• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Tudatos pénzügyeink 5. - Milyen biztosítást kössünk?

2018.05.08. /

Milyen szempontokat vegyünk figyelembe, amikor biztosítást szeretnénk kötni? Mit jelent az alul- vagy a túlbiztosítás? Pénzügyi tudatosságot segítő cikksorozatunkban most ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

A háztartások pénzügyi kockázatainak kezelésére egyik megoldás a biztosítás, habár ennek társadalmi megítélése nem túl pozitív. Pedig a biztosítás kapcsolható az öngondoskodáshoz, amelyre egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.

 

Melyek a legnagyobb értékeink?

Ha a vagyonunkra gondolunk, akkor egyértelműen a lakásunk, a nyaralónk, gépkocsink és egyéb kiemelt értékeink jutnak eszünkbe, és az, hogy ezeket bebiztosítsuk. Sajnos az már kevésbé elterjedt, hogy saját magunkra és szeretteinkre biztosítást kössünk.  Holott a felelős gondoskodás alapja, ha például hitele van valakinek, akkor az a legkevesebb, hogy kockázati biztosítással gondoskodjon egy esetleges tragédia esetére az adóstársáról vagy örököseiről.

Milyen biztosítás közül választhatok?

Az alapvető csoportosítás az életbiztosítások és a nem életbiztosítások csoportja:

Életbiztosítások

A biztosítás a szerződő életében bekövetkező eseményhez kapcsolódik, ez a biztosítási esemény. Fő példája a haláleseti biztosítás, amelynek bekövetkeztekor a biztosító a szerződés tartalma szerinti biztosítási összeget köteles egy összegben kifizetni vagy járadék formájában folyósítani. A szolgáltatás mértékét nem a bekövetkezett kár nagysága határozza meg, hiszen ez pénzben nem kifejezhető, a szerződéskötéskor szabadon megállapodhat a szerződő és a biztosító a biztosítási összeg nagyságában.

-          hagyományos kockázati (haláleseti) biztosítás

-          elérési biztosítás (hazánkban külön nem köthető)

-          vegyes biztosítás: a kockázati és elérési biztosítás kombinációja

-          befektetési egységekhez kötött biztosítás

-          kiegészítő biztosítások (további kockázatokra, például rokkantság, rettegett betegségek stb.)

Mielőtt életbiztosítást választanánk, fontos az eldöntenünk, mi az alapvető cél: magunkat és szeretteinket szeretnénk biztosítani vagy van megtakarítási igényünk is? Alaposan vizsgáljuk meg teherviselési képességünket is!

 

Az alábbi kérdések megválaszolása segíthet a döntésben:

1.       Kik a családban azok, akiket a bevételed kiesése (betegség, munkaképtelenné válás, haláleset) a család anyagi helyzetét jelentősen befolyásolja? Kiket érintene még ez a változás, hányan függenek az adott személy bevételeitől? (szülők, nagyszülők, gyermekek stb.)

2.       Mekkora bevétel-kiesést okozna egy ilyen esemény bekövetkezése? Mekkora összegre lenne szükség ezt egy összegben/havi járadékban pótolni?

3.       Várható-e a család életében egyéb előre látható, az anyagi helyzetet jelentősen befolyásoló változás (gyermekszületés, beiskolázás, nyugdíj stb.)?

4.       Mekkora összeget tudunk ilyen biztosítási célra elkülöníteni (egy összegben, van rendszeres díjban)?

Nem életbiztosítások

Míg az életbiztosítások nagy része abszolút kockázatú (a bekövetkezése biztos, csak az időpontja nem), a nem életbiztosítások jellemzően relatív kockázatúak (a kár bekövetkezése nem biztos, az időpontja, a gyakorisága, a kár nagysága nem ismert).

A leggyakoribb fajtái:

-          balesetbiztosítás

-          betegség/egészségbiztosítás

-          casco

-          felelősségbiztosítások (vezetői és szakmai)

-          utasbiztosítás

-          assistance (segítségnyújtási biztosítások) stb.

Vannak kötelezően megkötendő biztosítások, ilyen például a gépkocsi felelősségbiztosítás (hiszen a gépjárművezetés veszélyes üzem) és egyes szakmai felelősségbiztosítások (például orvos, ügyvéd, közjegyző).

Mire figyeljünk a biztosítások esetén?

Legyünk tisztában az alulbiztosítottság fogalmával! Ha a biztosításban megjelölt összeg kevesebb mint a vagyontárgy újrabeszerzési/újraépítési értéke, a biztosító csak aránylagos kártérítést fizet.

Például, ha az ingatlant 20 millió forintért tudnánk újraépíteni, de a biztosításunkat csak 10 millió forintos újraépítési értékre kötöttük (bízva az „olcsó” biztosításban) akkor egy 1 millió Ft értékű káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak az arányos 500.000,- Ft-ot fogja téríteni, hiszen ez 50%-os alulbiztosítottságot jelent.

Legyünk tisztában a túlbiztosítottság fogalmával! Ez az az eset, amikor a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy újrabeszerzési értéke. Kár esetén csak a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett tényleges kár kerül kifizetésre.

Túlbiztosítottság előfordulhat felesleges többszöri biztosítottsággal is: amennyiben például a társasháznak van biztosítása, úgy a saját lakásunk biztosítását ezzel harmonizáljuk, sokszor elegendő csak az ingóságokra biztosítást kötni ilyen esetben.

Természetesen biztosításkötés előtt alapos tájékozódás szükséges. Mérjük fel igényeinket, hosszútávú teherbíró képességünket. Látogassunk el a biztosítók honlapjára, és ha túl bonyolultnak tűnnek a biztosításkötés feltételei, forduljunk szakemberhez, megbízható és lehetőleg független biztosításközvetítőhöz.

Köszönjük a közreműködést Magyari Ildikónak! 

Kép: pixabay.com


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal, vagy fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!




  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében