A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) és a digitális piacokról szóló jogszabály célja, hogy biztonságosabb digitális teret hozzon létre a felhasználóknak és egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a vállalkozások számára.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott szabályok elsősorban az online közvetítőkre és platformokra vonatkoznak, ilyenek például az online piacterek, a közösségi hálózatok, a tartalommegosztó platformok, az alkalmazásboltok, valamint az online utazási és szállásplatformok.

A bevezetett kötelezettségek igazodnak az érintett szolgáltatások jellegéhez és a felhasználók számához:

az ún. nagyon nagy online platformokra (Very Large Online Platforms, VLOP-k) és a nagyon nagy online keresőmotorokra (Very Large Online Search Engines, VLOSE-k) szigorúbb követelmények vonatkoznak.

VLOP-nak és VLOSE-nak minősülnek az EU-ban több, mint 45 millió havi aktív felhasználóval rendelkező szolgáltatások.

Ha az Amazon nem nagyon nagy online platform, akkor mégis ki az?

Ahhoz, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékonyan védje a véleménynyilvánítás szabadságát és az információkhoz való hozzáférést a jogellenes online tartalmak elleni küzdelemben, döntő fontosságú, hogy a megfelelő vállalatokat jelöljék ki VLOP-ként és VLOSE-ként.

Az Európai Bizottság által kijelölt nagyon nagy online platformoknak és a nagyon nagy online keresőmotoroknak idén augusztusig kellett megfelelniük a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály legtöbb szabályának.

Vége az eladatlan ruhák és elektronikai cikkek elégetésének az EU-ban

Nem mondható meglepőnek az a fordulat, hogy az internetes kereskedelemmel foglalkozó óriás Amazon jogi trükkökkel igyekszik késleltetni, hogy az új uniós jogszabályokat rá nézve érvényesíthessék. Az Amazon megtámadta a Bizottságot az Európai Bíróságon azt állítva, hogy az Amazon Store nem tekinthető nagyon nagy online platformnak.

Ha viszont egy olyan internetes óriás, mint az Amazon, nem “nagyon nagy online platform”, akkor egyáltalán számíthat-e bármelyik cég annak?

Mind tudjuk, mi az A a GAFAM-ban

Lehet játszani a számokkal, lehet ide-oda tologatni néhány millió felhasználót, de ami nyilvánvaló, azt kár megkérdőjelezni. A fogyasztók digitális jogait védő civil szervezet, az Access Now cikkében arra emlékeztet, hogy

a globálisan ismert és elismert amerikai techóriásokat hagyományosan egy betűszóval szokás rövidíteni: GAFAM, ebben pedig a 2. nem más, mint az Amazon. (Google, az Amazon, a Facebook (azóta Meta), az Apple és a Microsoft).

Az Amazon megpróbálja kétségbe vonni azt, ami egyébként kristálytiszta a törvényben – mutat rá az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) is. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály egyértelműen kimondja, hogy az Európai Bizottság VLOP-nak nyilvánít minden olyan online platformot, amelynek havi átlagban több mint 45 millió aktív felhasználója van az EU-ban. “Márpedig az Amazon saját bevallása szerint meghaladja ezt a 45 milliós küszöböt.” Ez összhangban van azokkal a friss adatokkal, amelyek arra utalnak, hogy az Amazon piaca havonta akár egymilliárd látogatást is regisztrálhat az EU-ban.

Az Amazon ezzel szemben azt állítja, hogy nem felel meg a VLOP minősítés kritériumainak, hogy a kijelölési eljárás diszkriminálja őket, és sérti a törvény előtti egyenlő bánásmód elvét.

Értelmezési különbségek

Az Amazon nem az egyetlen óriás, ami igyekszik kisebbnek látszani. Az EU-ban működő összes online platformnak és keresőmotornak 2023. február 17-ig kellett Európai Bizottság felé bejelentenie havi aktív felhasználóinak átlagos számát. Ennek célja az volt, hogy segítse a Bizottságot annak eldöntésében, mely online platformok vannak a havi átlagos 45 millió felhasználó VLOP-küszöb fölött.

A bekért adat egyértelműnek látszik, a feladat pontos értelmezésében azonban lehetnek eltérések. A Bizottság a havi aktív felhasználók számát kérte, amely a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály által szabályozott platform technikai funkcionalitásához kapcsolódik; általában saját tartalmuk tárolásával és terjesztésével kapcsolatosak. Ha egy platform meg tudja különböztetni a DSA által szabályozott műszaki funkcionalitását a szolgáltatás többi részétől, dönthet úgy, hogy csak az adott funkció aktív felhasználóinak számát teszi közzé – mutat rá az Access Now.

Egyes vállalatok ráadásul nem is hozták nyilvánosságra tényleges számukat, csak azt jelezték, hogy szerintük a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály küszöbértéke alá esnek-e.

Kisebbek a kisebbnél

Hogy mégis lássuk az eltérés nagyságát, az Access Now májusban összehasonlította az egyes vállalatok által a Bizottságnak bejelentett számadatokat a marketinganyagaikban vagy pénzügyi jelentéseikben szereplő számadatokkal.

A beszerzett adatokból úgy tűnik, számos vállalat kisebb számokat jelentett le annak érdekében, hogy elkerülje a VLOP-besorolással járó kötelezettségeket.

Egyes cégeknél megdöbbentő a különbség a bevallott és az Access Now által beszerzett adatok között. (Részletes táblázatukat itt tudjátok böngészni.) Kiemeltünk belőle néhány érdekességet:

• A Pornhub a Bizottsághoz intézett egysoros nyilatkozatában azt állította, hogy havi 33 millió átlagos felhasználója van. Tekintettel arra, hogy csak 2023 márciusában a globális weboldal látogatottsága elérte a 2,5 milliárdot, ez valószínűtlennek tűnik.
• A Vinted több mint 37 millió havi átlagos felhasználót közölt, az Access Now szerint viszont már 2021-ben elérte a VLOP-státuszhoz szükséges 45 milliós felhasználói küszöböt.
• A Spotify önbevallás: „kevesebb, mint 45 millió”. Access Now adat: 80 millió (éves feliratkozó Európában 2022-ben)
• Reddit önbevallás: 10+ M. Access Now adat: 861 millió (havi aktív felhasaználól globálisan, 2021)
• Tripadvisor önbevallás: 45M alatt. Access Now adat 463M (egyedi látogató 2021)

Az Amazon arra is törekszik, hogy érvénytelenítse a DSA két cikkét, amelyek kulcsfontosságúak a fogyasztók számára.

Az első előírja a nagyvállalatok számára, hogy biztosítsák, hogy a fogyasztók úgy dönthessenek, hogy nem profilozzák őket, amikor ajánlott tartalmat kapnak. Ez a szabály, bár nem elég ambiciózus, arra törekszik, hogy megvédje az embereket az olyan károktól, mint a magánéletbe való behatolás.

A másik cikk, amit az Amazon támad megköveteli a VLOP-októl, hogy hozzanak létre egy online hirdetési adattárat. Ez fontos elszámoltathatósági és kutatási eszköz, amely megkönnyítheti például a csalások felderítését.

Ha sikerrel jár, az Amazon jogi stratégiája Európa-szerte káros lenne a fogyasztókra nézve. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt gyorsan és gondosan ki kell terjeszteni a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítása érdekében.