• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Mi fán terem? Köszméte

2008.06.02. /

A ribiszkefélék családjába tartozó köszmétét vagy egrest sok helyen termesztik. Zöld vagy pirosas, enyhén csíkos álbogyóinak sajátos illata, fanyarsága a nyarat idézi.

Termesztési tanácsok

A köszmétét előnevelt bokor, vagy az ún. aranyribizli nevű fajra oltott törzses fácska formájában szerezhetjük be. A fácska tetszetősebbnek tűnhet és könnyebb szüretelni; viszont ellenálló képessége gyengébb, betegségeknek kevésbé ellenálló.

Félárnyékos, szélvédett helyre telepítsük. Kedveli a meszes, agyagos talajokat. Ültetése előtt lazítsuk fel a talajt, gazdagítsuk a mélyben is szerves anyaggal, mivel ezt a későbbiekben, a sekély gyökerezés miatt már nem fogjuk tudni megtenni.

Egy-egy bokor között legalább 1 méter távolságot hagyjunk. Ribizlivel felváltva ültetve a természetesebb környezetet teremtjük meg kertünkben, ahol a növények jobban érzik majd magukat.

A talajtakarásról folyamatosan gondoskodjunk. Lehet ez mulcs (fűnyesedék, szalma, avar), komposzt is. Ily módon biztosítjuk az eredeti élőhelyhez hasonló termőkörnyezetet, a tápanyagellátást és védjük a talajt a kiszáradás ellen is.

Ültetéskor minél több fajtát szerezzünk be. Mivel a köszméte viszonylag hamar termőre fordul, a betegségekre (pl. lisztharmat) fogékony, kártevőkkel (pl. hajtászsugorító köszméte-levéltetű) szemben nem igazán ellenálló fajtákat 2-3 év „türelmi időszak" után váltsuk le újabbakra.

Gondozásának része a félérett bogyók egy részének leszüretelése, mely el is maradhat. Ha azonban van rá időnk, érdemes megtenni, mert a maradék bogyók nagyobbra fejlődnek.

A metszés igen fontos a bokor fiatalítása érdekében. A gömb alak megtartása mellett minden ősszel távolítsuk el az idős vesszők java részét, amik mellett a bokron csak 8-12 db, egy, vagy kétéves hajtás maradjon.

A hegyi  fanyar múltja

A köszméte Eurázsiai eredetű. Sziklás vidékeken, hűvösebb bozótosokban Franciaországtól kezdve a Kaukázus, illetve a Himalája hegységig őshonos. Természetes elterjedésének a hőmérséklet szab határt.

Sokáig nem vonták termesztésbe, csak gyűjtögették a hegyvidéki erdőkben. A római leírások is elsősorban gyógynövényként említik. Nemesítésével a XVI. századi Angliában kezdtek foglalkozni az európai, illetve az amerikai köszméte felhasználásával. Magyarországi elterjedését a filoxéra segítette elő. A szőlő-gyökértetű 1875-ban ugyanis hatalmas szőlőültetvényeket pusztított ki, amelyek helyén a hamarosan jelentős exportáruvá fejlődő köszméte növekedett. Ezek a telepítések később a lisztharmat miatt eltűntek, és ekkor kezdődött meg a lisztharmatnak ellenálló fajták nemesítése is.

 

Élettani/táplálkozástani hatásai

A köszméte vitamintartalma (A, B1, D) kiemelkedő, illetve közepes (C, E). Utóbbi két vitaminról azt tartják, hogy antioxidánsként a rák ellen is védi szervezetünket, bár ez tudományos szempontból még nem bizonyított minden kétséget kizáró módon. Ásványi anyagai közül fontos a kálium, kalcium, vas és a foszfor.

Rostforrásként étrendünk fontos kiegészítője lehet. Rostjai közül legjelentősebb a pektin, amely segíti a bélműködést, és kedvezően befolyásolja a koleszterinszintet. De az emésztést más módon is segíti: a benne található szerves savak és nyomelemek a belső elválasztású mirigyek, a máj, szív és vese működését kedvezően befolyásolják. Fogyasztása hasznos ízületi és veseproblémák esetén is.

 

Minek nevezzelek?

Kevés gyümölcs elnevezése ennyire változatos országunk tájegységei szerint. Nem véletlen ez, hiszen őshonos növényről van szó. Az egres név Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára (1862) szerint a latin agrestis (mezei, vad) szóból ered, onnan vette át az olasz, a német és egyes szláv nyelvek. Mondják az éretlen savanyú szőlőre is: „Szőlőt várt, egrest szedett". Ugyanezen szótár szerint a pöszméte elnevezés a „szösz" jelentésű „pösz"-ből származik.

A köszméte/pöszméte elnevezés a Tiszántúl északi részére, illetve a Hajdúságra jellemző, míg a piszke a Duna-Tisza közén és a Jászságban terjedt el. Kivétel ez alól dél-kelet-alföldi püszke, illetve a Felvidék és a Borsod vidéke, ahol büszkének nevezik. Az egres egyértelműen a Dunántúlon használatos név.

Manapság előfordulhat, hogy a család az ebédhez egrest kér, amit az anya köszméteszószként készít, bár a recept piszkemártást ír.

 

Hogyan vásároljuk, hogyan tároljuk?

  • A köszmétét az érettség különböző állapotaiban különböző célokra lehet felhasználni (ld. lentebb). Ennek megfelelően vásároljuk, illetve szüreteljük.
  • Az éretlenebb szemek keményebbek, fényesek, zöldebbek, mint az érettek.
  • Keressünk repedéstől, foltosodástól mentes bogyókat.
  • Az érett köszméte nedvdús és puha, nehezen szállítható, könnyen romlásnak és penészedésnek indul.
  • Hűtőszekrényben 3-5 napig tárolható.

 

A sokoldalú köszméte

A gyümölcsöt számos módon használhatjuk:

  • az éretlen gyümölcsből kiváló befőtt készíthető;
  • magas pektintartalma miatt a félérett köszmétét más gyümölcsből készült lekvárok és befőttek sűrítésére, mártásokhoz, levesekhez használhatjuk;
  • éretten alkalmas nyers fogyasztásra, süteményhez, készíthetünk belőle lekvárt, de akár bort is;
  • jól fagyasztható;
  • íze kellemesen vegyül az alábbi ételféleségekkel: alma, szamóca, menta, bodza, bárány- és sertéssült, hal.

 

Receptek

Szász korhelyleves
Hozzávalók:

  • 1 tyúk
  • 3 sárgarépa
  • 2 petrezselyemgyökér
  • 1 közepes zeller
  • 100g mazsola
  • 100g apró szemű szőlő
  • 3-4 dl tejföl
  • 150g köszméte
  • citromhéj, fahéj, szegfűszeg
  • 50g vaj
  • 2 Ek liszt

A húsból és zöldségekből húslevest készítünk, amiből kivesszük a húst és feldaraboljuk. A lében megfőzzük a mazsolát és az apró szemű szőlőt, miközben külön edényben puhára főzzük a köszmétét a fűszerekkel, majd áttörjük. A vajjal és liszttel berántjuk a levest, beleszűrjük az egresszószt. Tejfölözzük és a húsdarabokkal együtt tálaljuk.

 

Köszméte ropogós
Hozzávalók:

  • 100g vaj
  • 200g liszt
  • 100g barnacukor
  • 400g köszméte tisztítva
  •  fahéj, őrölt szegfűszeg

A köszmétét jénai edény aljára tesszük, a többi hozzávalót pedig keverőtálban kézzel összegyúrjuk, majd a gyümölcs tetejére morzsoljuk. Kicsit lenyomkodjuk, majd 30-40 percig közepesen meleg sütőben megsütjük. Tejszínhabbal tálaljuk.

 

Kép [cc] Twm, Alex Balan

***
Tetszik a TudatosVásárló.hu, és szívesen olvasod a cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!


  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében