Mivel a boltokban nincs elkülönített hely a magyar termékek számára, így különösebb tájékozottság híján sokáig eltarthat, amíg egy-egy hazai árura bukkanunk. Ha kifejezetten ezekre vadászunk is, zavarba ejtő, hogy több különböző termékcímke közül kell választanunk.

Egy-egy termék eredetének meghatározásához hét kritériumot vehetünk figyelembe: a tulajdonos nemzetisége, a dolgozók állampolgársága, a cég székhelye, az előállítás helye, a termékek előállításához használt anyagok eredete, a cég neve és a cég termékeinek forgalmazási helye.

Jó lenne, ha a magyar termék vásárlása nem ideológiai kérdés és nem politikai elkötelezettség függvénye lenne. A növekvő nemzetközi versenyben fel kell ismernünk a helyi értékek fontosságát. Támogassuk a hazait, a helyit, legyünk - így is - tudatosak a környezetünket, a társadalmunkat illetően. Hogy miért is?

a helyi vagy magyar termék vásárlásával hazai munkahelyek megtartását, új munkalehetőség kialakítását és ezáltal a helyi gazdaságot erősítjük

a szállítási távolság csökkenése jelentős környezetvédelmi előnnyel jár

A legszigorúbb vásárlók szerint az igazi magyar termék száz százalékig magyar, azaz mind a hét fent említett feltételnek eleget tesz, ami viszont nem egyszerű. (a Győri kekszet is sokan magyarnak tekintik, holott már a francia Danone tulajdonában van), és termékeinek legnagyobb részét Magyarországon forgalmazza.

A nagy kavalkádban talán az egyszerű, általánosan elfogadott közgazdasági meghatározás teremthet rendet, miszerint azt az árut tekintjük magyarnak, amely értékének több mint 50%-át itthon állították elő.

Fontos az áruk magyar eredete

A vásárlók számára egyre fontosabb az áruk magyar eredete. A jó minőség és a megfelelő ár után a hazai eredet lett a harmadik legfontosabb szempont a termék kiválasztásánál - derül ki a GfK Hungária 2008-2009-es tanulmányából.

A legújabb vizsgálat szerint a megkérdezettek 68%-a számára fontos, hogy a termék magyar eredetű legyen. Ez jelentős növekedés a 2005-ben mért 52%-hoz képest. A legfrissebb Étkezési szokások 2009 tanulmány eredményeinek tanúsága szerint az élelmiszervásárlásnál kiemelt szempont az áru minősége és eredete is. A minőség vitathatatlan elsőbbségét mutatja, hogy százból 96 embernek ez fontos szempont.

„Magyar termék" védjegyek

 

Az elmúlt években többen is dolgoztak azon, hogy vásárlás közben ne kelljen az apró betűs szövegek rejtelmeiben elmerülnünk, hanem a csomagolásra rápillantva azonnal felismerhessük a hazai termékeket. Így jöttek létre a magyar termék különböző lobbiszervezetei és címkéi. A szervezetek honlapjain viszont igen kevés konkrét információt találunk arról, hogy pontosan milyen kritériumok alapján kaphatja meg valaki a minősítést. (Lásd táblázat.) Kevés kivételtől eltekintve, sokaknál még a védjegyszabályzat sincs kitéve. (2009 novemberi állapot)

 

 

Kiváló Magyar Élelmiszer

Magyar Termék Nagydíj

Magyar Termék

Premium Hungaricum

Magyar Árukért Szövetség

Magyar Baromfi

Magyar tulajdon

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Magyar dolgozók

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Magyar székhely

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Magyarországon állít elő

+

n.a.

Csak a végső formára vonatkozik

n.a.

n.a.

+

Magyar alapanyag

n.a.

n.a.

n.a

n.a.

n.a.

+

Magyar cégnév

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Magyarországi forgalmazás

+

n.a.

+

+

+

+

 


Magyar_termekcimkek_kivalomagyar

A Kiváló Magyar Élelmiszer  védjegyet az Agrármarketing Centrum (a volt Agrármarketing Centrum Közhasznú Társaság) működteti, amely 2008 februárja óta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségevetési intézménye. Jelenleg több mint 70 vállalat 300-at meghaladó terméke jogosult a védjegy viselésére.

A védjegy célja az élelmiszer-előállítók védelme, a fogyasztók tájékoztatásán keresztül a fogyasztói döntések befolyásolása, az általános élelmiszer-fogyasztási kultúra fejlesztése, az élelmiszergyártók ösztönzése a minőségfejlesztésre és az országimázs erősítése.

A védjegyet pályázat útján lehet elnyerni, amelyet a KMÉ Bíráló Bizottság folyamatosan bírál el. A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy jól láthatóan jelzi, hogy az adott termék kiváló minőséggel bír, tulajdonságaiban kiemelkedik az áruházak polcain megtalálható áruk tömegéből. A pályázatra azok a Magyarországon élelmiszeripari termelést folytató cégek, kis-és középvállalatok jelentkezhetnek, akiknek élelmiszertermékei legalább egy tulajdonságukban kiemelkedők, megfelelnek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak, valamint a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy kritérium rendszerének - tudhatjuk meg a szervezet honlapjáról. Az viszont nem derül ki, hogy mit tekintenek magyar terméknek.

Bővebben: www.amc.hu



Magyar_termekcimkek_magyartermeknagydij_k

A Magyar Termék Nagydíj civil kezdeményezésű pályázati rendszer. Célja az Európai Unió előírásainak megfelelő minőségi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi elvárásoknak való megfelelés elterjesztése a termék-előállítók és -felhasználók körében a fogyasztói bizalom erősítése érdekében.

Az elmúlt 11 év alatt 171 pályázat több mint 2000 terméke érdemelte ki a Magyar Termék Nagydíj címet. A díjazottak között megtalálhatók 100%-ban magyar tulajdonú vállalkozások, de a vegyes tulajdonban lévő gyártók is. A díjra az évente meghirdetett pályázat útján lehet jelentkezni. A szervezet honlapján nem találtunk információt az elbírálás szempontrendszeréről.

Bővebben: www.termeknagydij.hu



Magyar_termekcimkek_magyartermek_k

A Magyar Termék védjegyet a Magyar Termék Nonprofit Kft. jogelődje, a Magyar Termék Kht. hozta létre. A társaság 2006 februárjában, 13 hazai cég összefogása eredményeképpen alakult meg azzal a céllal, hogy közös költségkeret összeadásával, központi kommunikációval segítse visszaállítani a magyar munkaerő és a magyar termék becsületét.

A Magyar Termék Kft. alulról jövő (piaci szereplők általi) kezdeményezés, amely szeretné megnyerni a gazdasági döntéshozók támogatását az ország gazdasági eredményének javítása érdekében. A 100 millió forintnyi alaptőkét az alapító tagok biztosították, a továbbiakban pedig a Magyar Termék emblémát viselő termékek forgalmának 0,5%-át fordítják az alaptőke gyarapítására és a közös kiadásokra (marketing, sajtótájékoztatók, stb.).

A szervezetnek jelenleg 14 tagja van. A védjegyét csak olyan vállalkozások igényelhetik, amelyek egyetértenek az alapítók szándékaival, és megfelelnek a minőségtanúsító rendszer elvárásaink. A védjegy használati jogát egy független minőségügyi szakértői bizottság több lépcsős bírálatát követően lehet elnyerni. Az emblémát nem adják el az üzletláncok saját márkás termékeire, és első áras (azaz legalacsonyabbb árú), alacsony minőségű árukra sem. Csak olyan termékkel lehet nevezni a minősítésre, amely végleges formáját Magyarországon nyerte, és a hazai forgalomba hozatal előtt más országban nem került forgalomba.

Bővebben: www.amagyartermek.hu



Magyar_termekcimkek_premiumhungaricum_k

A vertikum másik pólusa a 2004-ben alakult. A Premium Hungaricum nem csak a magasan jegyzett márkáinkat kívánta támogatni, hanem a Kárpát-medence minden olyan élelmiszeripari kis- és középvállalkozását, amely a magyar hagyományokat tisztelő, egyedi és kiváló termékeket állít elő. Az alapító tagok (borászok, pálinka-, tészta- és vízgyártók) szerint ezek a termékek illetve innovációk gyakran nem kapnak megfelelő anyagi támogatást a piacra jutáshoz és a fejlesztéshez.

Az egyesület ezt a hiányt szeretné pótolni, továbbá az értékteremtésen túl célja, hogy ne csak az elit hungarikumok, hanem a többi kiváló magyar termék is nemzetközileg ismert és elismert legyen.

2009 májusában a Magyar Termékek Kereskedőháza és a Prémium Hungarikum Egyesület kezdeményezésére és szervezésében alakult meg a Magyar Termékek Boltja üzletlánc. Ez olyan franchise-rendszer, amely az elsősorban magyar árukat forgalmazó, kis alapterületű, általában családi vállalkozásban működő üzleteknek kínál fogyasztóbarát piaci fejlődést.

A Magyar Termékek Boltja láncba szerveződő kis üzletek olyan élelmiszer-kereskedelmi vállalkozások, amelyek kifejezetten a termelőtől, a gyártótól közvetlenül származó magyar árukat forgalmaznak. Üzleti összefogással, egységes marketinggel, alacsonyabb árakkal, akciókkal, a multinacionális üzletláncok és hipermarketek térhódítása miatt teret vesztett egyedi kiskereskedők számára jó lehetőség az üzletlánc.

A Magyar Termékek Boltja hálózathoz május 15-től 21 üzlet csatlakozott. Árukínálatuk tartalmazza a Premium Hungaricum védjeggyel ellátott és a Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel ellátott termékeket.

Bővebben: www.premium-hungaricum.hu



Magyar_termekcimkek_masz_k

Magyar_termekcimkek_magyararuk_k

A Magyar Árukért Szövetség alapítói szerint egyrészt azért kell magyar terméket fogyasztanunk, mert így az elköltött pénzt nem viszik ki külföldre, hanem az országban marad.  

A 2006-ban alakult Magyar Árukért Szövetség által összegyűjtött kiváló magyar élelmiszerekhez a szövetség Vármegye utca mintaboltjában, a Magyar Áruk Házában, továbbá interneten keresztül lehet hozzájutni.

Bővebben: www.hmo.hu/masz

Magyar_termekcimkek__magyar_baromfi_k

A többi termékcímkétől eltérően a Baromfi Termék Tanács 2002 óta forgalomba hozott Magyar baromfi címkéje szűkebb termékkört jelöl. A védjegyet azok a magyar termelők használhatják, akiknek Magyarországon nevelt és feldolgozott (vágott, darabolt, csomagolt) baromfiból készült termékei megfelelnek a hatályos magyar és uniós jogszabályokon túl azoknak a minőségbiztosítási szabályoknak is, amelyeket a védjegy szabályzata előír (pl. HACCP és tanúsított élelmiszer-biztonsági irányítási rendszer működtetése).

Bővebben: www.magyarbaromfi.hu

 

Mit árul el a vonalkód?

A vonalkód egy gép által optikailag leolvasható kód, amely különböző vastagságú függőleges világos és sötét közöket, illetve vonalakat tartalmaz (ez hordozza az információt), ezek alatt általában számok is szerepelnek.

Ha röviden szeretnénk válaszolni az alcímben feltett kérdésre, akkor a válasz: nem sok mindent. Ugyanis a helyzet igen bonyolult, és a vásárló ne reménykedjen abban, hogy pusztán a vonalkód alapján biztosan magyar terméket emel le a polcról.

Európában 13 számjegyet tartalmaz a gyártmánykód, amelyből az első három jelöli az adott termék márkaképviselőjének bejegyzési helyét, amely „599" esetében Magyarország. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott terméket hazánkban gyártják. Egy magyar tulajdonú, de például Kanadában gyártó cég termékeire is ezzel a számjegysorral kezdődő vonalkódot ragasztanak. Ugyanígy a Magyarországon gyártott termékek vonalkódja sem kezdődik törvényszerűen 599-el, amennyiben a márkaképviselő más országban van bejegyezve.   


A „magyar termék" persze nem pusztán önmagában álló minőség, céltalan kategória. Sokak számára egyfajta „brand", védjegy, ami szavatolja az áru minőségét, vagy más jellegű eszmei tartalmát. Természetesen mindenki saját belátása szerint hozza meg fogyasztói döntéseit. Jó lenne azonban, ha a magyar termék (nem) vásárlása elsősorban nem ideológiai kérdés lenne, nem a politikai elkötelezettség függvénye. A növekvő nemzetközi versenyben egyszerűen fel kell ismermünk a helyi értékek fontosságát. Támogassuk a hazait, a helyit (nem csak itthon, hanem külföldön is!), legyünk - így is - tudatosak a környezetünket, a társadalmunkat illetően.

A cikk egy 2007-ben megjelent cikkünk frissített verziója.


Képek [cc] Ariel Schlesinger, Eszter Hargittai