• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Vállalják a felelősséget a ruhaláncok?

2014.08.25. /

A pamutgyártás hatalmas ökológiai lábnyoma, a túlfogyasztás és a harmadik világbeli ruhaipari munkások sokszor nevetségesen alacsony fizetése és embertelen munkakörülményei miatt a globális méretekkel bíró ruhaipari cégeknek óriási a felelősségük. Vajon a hazánkban is jelen lévő, a piacot kifejezetten a fast fashion, vagyis az olcsó, eldobható divattal elárasztó cégek mennyire érzik felelősségük súlyát? 10 bolthálózat egy-egy boltját, honlapját néztük végig.

Vajon fontosnak tartják, hogy a vegyszermentes kisebb ökológiai lábnyomú biopamutból készüljenek a ruháik, egyáltalán árulnak ilyen termékeket? Mit vállalnak társadalmi felelősségvállalás terén, mennyire ellenőrzik beszállítóikat? Mennyire tájékoztatják honlapjukon (ha egyáltalán van magyar nyelvű honlapjuk) a fogyasztókat?

A pamut előállítása hatalmas terhet ró a környezetre: rengeteg vizet emészt fel, ráadásul világviszonylatban a gyapot permetezésére használják az összes növényvédőszer egynegyedét. A viszkóz miatt erdőket vágnak ki, a készítési folyamat során rengeteg vegyszert használnak. A 85 gyapotot termesztő ország közül 80 „fejlődő" ország, 28 ezek közül a legszegényebbek közé tartozik, amelyekben nincsenek szigorú környezetvédelmi előírások.

A Greenpeace többször is vizsgálta a világmárkák ruháinak méreganyag tartalmát.

A tavalyi vizsgálat során egy sor veszélyes vegyi anyagot talált vezető ruhamárkák gyermekek számára gyártott ruháiban és cipőiben. Kiderült, hogy a C&A 7 vizsgált termékéből 3 esetben, a H&M-nél pedig a 7 mintából 6-nál találtak NPE-ket, illetve minden vizsgált termékben felfedeztek ftalátokat, PFC-ket, valamint a poliészterszálakban antimont.

Miért veszélyesek?

A ftalátok csoportját gyakran használják a textiliparban, például a nyomatok finomítására, és sokuk mérgező a szaporítószerv-rendszerre, főképp emlősöknél. A nonilfenol-etoxilátok (NPE) olyan vegyületek csoportja, amelyek lebomolva a környezetben veszélyes nonilfenolokat (NP) alkotnak.

Az NPE-vegyületek olyan mesterséges vegyi anyagok, amelyeket a leggyakrabban felületaktív anyagokként használnak például a textilgyártás során. Az NP-k közismerten mérgező, a környezetben tartósan megmaradó anyagok, károsítják a hormonrendszer működését. A per- és polifluorozott anyagokat (PFC-k) sokféle termékben, például textil- és bőrárukban használják, kihasználva víz- és olajlepergető tulajdonságukat.

Az ionos PFC-k, mint a PFOS és a PFOA a hormonkárosító hatásuk révén a fejlődő szervezetet és a felnőttekét is egyaránt károsíthatják, emellett ismert a szaporodási képességekre és az immunrendszerre kifejtett káros hatásuk. Az antimon kémiai és toxicitási viselkedése szempontból sok tekintetben az arzénra emlékeztet, a légutak irritációját és immunrendszeri zavart is okozhat.

A Greenpeace felszólította a vizsgálat alá vett cégeket, hogy cselekedjenek igazi divatdiktátorokként, elkötelezve magukat a veszélyes vegyszerek zéró kibocsátása mellett 2020. január 1-re. Világszerte eddig már 18 ruhamárka tett ígéretet a méregmentesítésre.

Megkérdeztük a két érintett üzletláncot. A H&M-től nem kaptunk reagálást. A C&A válaszában kitért arra, hogy tartja magát ígéretéhez, miszerint kerüli az NPE-k használatát ezzel is hozzájárulva környezetünk védelméhez. Arra is ígéretet tettek, hogy 2020-ra teljes pamutkollekcióját fenntartható gazdálkodásból származó alapanyagból állítja elő. A cég ezzel párhuzamosan számos olyan kezdeményezést támogat, amely a biogazdálkodás fejlesztését és a gyapottermesztők életkörülményeinek javítását szolgálja.

A H&M honlapján is hasonlóra tett ígértet: „Célunk, hogy minden pamut, amelyet felhasználunk 2020-ra fenntartható forrásból fog származni.” Azt is írják, hogy a H&M a biopamut legnagyobb felhasználója a világon. Adatokkal azonban ezt a feltételezést nem támasztották alá.

Miért előnyös a biopamut?

A biopamut termesztésénél semmiféle vegyszert, műtrágyát nem használnak, ezzel is óvják a környezetet, ezért is fontos, ha egy nagy cég árul biopamutból készült ruhákat.

A biopamut termesztésének alapvető jellemzői:

  • szerves trágyázás,
  • növényvédelem, tisztán biológiai eljárásokkal,
  • kézi betakarítás,
  • vetésforgó alkalmazása a talaj megújulása érdekében,
  • tartózkodás az olyan vegyi anyagok alkalmazásától, mint pl. a növényvédő szerek, a gyomirtók és a műtrágyák, így azok nem halmozódnak fel a pamutban.

Bio vagy sem?

Bár a weboldalukon számos márka hirdeti, hogy biopamutot használnak a gyártás során, a 10 felkeresett üzletből csupán két helyen, a C&A-ban és H&M-ben találtunk annak hirdetet, és annak is látszó darabokat. „Az organikus termesztési mód az előállító országokban a talaj, vizek, levegő és az ökorendszer helyreállását is eredményezi, amely az ott dolgozó emberek és családjaik egészségét és életkörülményeit kedvezően befolyásolja.” – olvasható a honlapon.

A H&M weboldalán azt állítja, hogy ők a világ legnagyobb biopamut felhasználói. Hajlandóak többet fizetni érte, mert növényvédőszerek nélkül készül, és nem tartalmaz genetikailag módosított anyagokat. Emellett használt anyagokat is újrahasználnak. Aktív tagja a Better Cotton Initiative (BCI) kezdeményezésnek, amely a pamuttermesztés fenntarthatóbb gyakorlatait szeretné elterjeszteni.

A C&A 2008-ban 15,3 millió biogyapotból készült ruhadarabot adott el, 2010-ben pedig elérte a 26 milliót, így teljes pamutkollekciójának 13 százalékát biopamut teszi ki.

A C&A magyarországi kommunikációs osztálya által hozzánk eljuttatott válaszában arról olvashatunk, hogy a feldolgozásra kerülő, növényvédő szerek és műtrágya nélkül előállított biogyapot 75 százaléka a C&A által támogatott biogyapot-termesztési projektekből származik, amelyek mintegy 60.000 indiai gyapottermesztő számára biztosítják a megélhetést. A szociális és környezetvédelmi programok középpontjában a biogyapotot termelő területek önkormányzatai állnak, amelyekkel együttműködve lehetőség nyílik az ott élő gyapottermelők életkörülményeinek javítására.

A Berschka német nyelvű honlapján azt írja, hogy szerves szövetekkel dolgoznak, használják az organikus pamutot, ezzel támogatják az ökológiai gazdálkodást. Azt is írják, hogy ezek a ruhák könnyen megtalálhatóak az üzletekben, hiszen külön címkén tüntetik ezt fel. Mi nem találtunk ilyet, sőt, rákérdeztünk az üzletben, de nem tudtak a biopamutról.

Az egyik, csupán női ruhákat árusító helyen igen meglepő volt a válasz: a hölgy összetévesztette a biopamutot a 100 százalékos pamuttal. Amikor mondtuk neki, hogy az lenne a lényeg, milyen gazdálkodásból származik az adott pamut, azt mondta, erről nincs információja. A fehérnemű üzletben sem kaptunk megnyugtató választ, itt sem tudtak mutatni biopamutból készült pizsama felsőt vagy alsónadrágot.

Hiányoznak a magyar nyelvű honlapok

Vásárló legyen a talpán, aki kiismeri magát a ruhaüzletek honlapjain, eltekintve egy-két lánctól (C&A és H&M). Alapjába véve probléma van azzal, hogy nem talál a vásárló magyar nyelvű tájékoztatókat az interneten. Érdekes megoldáshoz nyúlt a Promod, amely ugyan magyar nyelvű honlapot üzemeltet, de csak alapinformációkat találtunk. A Szolgáltatások menüben olvashatunk a cseréről, a pénzvisszafizetésről.

Felelősségvállalás

Általában a Rólunk (About us) menüben olvashatunk cégtörténetet, néhány helyen CSR tevékenységet, illetve jól csengő szlogeneket is találunk.

A C&A magyar nyelvű honlapján arról tájékoztatja vásárlóit, hogy szigorú követelményeket támaszt a munka-, előállítási- és környezetvédelmi feltételekre vonatkozóan saját magával, beszállítóival és azok beszállítóival szemben. Környezetvédelmi stratégiája a következő fő célokat követi: 1. a teljes energiafelhasználás csökkentése hatékonyságnövelő intézkedések révén – a szállítástól az árubemutatásig – az összes vonatkozó területen. 2. a fennmaradó energiaigény fedezése alacsony CO2 tartalmú, regeneratív erőforrások révén.

A Promod magyar nyelvű honlapján nem találtunk információkat a CSR tevékenységről, a cég filozófiájáról. A céloknál ennyi olvasható: „Elérhető női divatmárkává válni a hölgyek számára.”

A H&M egyébként rendszeresen ellenőrzi beszállítóit, az Indiában és Bangladesben dolgozó munkásokat folyamatosan megismertetik a jogaikkal, illetve az UNICEF-el közösen felléptek a kiszolgáltatott gyermekmunka ellen.

A Pull&Bear azt írja angol nyelvű honlapján, hogy olyan környezetvédelmi célkitűzéseket követnek, amelyek szerepelnek az Inditex Csoport (ide tartozik többek között a Zara, a Pull&Bear és a Bershka) társadalmi felelősségvállalásában is, így pl. részt vesznek az öko-hatékony modellben. Ezzel 20 százalékkal kívánják csökkenteni az energiafogyasztást, újrahasznosítható bútorokat és eszközöket használnak, külön figyelnek a környezetbarát csomagolóanyagokra és szatyrokra, valamint hangsúlyt kap a környezettudatosságra való képzés.

  Biopamut Magyar nyelvű honlap Visszaváltás Feltüntetik a visszaváltási lehetőségeket? Társadalmi felelősségvállalás Biztonságos munkahelyért, gyermekmunka elleni fellépés
Bershka Nem láttuk, honlapon megemlítik Nem találtunk 30 nap Nem láttunk Környezetvédelmi politika honlapon Nincs információ
C&A Igen Igen, teljes 30 nap Igen, tájékoztató a pénztárnál (4 hetet írtak ki) "Komolyan vesszük felelősségünket"  Viselkedési kódex
H&M Organic cotton  Van, alapinformációkkal  30 nap  Igen, tájékoztató a pénztárnál Ethical behaviour Nincs informráció
Mango Nincs Nem találtunk  30 nap Nem találtuk Szén-dioxid lábnyom csökkentése Írnak róla a honlapon
New Yorker Nincs Részben Nincs adat Apró tájékoztató, nem jól látható Social aspects Nincs információ
Promod Nincs információ a honlapon/boltban Részben 1 hónap (leértékeltnél 1 hét)  Kisebb tájékoztató Nincs információ Nincs információ
Pull&Bear Nincs Nem találtunk  30 nap Nem láttunk Environmental policy (Környezetvédelmi politika) Nincs információ
Terranova Nincs Nem találtunk  Nincs adat Nem láttunk Nincs információ Nincs információ
Women's secret Nincs Nem találtunk  Nincs adat Kisebb tájékoztató "Good causes" - A mellrák ellen, gyerekek támogatása, stb. Nincs információ
Zara Nincs Nem találtunk 1 hónap Igen, tájékoztató a pénztárnál Nincs információ Nincs információ
 

A Bershka – hasonlóan a Pull&Bear-hez – arról ír, hogy hozzájárul a fenntartható fejlődéshez az olyan intézkedéseivel, mint például az öko-hatékonyság, az energiafelhasználás és a hulladékok csökkentése, az újrahasznosítás, a környezeti kompromisszum megismertetése a munkatársakkal. Fontosnak tartják, hogy organikus pamutból készült termékeket és PVC-mentes cipőket árusítsanak. A Zara honlapján is hasonló információkat találtunk. A Women'secret honlapján arról tájékoztatja vásárlókat, hogy támogatják a nők elhelyezkedését a munka világában, ezzel pedig csökken a bűnözés és a prostitúció áldozatainak a száma. 

A New Yorker külön hangsúlyt helyez a helyi projektekre: központja Észak-Németországban, Wolfsburg régióban van, a cég támogatja a United Kids Foundations programjain keresztül a hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat. A Terranova angol nyelvű honlapján semmiféle információt nem találtunk a felelősségvállalásukról.

A Mango évek óta azon dolgozik, hogy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. Találtunk egy ajánlást a honlapon, amelyben spanyol nyelven olvashatóak gyakorlati információk az energiahatékonyság tekintetében.

Kérdéses, hogy a szimpatikusan csengő mondatok mögött mennyi konkrét lépés áll, mennyiben csökkenti a cégek környzetterhelését. Látható, hogy az óriáscégek is érzik a felellőségüket (muszáj is nekik), de igazán jelentős lépésre még egyik sem szánta el magát. 

 
 
A cikk a Vidékfejlesztési Minisztérium PTKF/1329/2013-as számú Zöld Forrás pályázat keretében készült. 


  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében