza ősei. Nagyon extenzív körülmények között termeszthetők, vagyis bírják a szárazságot, kifejezetten nem kedvelik a magas tápanyagellátottságú földet, és nem igényelnek különösebb növényvédelmet. Olyan helyre is el lehet ezeket vetni, ahol a búza már nem terem meg. Bugacon például, extrém körülmények között, a homoktalajon is megállják helyüket. A kutatásunk során kiválasztott tájfajtáikat szaporítjuk, és ezek visszakerülnek a gazdákhoz kipróbálásra. Biogazdákkal vagyunk kapcsolatban és olyanokkal, akik nyitottak a kísérletezésre. Azt látjuk, hogy sokakban van nyitottság, érdekli a termelőket a környezetkímélő termelés.

Tönke

 

A tájfajták előnye, hogy nem azonos az egyes egyedek génállománya, változatos a populáció, a gabona esetében gyakorlatilag minden kalász más. Emiatt az ellenállóképességük együttesen nagyobb a stresszhelyzetekkel szemben. Foglalkozunk tájfajta paradicsomokkal is. A köztermesztésbe visszavezetett tájfajta paradicsomokat a tápiószelei génbankból (Növényi Diverzitás Központ) kapott 35 tételből válogattuk ki, a 2012-2017 között végzett on-farm és kisparcellás vizsgálatok alapján.

2018-ban 6 különböző karakterű tájfajtát mutattunk meg a nagyközönségnek. Gasztronómiai szakemberek, gazdák tesztelték a terméseket, sőt, az egyik diszkontáruház árult is a palántákból. Jó visszajelzések érkeztek.

 

Milyen kihívások várnak a mezőgazdaságra a következő 10-15 évben?

Az extrém időjáráson felül az új kártevők és kórokozók megjelenése biztosan nagy kihívás lesz. Elég csak a zöld vándorpoloskára, vagy a szőlőket fitoplazmás betegséggel fertőző amerikai szőlőkabócára gondolni, és láthatjuk, már ma is zajlik ez a folyamat. A globalizáció miatt behurcolt kártevők sokszor azért is maradnak fenn könnyebben, mert ritkábbak a téli tartós fagyok, a forró nyarak pedig kedveznek elszaporodásuknak. Itt nagy lehetőségeket látok a biológiai növényvédelem kutatás-fejlesztésében. Tervezzük, hogy hamarosan ebbe az irányba is indíthatunk kutatásokat.

 

On-farm kutatás a gazdákkal közösen

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) olyan kutatási-innovációs feladatokon dolgozik, amelyek a gyakorlatban is alkalmazható eredményekkel segítik a hazai mezőgazdálkodás és élelmiszertermelés fenntarthatóságát. Ennek érdekében szakmai hálózatokat alakít ki hazai és külföldi kutatóintézetekkel és gazdálkodókkal, kutatási és ismeretterjesztő munkát végez, szaktanácsadást nyújt.

Legrégebbi projektje, a 78. OMÉK Agrárfejlesztési Díjjal és a 2018-as E.on Energy Globe Díjjal elismert On-farm kutatási hálózat az egyetlen olyan hazai projekt, amely a gazdálkodókkal szoros együttműködésben, gyakorlati szemlélettel kutat a fenntartható mezőgazdaságért. Az on-farm kutatási módszer életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. A kísérletek témáját az ÖMKi a résztvevő gazdaságokkal közösen alakítja 2012 óta. A kutatást az Agrárminisztérium és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) uniós keretből 1,1 milliárd forinttal támogatja.


A TVE-nél semmilyen formában nem fogadunk el cégektől támogatást, hogy függetlenek maradjunk. Adományaitok segítségével tudunk működni.

Így tudsz támogatni minket:
 

Rendszeres havi 1.000 Ft adomány

   

 

Rendszeres havi 2.000 Ft adomány

   

 

Rendszeres havi 5.000 Ft adomány

   

 

Rendszeres havi 10.000 Ft adomány

   

 

Egyszeri 5000 forint - kevesebb mint két mozijegy ára, de nekünk fontos segítség. 

   

 

Bármennyit adhatsz, minden apró hozzájárulás számít.

   

 

Ha banki átutalással támogatnál:

Számlavezető: Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete
Bank neve:    Magnet Bank
Számlaszám:    16200106-00108490-00000000
IBAN szám: HU40 1620 0106 0010  8490 0000 0000
Swift: HBWEHUHB

Köszönjük!


 









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében