• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Aki válaszol: Süth Miklós országos főállatorvos

2009.03.27. /
Februárban Süth Miklóstól, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkárától, országos főállatorvostól kérdezhettetek. Íme a válaszok!

Vehetek-e marhát nagy áruházban? Honnan tudom, magyar-e?

Az érvényes Európai Uniós szabályozás (853/2004/EK rendelet) szerint az élelmiszeripari vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy az állati eredetű termékek ovális formájú azonosító jelöléssel rendelkezzenek, amely tartalmazza azon ország teljes nevét vagy kétbetűs ISO-kódját (pl. HU), illetve azon létesítmény engedélyezési számát, ahol a terméket előállították, csomagolták, vagy tovább feldolgozták.

Ezen felül, az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet értelmében az élelmiszer jelölésén fel kell tüntetni az élelmiszer előállítójának vagy forgalmazójának nevét vagy cégnevét és címét, illetve az élelmiszer eredetét vagy a származás helyét, amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy valódi eredete felől.

A magyar előállítók és forgalmazók egyre inkább felismerik a fogyasztók hazai termékek iránti növekvő igényét, így számos esetben az áruk csomagolásán a fentieken túl, külön is felhívják a figyelmet a termék származására.

 

A hatósági élelmiszerlabor-hálózat erőteljes megritkításával mennyire gyengült meg az ellenőrzési rendszer?

A hazai állategészségügyi és élelmiszer felügyeleti hatósági rendszer közelmúltban történt átalakításával és egységesítésével az élelmiszer-vizsgáló laboratóriumi tevékenység is jelentős átszervezésen ment keresztül. A változtatások a rendszer hatékonyságát nem csökkentették. Az ellenőrzések továbbra is szigorúan szabályozott Európai Uniós és hazai követelmények alapján folynak.

 

Hogyan állunk a régi uniós országok mai, illetve korábbi gyakorlatához képest az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések gyakoriságában?

Az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések gyakoriságát az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság kockázatbecsléssel határozza meg. Ebben a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal mint tudományos szerv nyújt segítséget. Az ellenőrzések tervezése során figyelembe vesszük a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályozást (882/2004/EK), valamint az Európai Unió ellenőrző szervezete, az FVO (Food and Veterinary Office) javaslatait. Így az ellenőrzések gyakorisága az európai gyakorlatnak megfelelően kerül megtervezésre.

 

Rengeteg ellenőrzési eredmény nem kerül nyilvánosságra, vagy konkrétumok helyett legfeljebb százalék-felsorolások általános - a fogyasztói információkat valójában kilúgozó - formájában. Mi akadálya van internetes közzétételüknek?

2008. szeptember 1-től elhárult minden jogi akadály az ellenőrzési eredmények közzététele kapcsán. Ennek megfelelően minden olyan eseményről értesülhet a fogyasztó a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjáról (ahol jelenleg is több mint 60 ilyen bejegyzés található), illetve a sajtó útján, amikor emberi egészséget potenciálisan veszélyeztető élelmiszer vagy hamisított élelmiszertermék kerül a hatóság látóterébe. Nemzetközileg kiemelkedő módon a magyar szabályozás és gyakorlat szerint nem csak az igazoltan egészségkárosító termékekről adunk tájékoztatást a lakosságnak, hanem azokról is, amelyekről az ellenőrzések alapján még csak vélelmezhető ez a hatás.

 

Miért nincs joga megtudni a vásárlónak, ki gyártotta a kereskedelmi láncok úgynevezett saját márkás termékeit? Ma választhat a kereskedő, hogy a saját vagy a gyártó nevét ráírja-e. Másik kérdésem hogyan lehet az, hogy a Tescoban kapható, Lengyelországban (ez a csomagoláson szerepel) gyártott termék csomagolásán 599 (Magyarország) számmal kezdődik a vonalkód.

A nemzeti jelölési szabályok az Európai Unió jelölési irányelveiből vezethetők le. Az unió szabályai jelenleg egyértelműek abban a tekintetben, hogy a végső fogyasztónak szánt termékek jelölésén vagy a termék előállítóját, vagy a forgalmazóját kell feltüntetni.

 

Ahogy általában a mikro- és kisvállalkozások nagyon fontos szerepet töltenek be egy ország gazdasági életében, ugyanúgy nagyon nagy jelentősége van a mezőgazdaságban a kis családi gazdaságoknak. Védelmük és támogatásuk környezetvédelmi, társadalmi és kulturális szempontból is különösen nagy jelentőségű, ezért nem szabad, hogy egy nem rájuk méretezett szabályozási rezsim ellehetetlenítse munkájukat.

Ennek alapján a kérdéseim a következők:

a, Milyen módon veszi védelmébe és támogatja a jelenlegi szabályozás a kis családi gazdaságokat? Néha ugyanis inkább úgy látszik, hogy a nem rájuk méretezett szabályozási rezsim ellehetetleníti munkájukat.

b, Nem gondolják, hogy például a higiéniára vonatkozó nagyon szigorú előírások, amelyek bár szükségesek a nagy cégeknél, túlzóak, és kis méretekben gyakran értelmetlenek is, lehetetlenné téve ezzel a kisgazdaságok működését és/vagy azt, hogy közvetlenül is kiszolgálhassanak végső fogyasztókat?

c, Várható ezen a téren bármilyen, kistermelőket támogató változás? Várható, hogy a kistermelőket érintő szabályok nagymértékben egyszerűsítődnek, és átvételre kerülnek az európai gyakorlat legélenjáróbb megoldásai?

Az Európai Unió élelmiszerhigiéniára vonatkozó jogszabályai lehetőséget biztosítanak a tagállamok számára, hogy bizonyos kérdéseket nemzeti jogkörben szabályozzanak. A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet célja, hogy kifejezetten a helyi igényeket ellátó termeléshez biztosítson olyan feltételeket, amelyek enyhébbek ugyan a „nagyiparra" vonatkozó követelményeknél, de nem veszélyeztetik az élelmiszer-biztonságot. Ezek betartásával a kistermelők igen széles körben (akár az egész országra kiterjedően) árusíthatják termékeiket a végső fogyasztók részére.

Minisztériumunk egyik fő feladata az illetékességi körébe tartozó jogszabályok szakmai szempontok alapján történő folyamatos felülvizsgálása. A hatósági ellenőrzések eredményei, tudományos ismeretek, valamint a termelői, fogyasztói visszajelzések alapján az érvényes jogszabályok esetenként módosításra kerülnek. Így örömmel veszünk minden olyan visszajelzést, amely olyan konkrét problémára mutat rá, amelynek megoldásával könnyíteni lehet a hazai kistermelők érvényesülését.

A kistermelők érvényesülését elősegítő támogatási rendszereket illetően bővebb felvilágosítást az FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztálya tud adni.

 

Van-e arra szabályozás Magyarországon, hogy fel kell tüntetni a zöldségek-gyümölcsök származási országát? Ha igen, ez hogyan kérhető számon az árusítóktól?

Van rá szabályozás és nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unióban egységesen. A vonatkozó nemzetközi szabványokat sok ország már a múlt század első felétől alkalmazza. A szabványok alá tartozó termékek származási országának feltűntetése kötelező. Azt a tagállamok ellenőrzik.

Magyarországon a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal zöldség-gyümölcs minőségellenőrei végzik az ellenőrzést. Július 1-jétől az EU zöldség-gyümölcs reformja kapcsán a jelenleginél még több termékre kiterjed az ellenőrzés.

 

A magyar termékeket csak HACCP módszer betartása mellett lehet előállítani. A multi áruházakban árusított termékekről semmit nem tudunk. A hatóságok miért nem követelik meg a feltüntetést?

A HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer működtetését Európai Uniós jogszabály írja elő (852/2004/EK 5. cikk), ebből következően minden európai unióban előállított élelmiszer gyártása során ki kell építeni, és működtetni kell ezt a rendszert. A HACCP rendszer alkalmazásának feltüntetése az élelmiszerek jelölésében nem indokolt, hiszen minden élelmiszervállalkozás számára ez kötelező.

