• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A televíziózás csökkenti a biztonságérzetet

2009.04.20. /

Légy aktív résztvevője Te is a tv-kikapcsolási hétnek április 20-26. között! Próbáld ki, milyen, ha egy héten át nem kapcsolod be a varázsdobozt, és helyette inkább olvasol, sportolni, kirándulni mész vagy csak egyszerűen összefutsz a barátaiddal.

Idén április 20-26. között tartják a tv-kikapcsolási akcióhetet. A kampány létjogosultságát támasztja alá a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet kutatói által végzett új vizsgálat is, amelyben a képernyő előtt töltött idő és a társas kapcsolatok összefüggéseit elemezték.

 

A tv-kikapcsolási kampányt az Adbusters Media Foundation non-profit szervezet indította el 1994-ben. Az esemény szervezői az elektronikus média felelős használatára bíztatnak, hogy ezáltal több idő maradjon az egészségesebb tevékenységekre és a másokkal való együttlétre.

„Egy átlagos felnőtt Magyarországon naponta 4,5 órát tévézik. Ez az érték műszeres mérés eredménye, ugyanis rákérdezéssel ez nehezen deríthető ki, mivel másfél órát le szoktunk tagadni" - mondta Németh Erzsébet, a SE Magatartástudományi Intézetének munkatársa.

A képernyő előtt ülés a közvélekedés szerint nem elég hasznos tevékenység, pedig nagy különbség van a között, hogy tévézik vagy internetezik valaki, hiszen ez utóbbi ­ a látszat ellenére ­ kevésbé passzív tevékenység. Az internethez hozzáférők aránya Magyarországon 30% körüli, miközben tévéje szinte mindenkinek van.

A nemrégiben elkészült kutatás célja az volt, hogy feltárják a tv-, az internethasználat és a társas támogatás mértéke közötti összefüggéseket. A vizsgálat keretében 5020 felnőttet kérdeztek meg szabadidős tevékenységéről, tévézési és internethasználati szokásairól, demográfiai jellemzőiről, életminőségéről, társas helyzetéről, értékeiről, lelki és testi állapotáról. A minta nemre, korra és végzettségre reprezentatív a magyar felnőtt lakosságra nézve.

 

Egymásra hasonlító tévézők

Georg Gerbner médiakutató már korábban kimutatta, hogy azok az emberek, akik naponta legalább 4 órát néznek tévét, egyre inkább hasonlítani kezdenek egymásra. A sokat televíziózó emberek valóságlátása erősen módosul: ellenségesebbnek, veszélyesebbnek látják a környezetüket, mint amilyen az valójában, és mint azok, akik kevesebbet néznek tv-t.

Arra a kérdésre, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a közeli parkban támadás éri őket éjszaka, az átlagember tízszeres, a tévét kultiváló százszoros valószínűséget jelöl meg a valódi gyakorisághoz képest.

A tévéfüggők körében megfigyelhető egyfajta világnézeti homogenizálódás is, és a szélsőségre is fogékonyabbak, mind szélsőjobb (pl. idegenellenesség), mind szélsőbal irányban (pl. állami gondoskodás követelése).

Megosztott a tudomány álláspontja arról, hogyan hat az internet a társas kapcsolatokra. A kutatók egy része szerint a kibermédia a valós kapcsolatok helyettesítőjeként szolgál, és akár meg is foszthatja az egyént azoktól. Bizonyos vizsgálatok azt mutatják, hogy az internetezők kevesebbet kommunikálnak családtagjaikkal, magányosak, és hajlamosak a depresszióra.

Mások szerint az internet nem változtatja meg radikálisan az emberek életét, hiszen életformához választunk kommunikációs csatornát. A kutatók harmadik csoportja úgy véli, hogy amennyiben az internetezéssel töltött idő a normális mértéken belül marad, erősíti az egyén társas életét: mind offline, mind online barátaival több időt tölt. A most lezajlott hazai vizsgálat leginkább ez utóbbi álláspontot erősíti.

 

Több támogató társ érhető el netközelben

A Semmelweis Egyetem kutatása szerint, akik napi négy óránál többet néznek tévét, alacsonyabb társas támogatásra számítanak, mint a legfeljebb napi 3 órát tévézők. Ugyanakkor az internetnél ez fordítva van, vagyis az interneteléréssel rendelkezők magasabb szintű társas támogatásra számítnak, mint akik nem rendelkeznek ezzel.

 

A társas támogatás megléte vagy hiánya­ amelyre a kutatás fókuszált ­ a lelki egészség fontos mutatója. Egy olyan helyzet, amelyet nem tudunk magunktól megoldani, külső segítséggel, valódi kapcsolatokra támaszkodva elviselhetővé, megoldhatóvá válik. A legsúlyosabb élethelyzetet is könnyebb elviselni szerető, odafigyelő környezetben - ezt nevezi az orvosi pszichológia társas támogatásnak, szociális hálónak. A társas támogatás egészségvédő szerepe is igen jelentős.

Az adatokat részletesebben elemezve megállapították, hogy akik az idejük nagyobb részét otthon töltik, és sokat néznek televíziót, azok mind a családon belül, mind azon kívül kevesebb társas támogatásra számítanak. Az aktív lakosság körében a nagyarányú tévézés jobban érinti a családon kívüli kapcsolatokat, mint a családon belülieket.

Az interneteléréssel rendelkezők szignifikánsan több támogatásra számíthatnak több csoporttól is (szülőktől, munkatársaktól, barátoktól, házastárstól, iskolatársaktól, gyermekektől). Ez azt mutatja, hogy az internet nem akadályozza a társas kapcsolatok kiépítését és fenntartását.

Az internetezők inkább mernek támaszkodni a közösségi élet különböző fórumaira ­ egyesületekre, polgári csoportokra ­, valamint a segítő foglalkozásúakra. Ennek a hátterében az állhat, hogy a világhálón keresztül könnyebb segítséget vagy nekünk megfelelő társaságot, közösséget találni.

Az interneteléréssel rendelkezők - a szomszédi támogatástól eltekintve - minden társas kapcsolatban több támogatásra számítanak. Érdekes, hogy a kutatás szerint ezek az emberek a támogatást leginkább a szülőktől várják.

 

A sok tévézés rontja leginkább a kapcsolatokat

Úgy tűnik, hogy míg a sok tévézés elvonja a figyelmet és az időt a társas kapcsolatoktól, addig az internet éppen ellenkezőleg hat. Érdemes hangsúlyozni, hogy a vizsgálat nem az internetfüggésről, hanem az internetkapcsolat meglétéről szólt.

A kutatók kihangsúlyozták, hogy a vizsgálat eredményei ­ a 18 évesnél idősebb korosztály tekintetében ­ cáfolják azt a feltételezést, miszerint az internet normális keretek közötti használata rontja a társas kapcsolatok minőségét. Sőt, - főleg a passzív lakosság körében - különösen fontos a társas kapcsolatok szempontjából.

 

Kép [cc] white dot

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.   



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében