• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Vízharc: a flakonok a csap ellen

2005.04.07. /
Sokszor talán nagyobb egészségi kockázatot jelent, mégis napról napra nő a palackozott vizek fogyasztása világszerte.

Négy nagyvállalat uralja a világszerte fogyasztott palackozott vizek iparágát, miközben állítólag a csapvizet kezelik csupán – tudjuk meg a kanadai, kormánytól független Polaris Intézet jelentéséből.


Az iparág évi 50 milliárd USD forgalmat generál, a piac nagy részét uraló cégek pedig a Magyarországon is jól ismert Nestlé, PepsiCo, Coca-Cola és a Danone. Ezek a vállalatok hatalmas profitra tesznek szert olyan víz révén, amelyhez vagy ingyen, vagy nagyon kedvezményesen jutnak hozzá (általában a közüzemektől, a köz vizeit fogyasztva).


Az amerikai lakosságnak közel 20 %-a, a kanadaiak 17 %-a kizárólagosan palackozott vizet fogyaszt. A staisztikai kimutatások 40 %-os forgalomnövekedést mutatnak a 2000 és 2003 között értékesített palackozott vizek piacán, miközben az átlagos évi fogyasztás 90 liter az Egyesült Államokban, 51 liter Közép-Amerikában.
A palackozott vizek forgalmazói azt a marketingfogást alkalmazzák, hogy a csapvíz egészségileg káros, kihasználva a tényt, hogy sok olyan betegségről, akár halálesetről is lehetett már hallani, amely közvetlenül a rossz ivóvíz fogyasztásához köthető, míg a palackozott vízzel kapcsolatban ilyenek még nem kerültek nyilvánosságra. Bár, nem szabad megfeledkezni a Coca-Cola Egyesült Királyságban történt termékvisszavonásáról: a Dasani márkát viselő ásványvizet kellett annak magas bromát (brómsavas só) tartalma miatt visszavonni, rákot okozó hatása miatt. A Dasani szűrt és kezelt csapvízként ismert. Több ehhez hasonló fertőzés, szennyezés történik máshol is a világon, csak sehol nem ellenőrzik megfelelően ezeket a vizeket – nyilatkozta a jelentés írója Tony Clarke. (Sokszor ásványvízként adnak el alig kezel csapvizet is, mégis ki kell fizetni annak szállítási, palackozási költségeit.)


A palackozott vizek ellenőrzése az Államokban a helyi önkormányzatok vezetésével történik, illetve független vizsgáló hatóságok kivitelezésével. A palackozott vizek forgalmazását szabályozó amerikai hatóság (U.S. Food and Drug Administration) úgy véli, hogy nem ők kedvetlenítik el az embereket a csapvíz fogyasztásától, hanem azok a kényelem, biztonság és egészségügyi előnyei miatt választják a palackozott vizet. Hozzá tették azt is, hogy a palackozott víz valójában előnyös, hiszen egy pozitív alternatívát nyújtanak a cukorban gazdag üdítőitalok választása helyett, amit a Közép-Amerikában problémát jelentő túlsúly elleni küzdelemben segítségül hívhatnak.
A cukros üdítők gyártóinak kellene félniük legjobban a palackozott vizek térnyerésétől, ám sem a Coca-Cola, sem a PepsiCo nem aggódik emiatt, hiszen ők is meghatározó szereplői ennek az iparágnak. A Coca-Cola nyilvánosság előtt is kimondta, hogy szerinte a palackozott víz lesz öt éven belül a legnagyobb mértékben értékesített terméke. A francia Danone sem panaszkodhat, ő forgalmazza az Evian, Volvic, Aqua és Crystal Springs márkákat. Sem a Nestlé, sem a Coca-Cola vagy PepsiCo vezetősége nem volt hajlandó nyilvánosan reagálni a jelentésre.


Az aktivisták aggodalmaira az a társadalmi elmozdulás ad okot, mely szerint a vizet teljes mértékben árunak tekintik, mégpedig egy olyan fajtának, amiért az emberek sok pénzt kell, hogy fizessenek.


„Hihetetlen üzlet van a palackozott víz forgalmazásában. A palackozott víz révén szoktatják hozzá az embereket ahhoz, hogy a (köz)vizet is privatizálják.” – tartják egyes aktivisták.


Észak-Amerikában az ellenzék nem tétlenkedik, non-profit szervezetek harcolnak a privatizáció gondolata ellen a „Vizet mindenkinek” („Water for All”) jelszó alatt. Jelenleg az Egyesült Államokban – ennek megfelelően – körülbelül 15 %-a van csak magánkézben a vízműveknek, ezek is általában a szennyvízkezeléshez szolgáltatnak, nem pedig ivóvizet.


A vízért harcolók a közművek ellenségét is látják a palackozott vizek óriásaiban, akik eltérítik a támogatásokat és figyelmet a közművek fejlesztésétől. „Az emberek pedig, ahelyett, hogy ragaszkodnának a csapvízhez és annak fogyasztásához, arra pazarolják a pénzüket, hogy palackozott vizet vásárolnak.”


Amennyiben tényleg jogosak valahol a csapvíz miatti félelmek, úgy van jobb megoldás is: az otthoni vízszűrők alkalmazása. Olcsóbb is és nem olyan pazarló.
Nem beszélve a palackozás egy másik árnyoldaláról, a hatalmas műanyag hulladékhegyekről. Még ha újrahasznosítható palackról van is szó, azoknak is csak nagyon kis hányadát hasznosítják ténylegesen újra. A műanyag általában kinn végzi a szabadban, a földre szórva, ami a fejlődő országokban még súlyosabb hulladékproblémákat jelent. Valójában ellepjük földjeinket és óceánjainkat ezzel a műanyag-szeméttel. Az iparban tevékenykedők, a (kis)kereskedők van ahol nagy pénzeket ölnek abba, hogy megoldják a palackok, flakonok visszavételét a fogyasztóktól, de a megoldás drága és a tárolás kérdése is pótlólagos költséget róna a kereskedőkre. Pedig ők azok, akik megkönnyíthetnék a fogyasztók dolgát.
Azoknak az országoknak, ahol még nem működnek ezek a programok (pl. visszavétel), kötelességük, hogy ösztönözzék és felkarolják az újrahasznosítás kérdését, és az újrahasznosítható anyagok iránt keresletet is generáljanak.
Minden hátrány és árnyoldal ellenére, van aki úgy gondolja, hogy hálásnak kellene lenniük az egészségüket és a környezetet féltő fogyasztóknak, hogy biztonságos, minőségi vizet szolgáltatnak nekik palackban…


Forrás: Corpwatch, Holding Corporations Accountable, www.corpwatch.org, Letöltés ideje: 2005.03.17.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében