• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Termékteszt: tej

2007.09.07. /

Mi van, és mi lehet a tejben?

 

A tej átlagos összetétele: 87,9% víz és 12,1% szárazanyag, jelesül

  • tejzsír: a tejben emulgeálva található;
  • tejfehérje: kazein, albumin, globulin
  • tejcukor: laktóz;
  • vitaminok: pl. B2, B6, B12;
  • ásványi anyagok: pl. kálcium (Ca), foszfor (P), szelén (Se).

    Gyakran olvashatunk arról, hogy a tejzsíron, tejfehérjén, tejcukron kívül egyéb olyan anyagok is belekerülhetnek a tejbe, amelyek káros hatással vannak a szervezetünkre. Egyes szerzők szerint a tej már annyira káros, hogy egyáltalán nem lenne szabad fogyasztanunk, vagy ha igen, akkor is csak a házi tejet. Benda Judit gyógyszerész-egészségtanácsadó kérdésünkre elmondta, hogy szerint szinte egyáltalán nincs is szükségünk a tejre, csak a benne található kalciumra, ez azonban számtalan más élelmiszerben is megtalálható.

    Más kutatások szerint azonban a tej még ma is egyik legegészségesebb élelmiszerünk. Prof. Dr. Szakály Sándor, egyetemi tanár, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet kutatás-fejlesztési igazgatóhelyettese szerint a tejjel kapcsolatos fő téma a tej élettani hatása: „A tej az egyik legfontosabb funkcionális élelmiszer (functional food). Fokozottan egészségvédő élelmiszer, amelyben bioaktív tápanyagok találhatók."

    Az utóbbi évtizedben számos írás jelent meg, amelyek azt bizonyítják, hogy a tejben lehetnek káros anyagok is. Alább ezekre hozunk néhány példát.

     

    Növényvédő szerek

    „A ma elérhető tejeknél a szennyezettség komoly veszély. Olyan permetezőszer maradványok lehetnek például a tejben, amelyek az állat által elfogyasztott takarmány által kerülnek bele." - mondta Benda Judit.

    A peszticidek (növényvédő szerek) valóban megjelenhetnek a tejben az állatok által elfogyasztott takarmány révén. Ezek közül a legnagyobb port az úgynevezett HCB (hexaklór-benzol) gabonacsávázó szer és a DDT verte fel. Mind a kettő bizonyítottan rákkeltő hatású, utóbbit mára betiltották.

     

    Antibiotikum

    Antibiotikumot a káros mikroorganizmusok, baktériumok elpusztítására vagy azok továbbterjedésének meggátolására használunk. Az állatgyógyászatban is használják, preventív céllal is, s így a tejbe is belekerülhet. Ez azért problémás, mert az antibiotikumoknak való rendszeres kitétel mind az emberek, mind az állatok esetében rezisztenciát okozhat: az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek kifejlődését válthatja ki. A rezisztens baktériumok ellen pedig már nem tudunk antibiotikumokkal védekezni.

    Szakály professzor szerint az antibiotikum azért nem jelent komoly veszélyt a tejek esetén, mert elenyésző mennyiségekről lehet csak szó, s egy injekcióval többet juttatunk a szervezetünkbe, mint az éves tejfogyasztással. Az alacsony mértéket nemzetközi határérték szavatolja: efölött nem vesznek át tejet sehol sem.

     

    Ólom

    Az ólom toxikus méreg, a szervezetbe számos módon juthat, így levegőből, táplálékokból (pl.: zöldségek, gyümölcsök), de az ivóvízből is. Az ólom a szervezetbe beépülve vérszegénységet, idegrendszeri károsodást, akár agyhártyagyulladást is okozhat. A tejbe szintén az állat által elfogyasztott takarmány által kerülhet - különösen akkor, ha autópályák, autóutak, ipari üzemek, nagyvárosok mentén termett növényeket adnak takarmányként. Amennyiben ezek ólommal szennyezettek, az állatok szervezetébe, majd onnan a tejbe jutva mérgezést okozhatnak.

     

    Hormon

    Hormonok természetes állapotban is jelen lehetnek a tejben, de más módon is odakerülhetnek. A hormonos kezelés során az állatok megbetegedését előzik meg, de hormont használhatnak hozamnövelésre is, hogy több tejet adjon az állat. Emellett hormon az elfogyasztott takarmánnyal is bejuthat az állat szervezetébe. A hormon az emberi szervezetben felszívódva egészségkárosító. A káros hatás azonban csak akkor fordulhat elő, ha nagy mennyiségben vagy nem szájon át kapják a hormontartalmú gyógyszereket a tejadó állatok.

     

     



    • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
      a fogyasztók érdekében