 

Miért ízletesebb a falusi csirke, mint a gyári? Miért sárgább a tojásuk a falusi csirkéknek?

A hús ízét illetve a tojás színét nagymértékben befolyásolja például az állatok által elfogyasztott takarmány. A sok kukoricához, valamint a háztáji gazdaságokban elérhető egyéb, tápanyagdús forrásokhoz hozzájutó csirkék tojásai jellemzően sárgább színűek az egyéb módon takarmányozott állatokéinál. Egyes kutatások szerint a tartási mód is hatással lehet a hús ízletességére. Mindkét tulajdonság leginkább minőségi jellemző, amely az adott élelmiszer biztonságosságával általában nincs összefüggésben.

 

Kisgyerekes anyaként az lenne a kérdésem, hogy a piacon, termelőtől frissen vásárolt zöldségekből otthon készített étel vagy a készen kapható bébiétel az egészségesebb? Melyik a biztonságosabb a kisfiam egészsége szempontjából?

Az élelmiszer előállítónál gyártott termékek alapanyagai felhasználás előtt számos vizsgálaton esnek keresztül, a beszállítók szinte kizárólag ökológiai termelésből származó alapanyagokat (növényi és állati termékek) szállítanak a gyártók részére, így javasolható, hogy ezeket a termékeket részesítse előnyben a kismama a vásárláskor.

 

Melyik vizet ajánlja inkább fogyasztásra: a csapvizet vagy a palackozott ásványvizet?

Mindkettő ajánlható, ha betegség, vagy anyagcserezavar miatt valamely ásványi anyaggal szemben nincs ellenjavallat. Fogyasztáskor célszerű figyelembe venni az ásványvizekkel történő egyes ásványi anyagok (pl. fluor) és más módon (pl. tabletta formájában) a szervezetbe bevitt ilyen anyagok együttes mennyiségét. Olyan területeken, ahol a vezetékes ivóvíz minősége nem elégíti ki a rá vonatkozó előírásokat (vas, mangán, arzén, nitrát tekintetében), mindenképpen a palackozott ásványvíz, forrásvíz fogyasztása javasolt.

 

Hogyan tudom megállapítani egy zöldségről, hogy bio-e vagy sem?

Az EU alapvetően a Tanács 834//2007. EK rendeletében szabályozza jelenleg az ökológiai gazdálkodást és az így előállított termékek jelölését. A rendelet szerint csak az a termék jelölhető ökológiai (vagy biológiai máshol organikus) kifejezéssel, amit a rendelet szerint állítottak elő, és egy jóváhagyott ellenőrző-tanúsító szervezethez bejelentkezve végzik ezt a tevékenységet, amit a szervezet tanúsít. Ha valaki nem bioterméket biotermékként jelöl, az ellen megtévesztő jelölés miatt a hatóság eljárhat. Tehát, éppen úgy, mint sok más információ esetében is, a jelölésből tudhatja meg, ha a zöldség bio.

 

Ki állítja ki a származást igazoló papírokat a piacon lévő húsokra ?

A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet 7.§ (1) bekezdése alapján „A kistermelő gazdaságában levágott baromfi és nyúlféle húsvizsgálatát a jogosult állatorvos a levágás helyén elvégzi, és a húst húsbélyegzővel lepecsételi. A vizsgálat után a jogosult állatorvos a 3. számú melléklet szerinti hússzállítási igazolást állítja ki, amely alapján a baromfi és nyúlféle húsa forgalomba hozható." Egyéb állatfajból származó friss húst kistermelő nem értékesíthet.

A fentieken felül mind a baromfi- és nyúlhús, mind pedig az egyéb állatok húsából készült húskészítmények esetében az értékesítés helyén a kistermelő nevét, címét vagy gazdaságának címét, a termék nevét, a fogyaszthatósági időtartamot és a tárolási hőmérsékletet jól látható módon fel kell tüntetni.

A kistermelőnek nyilvántartást kell továbbá vezetnie az általa előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelőnek az árusítás helyén kell tartani. A kistermelő köteles a nyilvántartást, valamint a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolásokat 2 évig megőrizni.

 

Kell-e félni a génmódosított növényektől? Honnan tudom, hogy génmódosított?

A genetikailag módosított növényeken, azok termésein, ehető részein nem lehet látni, hogy azok genetikai módosítást tartalmaznak. Ez csak bonyolult laboratóriumi vizsgálatokkal deríthető fel. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság monitoring program alapján végzi az élelmiszerlánc ilyen irányú vizsgálatát.

 

Szívesen vásárolok őstermelőktől a piacon, de sokszor bizonytalan vagyok, hogy nem tartalmaznak-e egészségre káros vegyszereket a kiskertben termesztett növények. Hogyan győződhetek meg erről? Ellenőrzi őket valaki? Kérjek tőlük tanúsítványt?

A vevő választhat, hol vásárol. A piacon őstermelőktől vásárlás általában egy közvetlenebb kapcsolat alapján kialakult bizalom eredménye. Ha ilyen nem alakult ki, vásárolhat máshol is. Élelmiszerbiztonsági szempontból természetesen minden terméknek megfelelőnek kell lenni, ezért az ellenőrzés az őstermelőkre is kiterjed. Külön tanúsítvány ezekre nem vonatkozik.

 

 

Kistermelői nyilvántartásba vételről azt írja a rendelet, hogy a kis mennyiségű nem állati alaptermék termelés esetén nem kell bejelenteni az állomásnak (5§(1)). Igaz ez? Igaz, hogy csak állati eredetű termék-előállítás, -feldolgozás esetén kell hatóságnak helyszínre jönni az engedélyhez, de pl. egy lekvárfőző kistermelő a bejelentés, befizetés után végezheti tevékenységét hatósági engedélyeztetés procedúra nélkül is? Jó lenne. (5§ (3))

A 14/2006 (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet alapján a kistermelőnek az alábbi tevékenységek megkezdését, azok lényeges megváltozását, szüneteltetését és megszűnését kell bejelentenie: általa megtermelt állati eredetű alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztó, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység ellátása, általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztó ellátása, tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi és nyúlfélék húsával közvetlenül a végső fogyasztó, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység ellátása, a halászatról és a horgászatról szóló törvény alapján halászatra jogosító okmányok birtokában a halászati vízterületen általa kifogott hallal közvetlenül a végső fogyasztó, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység ellátása.

 

Nem állati eredetű alaptermék termelését tehát nem kell bejelenteni.

A nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló, hatósági állatorvos által végzett helyszíni szemlére csak állati eredetű termékek termelése, feldolgozása és értékesítése esetén van szükség. Lekvárfőző tevékenység bejelentését követően tehát valóban nincs szükség ilyen szemlére a tevékenység megkezdéséhez.

 

A Hajnaltáj című műsorban azt mondta, hogy Magyarországon a kistermelői rendelet szerint a védőtávolság az állattartó telep, értékesítő és feldolgozó között lehet akár 0 m-is, tehát pl. egy épületen belül, mint más EU-s országban. Az OTÉK-re hivatkozó önkormányzati Építési Szabályok ezt sorra tiltják. Az OÉSZ pedig már nincs hatályban. Nem sikerült ráakadnom, hogy a hatóságok, illetve az önkormányzatok mire alapozzák Magyarországon ezt a tiltást.

Sem a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet, sem pedig az Állategészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet nem ír elő védőtávolságot állattartó telep, értékesítő és feldolgozó között.

A 41/1997 rendelet 1. § (1) bekezdése szerint azonban „Állatokat tartani - amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik - csak az Országos Építésügyi Szabályzat (a továbbiakban: OÉSZ) által előírtaknak megfelelő helyen és építményben, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint szabad." Az OÉSZ-t az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet helyezte hatályon kívül.

Az önkormányzatok önállóan szabályozhatják ezt a kérdést, így az erre vonatkozó követelmények akár településenként is eltérőek lehetnek.

 

A válaszokat köszönjük Süth Miklósnak, a kérdéseket kedves Olvasóinknak, a „távinterjú" levezénylését és a Hatósággal való kapcsolattartást pedig Újlaki-Vátz László újságírónak.

 

Kép [cc] fvm.hu



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében