A szolgáltatás tömegessé válása előtt érdemes áttekintenünk az alapvető
fogalmakat, hogy tudatosan, felkészülten választhassunk. A piacon 10
biztosítótársaság rendelkezik ilyen szolgáltatással, érdemes tehát
választás előtt tájékozódni.

Az életjáradékok jellemzői 

[c] PSZÁF

Miből lesz a nyugdíj?

Jelenlegi nyugdíjrendszerünk három pilléren áll (lásd a
mellékelt ábrát), az állami (TB), a kötelező magánnyugdíjpénztárak és az
önkéntes befizetések együtt biztosíthatják, hogy idősebb korunkra ne kerüljünk
bizonytalan helyzetbe. A Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyeletének (PSZÁF) összegzése szerint 2020-ig közel 203 ezer magánnyugdíj-pénztári
tag válik jogosulttá az öregségi nyugdíjra, azaz nyílik meg előtte a
magánjáradék lehetősége. E tagok saját egyéni pénztári számláin (a Pénztárak
Központi Nyilvántartásában szereplő egyéni számlák alapján) az utolsó, 2006
végi adatok szerint közel 150 milliárd forint vagyont tartottak nyilván. A
legnagyobb 15 önkéntes nyugdíjpénztár ugyanakkor bő 420 ezer olyan tagot
tart nyilván, aki 2020-ig nyugdíjas lesz. Tehát – ha ők úgy döntenek –
járadékot lehet/kell folyósítani számukra.

Sokan nem ismerik az életjáradékokat, szeretnénk ezért pár
jellemző dologgal szemléltetni, hogy ezek miben különböznek az állami
társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszer más elemeinek tulajdonságaitól:

• az életjáradék 12 (és nem 13) havi;
• az életjáradék mértéke nem az inflációtól és a bérindextől függ,
  hanem a befektetési eredménytől, illetve a halálozási (mortalitási) mutatóktól;
• az életjáradék mértéke szolgáltatónként eltérő lehet attól
  függően, hogy milyen befektetési eredményt értek el és milyenek a mortalitási
  (halálozási) mutatók;
• a megindult életjáradék nem örökölhető – vásárolható viszont
  kétszemélyes életjáradék is, ekkor a járadék díját eredetileg megtakarító
  halála után a járadékban szereplő másik személy továbbra is kap járadékot (ami
  – a feltételektől/szabályoktól függően – azonos vagy csökkent összegű lehet);
• a járadékbiztosítás, vagyis a megindult járadék tőkéje nem
  fogy el, ha a biztosított „túl” sokáig élne, s nem marad meg, ha csak rövid
  ideig él – a meghaltak tőkéjét (tartalékát) ugyanis átcsoportosítják a még élő
  biztosítottak tőkéjéhez, s ebből fedezik a sokáig élőknek történő kifizetést.

Adómentesen keveset sokáig, vagy egy összegben – adót is
fizetve?

A jogszabály módot ad arra, hogy az öregségi
nyugdíjkorhatárt elérő, de 180 hónapnál rövidebb (akár különböző
magánnyugdíj-pénztárban eltöltött) tagsági viszonnyal rendelkező
magánnyugdíj-pénztári tagok egy összegben vegyék fel pénztári
megtakarításaikat.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében mód van az egyösszegű
kifizetésre akár már az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőzően is,
feltéve, hogy a belépéstől számított kötelező 120 hónapos (10 éves) várakozási
idő letelt. E kifizetés azonban nem minősül nyugdíjcélúnak, ezért adóköteles.

A kötelező 10 év elteltével azonban – és azt követően 3
évente – az addigi nyugdíjcélú megtakarításon elért teljes hozam felvehető adómentesen.
Ami a megtakarítás tőkerészét illeti, a 10 éves várakozási időt követő második
évben már adómentesen felvehető a tőke 10%-a, és ennek aránya a következő
években folyamatosan 10-10%-kal nő (tehát a pénztári belépést követő 21-ik évre
a teljes tőke is kivehető).

E folyamatot lassítja, hogy ez évtől a 2008. január 1-je
után befizetett tőkét csak akkor lehet adómentesen felvenni, ha a befizetéstől
telt el az adótörvényben meghatározott 10 év. A korábban befizetett összegekre
a régi szabály érvényes.

A fentiekkel kapcsolatosan a PSZÁF azt tapasztalja, hogy a
lakosság (a 10 éves várakozási időt letöltött tagok) inkább az adómentesen
kivehető hozamokat igényli, a tőkéhez kevesen nyúlnak hozzá. A felvétek eddigi
összege nem éri el az összes önkéntes nyugdíj-megtakarítás 0,5%-át.

A Felügyelet a jövőben sem számít arra, hogy jelentősen
felgyorsulna az egyösszegű kivét az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, várhatóan a
jövőben is csak az adómentesen felvehető hozamot fogják felvenni a tagok.

Biztosítsuk a nyugdíjunkat, vagy vegyünk életjáradékot
lakásunkért?

A járadékbiztosítások lényege, hogy egyszeri nagyobb összeget
váltunk át folyamatos törlesztésre. Ennek számos formája van, és gyakran
kombinálják őket más biztosításokkal is. Jelenleg 10 biztosítótársaság és egyesület
– köztük a piac valamennyi meghatározó szereplője – nyújt járadékbiztosítást,
összesen hét termékre vonatkozóan. Kiegészítő biztosításként vagy egy-egy más
típusú termékbe beépítve azonban további biztosítók is kínálhatnak ilyen
konstrukciót.

A járadékbiztosítások további terjedését gátolhatják a
következő tényezők:

• a hosszú távú öngondoskodási szemlélet hiánya: az
  állami tb-nyugdíj és a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések mellett sokan
  nem látják indokoltnak, hogy más megtakarításokkal is biztosítsák a jövedelmük élethosszig
  való kitartását;
• a relatív szegénység: keveseknek van elegendő
  összegyűjtött tőkéje megfelelő szintű járadék vásárlására;
• szubjektív tényezők: sokan félnek attól, hogy korai
  haláluk esetén „elveszik” a járadékvásárlásra fordított tőkéjük nagy része;
• ismerethiány: sokan nem értik a járadékok működését,
  ezért vagy eszükbe sem jut ez a lehetőség, vagy ódzkodnak tőle.

Lakásért életjáradék

A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke az állampolgári jogok
biztosával közösen 2006-ban kezdeményezte a lakásért életjáradékot szolgáltató
társaságokra vonatkozó jogszabály kidolgozását. Ennek előkészítését a jogalkotó
jelenleg is végzi, ez teremthet majd alapot az intézmények megfelelő
felügyelésére. A piacon jelenleg a Hild, az OTP és az FHB biztosít ilyen lehetőséget.

A tapasztalatok szerint a jelenlegi piacon a
szabályozatlanság kockázatot hordoz magában. Nem egyértelmű a szerződések
minősítése, ez pedig a jogbiztonsággal (elsősorban a tulajdonhoz való joggal és
a szociális biztonsághoz való joggal) összefüggő visszásságot okoz. Reméljük,
hogy a jogszabály olyan kereteket teremt majd a szolgáltatók számára, amelyek a
fogyasztóknak is üzletet jelentenek, nem csak a szolgáltatóknak.

A piacon lévő 3 társaság által nyilvánosságra hozott adatok
szerint jelenleg több mint 4 ezer ügyfél kötött lakásért életjáradéki
szerződést. A szerződések kapcsán érintett ingatlanvagyon értéke a jelentések
szerint mintegy 40 milliárd forint lehet.