Termékteszt: WC papír

Tehát a csomagoláson belül nem tudhatjuk, ki által gyártott és milyen papír van. Ki kell tapsztalni, ami beválik, ahhoz marad a márkahűség.
Emberek, szinte minden gyárat tönkretettek az országban, gondoljunk csak a cukorra. Ki tudja, hogy a csomagoláson belül miféle cukor van? Itt mindegyik gyár bezárt. Vagy a spanyol import kalocsai paprika, a Dél-amerikai húsból gyártott magyar Herz szalámi...mind magyar termékek! Valamiért a politika nem akar itt termelést, nem csak a papírgyárakra gondolok, mindent direkt csődbe vittek.

Te Than-os, írjál a saját fórumba, ott senki nem moderál :-)
A nevemet kimoderálni teljesen felesleges, vállalom, amit csináltam. Ide is saját név alatt írok. Igen, közgazdászok parancsára termeltem üzemvezetőként számításaim szerint legalább 500 millió forint veszteséget, inkább sokkal többet. Korrekten tájékoztattam őket, hogy veszteség termelésére adtak utasítást, de ez nem volt fontos. Igen fel- és lemondtam vagy 8-szor, marasztaltak, aztán változott valami a felsővezetésben és közös megegyezéssel távoztam. Ezt a szakma 90 százaléka tudja, van kb 50 papírgyártó az országban, szinte mindenki ismer mindenkit. Hogy azóta mit csinál a tököli gyár, nem tudom, és nem is érdekel. Mérnökként viszont termelésre tanítottak az azóta nyugdíjas tanáraink, és emberként nagyon nehéz volt lenyelni, hogy rosszat kell csinálni, amikor lehetne jót is. Szegény feldolgozókat meg külön sajnáltam, amikor átvették az általam legyártott selejt minőségű papírt, elnézést kérek tőlük, közgazdász utasításra tettük.

Diószeghy-Káli Zoltán

Kedves Szatkó!

A tököli gyár is egy bibis dolog nem csak a szolnoki. Közgazdászok írányították, ők mondták, hogyan, miből gyártsanak papírt a mérnökök. A német, osztrák, magyar, olasz mérnök meg csak állt szájtátva, és mondták hogy azt nem lehet. A közgazdászok szerint lehetett, és direkt veszteséget kellett termelni. Én sem dolgozom már ott, de a volt főnököm, a [Moderálva a fórumszabályzat alapján. Szerk] mindig kiszámolta, hogy hány millió forint kárt csináltunk a közgazdászok parancsára. Amikor elértük a 100 milliót, Ő mindig felmondott. És nem engedték el, sőt fizetésemelést kapott. Könyörgött, hogy cseréljen helyet egy másik mérnökkel, legyen az a felelős a gyártásért. Hagyják Őt inkább gépet vezetni műszakban együtt a melósokkal, azaz velünk. Nem engedték, parancsra csináltunk vagy 700-800 millió forint kárt.. [Moderálva a fórumszabályzat alapján. szerk] meg fel is mondott, ahányszor elértük újra a 100 milliót. Az egész mérnökgárda lelkibeteg volt a végén, aztán egyszer csak lecserélték őket, [Moderálva a fórumszabályzat alapján. Szerk] is, az öreget is (nevét már nem tudom), mindenkit. A németet elküldték, az amerikai ment magától és így tovább. De az volt a feladatuk, hogy veszteségessé tegyék a céget, gondolom át akarták játszani valaki kezére olcsón. Ezért nincs magyar papír a polcokon, mert nem termelésről szólnak a gyáraink, hanem ügyeskedésről, állami támogatások eltűntetéséről, vagy fene tudja milyen pénzmosásról. Zsuga a pénzzel. Nem csak a szolnoki gyárnál vannak fucsa dolgok, Higi Papírsoft, vagy mi a bánat, Tökölön is nagy mókák voltak.
Egyébként az egész cikk teljesen hibás rengeteg ponton és nem is olvastam végig, nem hozzáértő ember írta, véletlenül rossz témába nyúlt bele. A hozzászólások viszont tetszettek.
Tisztelettel:
Egy Than-os technikus

Kedves szatkó!

Úgy nehéz papírt gyártani, hogy a papírgépen nem működik a mérőfej, a sűrűségszabályzók fele, nem állítani az őrlő terhelésén, nem engedik a megfelelő mennyiségű nedvesszilárdítót hozzáadni a rosthoz stb. Közben mutogatták a vignoletto-i, harmanec-i papírokat, hogy azt a minőséget érjük el. Én ezért váltam meg a tököli gyártól, ha már így szóba kerültek. Naponta vita volt a minőség, de sem vegyszert, sem karbantartást nem kaptunk hozzá. A fele gyár nem működött, amikor én vagy 7 éve eljöttem onnan, a karbantartás gyakorlatilag nulla volt. A négyzetmétertömeg annyi volt, amennyire éppen sikerült szemre beállítani, mérni nem tudtuk, a nedvességet sem stb. Olyan kéztörlőt gyártottam, aminek nulla volt a nedves szakítószilárdsága, egyszerűen szétmállott. Tudom, vállalom érte a felelősséget, ez volt a cégvezetés utasítása. Nem nyithattam bele az epiklórhidrint a rostba, mert drága volt, utána meg fenyegetőztek, hogy ki leszünk rúgva, mert folyamatosan meg van reklamálva a minőség. Azóta úgy tudom, elhasznált a gyár néhány cégvezetést és üzemvezetőt. Ezek szerint sz...-ból várat senki nem tud építeni, ha még most sem jó a kéztörlő. Pedig Piszkéről is vittek oda tapasztalt, öreg papírosokat. Én viszont legalább nyugodtan alszom miatta, és nem azon gondolkozom, hogy utasításra legyártottam 600 tonna vackot, mennyit dobnak vissza belőle a feldolgozók teljesen jogosan és hányszor leszek még a héten miatta kirúgva :-)
Az a szerencsétlen gép forgott, de semmi nem működött megfelelően rajta. Szerintem.

Reklámozni fórumban nem illik, ahogy nevesíteni sem. De a linkelés után vettem a bátorságot nevesíteni:

A tököli gépet a Diószeghy vette üzembe az olaszokkal, tudok róla. Felettem járt kettővel a fősulin. Mindent kispórolnak a papírból és semmihez nem volt alkatrészük. Ez 2003 tájékán volt, azóta tudtommal változatlan a helyzet. Egy kis, lassú gépet betettek a börtönbe, olcsó munkaerővel nagy hasznot remélve. Mindenki ismeri papíros-csomis körökből szánalmas történetüket, laboreszközöket is úgy kunyiztak a főiskoláról meg a Kutatóból. A Papíripar nevű folyóiratban is benne voltak, csak ott sikertörténetként feltüntetve.

Tiszacsegén meg a MÁV-os minőséget gyártják egy kb. 35 éves gépen, ami a szolnoki régi gyárból lett leselejtezve, a szennyvízkezelés nincs megoldva, minőség is a béka....alatt. Tudom, hogy van némi termelgetés az országban, ha ezt annak lehet nevezni, de ezek a gépek nem képesek minőséget termelni, nem arra lettek tervezve. A tököli gép lassú, kicsi, 30 éves technológiával dolgozik, a tiszacsegei meg híres múzeumi darab.

A szolnoki beruházást is nagy érdeklődéssel figyeltük, amíg azt nem olvastuk a neten, hogy sem a gépszállító, sem a csarnoképítő cég nem lett kifizetve, a gyár meg épült 2004 óta talán. Az építő cég csődbe is ment, mivel nem lett kifizetve, a gépszállító meg résztulajdonos lett szerencsétlen.

Ezért írtam, hogy a magyar csomagoláson belül jó eséllyel nem magyar papírt talál az ember, csak neveket nem akartam említeni. Vannak évfolyamtalálkozóink, tissuepapír fórumunk az sg.hu-n, sok papíros-csomis képben van a bedöglött iparral és gyorsabban megy az info, mint a Papíripar című agyonkozmetikázott újságban.

Gyártanak Magyarországon is alapanyagot, konkrétan a Tököli börtönben ill. Tiszacsegén, jellemzően mindkét verzióval vannak problémák.
Tököl még úgy ahogy elmegy, kéztörlőt azonban nem tudnak jó minőségben gyártani!
Magyarországon valóban szinte csak feldolgozócégek vannak, Szolnokon van egy teljesen kész beruházás, egyetlen egy bibi van a tulajdonosi kör megpattant pár milliárddal.
Vannak egyébként nagyon jó minőségű termékek is Magyarországon, elsősorban olasz importból, amelyek versenyképesek a TORK ill. METSA termékekkel de sokkal elérhetőbb áron!
pl: www.nbo.hu

Alapvetően nincsenek elkülönítve a csak papírfeldolgozó cégek, pl. Forest Papír, Vajda Papír és a papírt nagy tekercsekben is gyártó cégek, akik a saját gyártású papírjaikból csinálnak WC papírt, mint a Metsa, SCA stb. A magyar cégek csak megveszik a papírt nagy tekercsekben a rosszabb minősítést kapott SCA-tól, Metsa Tissue-tól, Kimberley Clark-tól. Ugyanezek a külföldi cégek fel is dolgozzák a saját legyártott papírjukat és saját márkanéven, Zewa, Tento stb. forgalmazzák őket. Itthon a magyar cégek csak szétvágják és becsomagolják a külföldi nagy papírtekercseket. Ugyanaz a papír van a külföldi és a magyar csomagolású termékben, nagy tekercseket Magyarországon nem nagyon gyártanak. Akkor mitől magyar termék a "magyar termék"? Attól hogy itt vágják és csomagolják?
Mi sem dolgozunk magyar alappapírból, a nagy tekercsek kintről jönnek. Ferde az egész cikk. Papírt itthon szinte senki nem gyárt, csak szabdal és csomagol. Ez kimaradt a cikkből.
Meg az is, hogy a magyarok addig fognak forgalmazni, amíg a külföldiek adnak nekik papírt. Ha kell az SCA-nak a magyar piac, megveszi az egészet, ha makacskodunk, letolja az árakat fél évre és ingyen odaadjuk a cégeinket. És hogy miért rossz sokszor a magyar papír? Mert az olcsót kérjük külföldről, a Forest vesz jó minőséget is tőlük. Javíts ki, DKZ, ha tévednék.

"A papír újrahasznosítása mintegy 75%-os víz- és 60%-os energia-megtakarítással jár." Ezt honnan bányászta a cikk írója? Az összes papírfajtára igaz ez? Vagy a közel 30 éves Papíripari kézikönyvből bogarászta ki?
A mai papír- és cellulózgyárak gyárak közel teljesen zárt vízrendszerűek, hővisszanyeréssel dolgoznak, ez csak a 30-40 éves rendszereken igaz.
Kicsit olyan ez a cikk, mintha én írnék a paradicsomtermesztésről. Gőzöm nincsen róla, csak megeszem :-)
Legalább kérdezték volna meg valamelyik még üzemelő gyár üzemvezetőjét vagy technológusát.....

Már régen nem alkalmazunk klóros fehérítést. Helyette a környezetbarát, hidrogén-peroxidos fehérítés van használatban, amit a fodrászok is használnak, csak a papíripar töményebben használja.
Sokkal érdekesebb egyéb vegyületek jelenlétéről beszélni. Az újrahasznosított papírból készült papír kicsit olyan, mint a párizsi. Jobb nem tudni, hogy miből van. De a tudatos vásárló csak vegye. Drágább is, általában rosszabb is, környezetvédelmi állami támogatás nélkül nem éri meg gyártani, a fogyasztónak meg ez kell. Sok papír, amit az emberek boldogan megvesznek újrapapír néven egyszerűen kevésbé fehérített cellulózból van, vagy adnak hozzá sárgás szalma- vagy nádcellulózt. A szakértő tudatos vásárló meg boldog.
Azért találtak olyan kevés újrahasznosított papírból készült WC papírt, mert nem éri meg gyártani, főleg állami támogatás nélkül nem és vacak. Ha megérné, tele lennének vele a polcok.

Érdekes, hogy gyökeresen különbözik az eredmény a Németországban végzett tesztektől. Valószínűleg, mert ottt a minőséget és a használhatóságot is mérik.

Miért nem beszélnek a klór tartalomról?
Nagyon kevés WC-papír van forgalomban, amely klórmentes, szerintem ez nagyon lényeges az egészségünk szempontjából, vagy ez nem fontos?

A magyar gyárak nagy többsége azért ment csődbe, mert amit a sokat szidott komcsik ránk hagytak jó olcsón kiprivatizálták. Utána az összes gyárat széthajtották, a nyereséget mind bezsebelték. Utána a gépeket eladták hulladékvasnak. Senki nem fejlesztett, nem vásárolt új gépet, nem forgatott vissza pénzt, csak kivett belőle. De én csomagolástechnikus vagyok, Diószeghy volt a főiskolán a papírgyártó agy, Ő jobban belelát, bár vagy 8 éve csak programozással foglalkozik. Bocsánat, Dunaújvárosban volt egy komoly beruházás, de nem magyar cég, ha jól tudom. Úgy 8-10 papírgyárunk zárt be, kétségtelen. Kár, hogy a politika ezt engedte, nekem a fűzfői füzetek hiányoznak, imádtam bele írni. A finn cellulózból készült erős papírral viszont nekem könnyebb dolgozni.

Szerintem a hulladékpapír hisztéria egy népbolondítás. A hulladékpapír feldolgozásához hozzáadott rengeteg vegyszer előállítása vajon mekkora környezeti ártalmat okoz?
Én számtalan helyen azt olvastam, hogy a nyugati papírgyárak, de még a Sun Paper is Kínában igyekszik megszervezni a saját alapanyag ellátásukat. Erdőket vesznek, nádasokat, kivágják és újratelepítik. Kötelezi rá őket a kormány egy ideje, nem lehet már ész nélkül kivágni az erdőt. Azt is olvastam, hogy az elsőre visszagyűjtött hulladékpapír még használható, de az a kartondoboz, ami már eleve hulladékból készült semmire nem jó. A gyárakba harmadjára visszaérkező rost használhatatlan valamiért, így kénytelenek egy csomó műgyantát hozzáadni, hogy összeálljon papírrá a dolog. Én az ésszerű erdőgazdálkodásra szavaznék, nem a MÁV-os WC papírra és a műgyantákra. Én utálom, ha használat közben kilyukad a WC papír!!!

És egy valami sajnos nem szerepelt a tesztben. Magának a papírnak a minősége, használhatósága. Ha a papír jó, kevesebb fogy belőle. Olcsóbb is és talán ez a legnagyobb környezetkímélés, ha nem fogyasztunk valamiből indokolatlanul sokat ...

Saját tapasztalatom szerint újrahasznosított papírból jó minőségű egészségügyi papírt gyártani drágább, mint tiszta cellulózból. Persze ezt nagyban befolyásolja a begyűjtött hulladékpapír minősége. De: a begyűjtött hulladékpapír báláiban ott van minden szemét. Drót, homok, a berendezések élettartamát csökkentő, koptató kis kavicsok, hungarocell, döglött macska, adalékanyagok, csöveket letömítő fóliagombócok, minden. Ezt ki kell a gyártás során osztályozni, ami rengeteg energiát fogyasztó osztályozó berendezések működtetését jelenti. Vagy lehet kézzel válogatni.....Utána a kiosztályozott rostokat fehéríteni kell, ami rengeteg vegyszer felhasználásával és újabb berendezések energiafogyasztásával jár. A kiosztályozott szemetet, iszapot pedig be kell sűríteni, szállíthatóvá tenni és gondoskodni az elhelyezéséről, általában veszélyes hulladéknak minősül. Ez mind plusz költség a tiszta cellulózzal szemben. Egy előnye van, mivel már egyszer őrölt rostokat, már kész papírt dolgozunk fel, az őrlési energián lehet spórolni, hiszen már egyszer meg volt őrölve. Ellenben ha a begyűjtött papír tele van törmelékrosttal, akkor rengeteg vegyszert kell adni hozzá a normális szilárdság eléréséhez. Erre mind szükség van, ha az ember normális minőséget szeretne produkálni a hulladékpapírból. Ráadásul a begyűjtött bálákban sokszor lehet találni betondarabokat, Ford motorblokkot, vaskorlátot, ami növeli a bála súlyát, hiszen a bálát kilóra veszik, és nem lehet belelátni. Egy pár darab beton egyenesen jót tesz a gépeknek, ha belekerülnek a rendszerbe.....A hulladékpapír kiosztályozását, fehérítését végző berendezéseket karban kell tartani, ami nem kevés pénz.
Ezzel szemben a tiszta cellulóz fel kell oldani, kicsit megőrölni, adni hozzá egy kis nedvesszilárdítót és kész a papír. Nem kell működjön egy csomó berendezés hozzá, nem habzik a gyár körvize a mocsoktól, nem kell küzdeni a pH beállításával a körvízben, rengeteg előnye van, nincs veszélyes hulladék stb.
Magyarul, amennyit spórol az ember a cellulóz és hulladékpapír közti árkülönbségen, azt jó eséllyel elveszti a gyártás során és pocsékabb minőséget kap. Emiatt nem is nagyon szokták hazánkban a hulladékpapírt rendesen kitisztítani, fehéríteni, hanem gyártanak belőle valami vacak minőséget.
Véleményem szerint sokkal egyszerűbb és gazdaságosabb egyenletes minőségű cellulózból gyártani vékony egészségügyi papírokat, mint ingadozó minőségű zsákbamacska hulladékból.
Természetesen más fajta papíroknál, pl. karton megéri, hiszen nem kell fehéríteni, nem kell nedvesszilárdságot biztosítani stb. Szerintem ne akarjon az ember mindenáron egészségügyi papírt gyártani hulladékból, ha minőséget akar, van rengeteg más papírfajta, ami gyártható gazdaságosan a begyűjtött papírokból.

nem tudom, hogy mi az olcsóbb, de szerintem a víz olyan drága mint

az arany, még drágább, mert aranyat nem lehet inni ! arany nélkül

lehet élni, de víz nélkül nem !

Az én családom egy NANOAG eljárással készült NANOezüstös WC papírt használ:EZ a wc papír nanó szemcsés ezüstöt tartamaz amelytemék rendkívül hatásos az antibakteriális hatása miatt.A NANOAG alkalmazásával a wc papír gyártasakor pontosan szabályozott / ppm/mennyiséggel,közvetlenül a cellulóz strukturába adagolva a nano ezüst részecskéket rendkívül hatékony aktív és modern védelmet nyújt a fertőzésekkel szemben.Hatékonysága 99,9%-os a nap 24 órájában.Lehet Nálunk is kapni és nincs olyan drága mint a tesztelt WC papirok ,de biztonságos és jó ebben a nagy hőségben

Nem tudom, mit ért a cikk független környezetvédelmi minősítésen, de a Lidl-ben igenis kapható környezetvédelmi termék védjegyes Floralys WC-papír, az Északi Hattyú (Nordic Swan) és a EU-s öko-címke is virít a csomagoláson. A származásáról sajnos már csak annyi derül ki, hogy EU, mindenesetre az ára baráti.

Minél magasabb az újrahasznosított papír/szekunder rost aránya a termékben, annál kisebb a nedves szakítószilárdsága, amit hozzáadott kémiai szerekkel próbálnak orvosolni. Számomra, mint fogyasztó számára ebből annyi látható, hogy az újrahasznosított termékeket nem tudom használni. Pontosan ugyanazon okból, mint a papírzsebkendőket. Illetve, ha használni akarom, akkor a magasabb rétegszámú terméket kell megvennem, ami persze többe kerül. Sajnálatos, hogy ebből az értékelésből a felhasználhatósági teszt kimaradt. A logo használatát pedig egy nagyon komoly megfelelőségi eljárás előzi meg. A logo nem trehányságból marad le a termékről.
A Piszkei Papírgyár pedig pontosan ugyanazért ment csődbe, mint az egész magyar papíripar.

nem minden wc papír készült újrahasznosított (recycling) papírból Piszkén, több terméke is cellulózból készült. egyébként a gyár a Duna mellett épült, és egy felmérés szerint tisztább vizet engedett vissza, mint amilyet a papírgyártáshoz szükséges volt kinyernie. a forest nem nagyon foglalkozik recycling papírokkal, egyszerűbb nekik a cellulóz papírt kiszerelnie. ja, és a foresttel ellentétben piszkén gyártották az alapanyagot (kivéve a cellulózt), nem pedig felvásárolták a tekercset.
a csőd pedig nem az iszap nem elhelyezése miatt történt tudtommal, fura is lenne.

Ázsiai utazgatásaim során gyakran találkoztam a muzulmán vallásnak megfelelő vécékkel. Malájzsiában, pl. a vécé mellett a falon van egy hajlékony cső egy kézi zuhanyfejjel, hasonló a konyhákban használt tányéröblítő vízsugárhoz. Saját tapasztalatom, hogy ezt a könnyen használható öblítőt vécépapír használata nélkül is igénybe lehet venni, habár jó egy néhány papírzsebkendőt a zsebben tartani csupán a fölösleges öblítő víz felitatására. Mohammed jó tanácsot adott a követőinek, idáig ez tünik a legolcsóbb és leghigiénikusabb megoldásnak.

Kár, hogy kimaradt a 3 rétegű Rossmann papír, ami szerintem a legjobb, ami ma itt kapható. Kíváncsi lettem volna, milyen pontszámot ér itt el.

Az ezredfordulón a szaklapok komolyan arról írtak, hogy a WC-papír ki fog menni a divatból. Távol-Keleten elterjedtek a vízsugárral mosó és infravörös szárítóval felszerelt WC-csészék. Ezt sokkal higénikusabbnak tartották.

Úgy tudom, a Lábatlani papírgyárban minden WC-papír újrahasznosított rostból készült - begyűjtött újságpapírból, irodai hulladékból. Óriási gondott okozott viszont a festéktelenítési eljárás során keletkező, mérgező anyagokat tartalmazó iszap elhelyezése. Csődbe is ment a Piszkei Papír. Mivel a Forest is arrafelé székel, a saját gyártású papírt biztos ők is hulladékból csinálják.