• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Mi fán terem? Cseresznye és meggy

2008.06.06. /

A nyár hírnökeként első gyümölcseink között lelkesen szoktuk üdvözölni a cseresznyét és rokonát, a meggyet.

Színük a világos pirostól a szinte feketébe hajló bordóvörösig terjed. A korai cseresznye már május közepén megjelenhet. A gazdagabb ízvilágú fajtákra és a savanykás meggyre még egy hónapot várni kell.

 

A cseresznye és a meggy története

A két gyümölcs, illetve történetük, részint közös tőről fakad. A cseresznye latin nevét (Prunus avium, azaz „madárcseresznye") onnan kapta, hogy a madarak kedvelt csemegéje. Őshonos a Kárpát-medencében, és több száz, illetve több ezer éves adatok tanúsága szerint Nyugat-Ázsiában, Szibériában és Kínában is. Napjainkban az Ibériai-félszigettől Skandináviáig sok helyen vadon is megtalálható: elterjesztésében a madarak és a légionáriusok egyaránt részt vettek. Őseink a cseresznyét elsősorban szőlőföldekre telepítették, de a XVI. századra már exportálni is tudtuk.

 

A meggy a cseresznye illetve a Prunus nemzetség egy másik faja, az Észak-Iránban és a jelenlegi Türkmenisztán területén őshonos P. fruticosa segítségével alakult ki. Más vélemények szerint a másik Prunus faj a Fekete-, és a Kaszpi-tenger mellékén őshonos Prunus acida lehetett. Az utóbbi elmélet mellett szól erősen savanykás íze is. A meggyet a görögök már i.e. 300 táján ismerték, de népszerű volt a perzsák és a rómaiak körében is.

 

Finom, gömbölyű és egészséges

A cseresznye fogyasztása vitamin- (A, B és C) és ásványi anyag (kálium, kalcium, foszfor) tartalma miatt előnyös. Magas rosttartalma elősegíti az emésztést. Piros héja és húsa antociánban gazdag, tehát kiváló antioxidáns. Anyagcserét serkentő hatása révén segíti az ízületekben esetlegesen lerakódott húgykősav eltávolítását, és tisztítja a bőrt.

A meggy vitamin- és ásványi anyag összetétele hasonló a cseresznyééhez, azonban majdnem tízszer annyi A-vitamint és jóval több szerves savat tartalmaz. A meggy B-vitamin gazdagsága is említésre méltó. Elősegíti az emésztést, a keményítő és a fehérje feldolgozását, felszívódását. Serkentőleg hat idegeink működésére. Ásványi anyagai közül kiemelendő vas-, kalcium-, kálium- és magnéziumtartalma. Szerves savai segítenek az erek tisztításában, serkentik a veseműködést, az anyagcserét, és elősegítik a vitaminok felszívódását, de kitűnő vízhajtó is. A-vitamin tartalmánál fogva megtisztítja légzőszerveink nyálkahártyáját, erősíti szervezetünk természetes védekező rendszerét. A- és C-vitamin, valamint antocián- és bioflavontartalma kiváló antioxidánssá teszi a meggyet.

A meggyszárból fogyasztó hatású teát készítenek, amelynek a szívműködésre, a szívizmokra és a vérnyomásra gyakorolt jótékony hatását egy magyar tudós fedezte fel.

 

Tudta-e?
A legtöbb cseresznyét Iránban termesztik. Meggytermesztésben Oroszország és Lengyelország vezet, Magyarország pedig világszerte elismerten kiváló minőségű fajtáival a hetedik helyen áll.

A kertben és a piacon

Ha van kertünk, érdemes megfontolni cseresznyefa, illetve a jóval kisebb helyigényű meggyfa telepítését. A beltartalmi mutatók ugyanis szedés után rohamos romlásnak indulnak, s utánéréssel sem számolhatunk. A piacon roppanós, fényes, kemény héjú gyümölcsöt keressünk. A nyomódott és felkarcolt héj alatti hús hamarosan romlásnak indul, ilyet csak azonnali fogyasztásra érdemes választani. Fénytől védett, szellős, hűvös helyen tároljuk.

 

A meggy és a cseresznye felhasználása

Elsősorban nyersen, frissen szedve fogyasszuk. A kimagozott meggyből készíthetünk meggylevet. A meggy jól fagyasztható, ízgazdagságát megtartja. Levesbe, süteménybe így télen is használhatjuk. Eltehetjük befőttként, lekvárként. A cseresznye leginkább befőttként tartósítható.

 

Receptek

Tejes prósza meggyel/cseresznyével (Dél-Dunántúli édes sütemény)
Hozzávalók:

  • 1 liter tej (aludttej is lehet)
  • 500g liszt
  • 60g vaj
  • 400g meggy (cseresznye) kimagozva
  • 1 dl tejföl
  • 3 tojás

Elkészítés: A sütőpapírral borított tepsiben eloszlatjuk a vaj nagy részét. Egy nagy edényben alaposan összekeverjük a tejet, lisztet és tojást. Ezt a masszát beleöntjük a tepsibe, megszórjuk gyümölccsel. Tetejére forgácsoljuk a maradék vajat és eloszlatjuk rajta a tejfölt. Közepesen meleg sütőben 30-40 perc alatt készre sütjük. A nedves tapintású, enyhén pirult szélű sütemény melegen és hidegen is tálalható.

 

Gyors meggyes sütemény
Hozzávalók:

  • 5dl tejszín
  • 2 ek. cukor
  • 450ml tejföl
  • fél rúd vanília kikapart belseje
  • zselatin
  • 500g babapiskóta félbetörve
  • 400g meggy (cseresznye) kimagozva

Elkészítés: A tejszínt a cukorral habbá verjük, majd belekeverjük a tejfölt és a vaníliát. Kapcsos tortaformába rétegezzük a hozzávalókat: piskóta - meggy - tejszínes krém sorrendben. Legalább 10-12 órai dermedés után tálaljuk, de el lehet készíteni tálalás előtt egy nappal is.


Termesztési tanácsok

A metszéssel csak mértékletesen alakítható cseresznye a tápanyaggal közepesen ellátott, lazább földben jól fejlődik. Kötöttebb, nedves; illetve alacsony humusztartalmú talajokon nem érdemes telepíteni.

A legtöbb cseresznyefajta önmeddő, tehát amennyiben a közelben nincs cseresznyefa, termésre sem számíthatunk.

A meggy alacsonyabbra nő, sőt, lehetőségünk van akár bokrot is nevelni belőle. A talaj iránt kevésbé válogatós, de a tömörödött, pangóvizes helyeken rosszul érezi magát. A legtöbb meggy öntermékeny, ezért önmagában is teremni fog.

Fát általában ősszel, a fagyok beállta előtt telepítünk. Lehetséges, bár olykor kevéssé sikeres a tavaszi ültetés is. Gondosan válasszunk helyet, majd ássunk ültetőgödröt. A gödör aljára szórjunk érett komposztot, és takarjuk be valamennyi földdel. A gazdaboltban, kertészetben előre érdeklődjük meg, hogy az adott fát milyen mélyre kell és lehet ültetni. Takarjuk be földdel, majd alaposan locsoljuk meg.

Legjelentősebb betegsége a monília, amelyet kezdetben a gyümölcsökön jelentkező, rothadó foltokról vehetünk észre. Ezeken a foltokon gyakran megtaláljuk a gomba termőtesteit. Hamarosan mutatkozik a betegség a kisebb ágrészletek lehervadásában, gyümölcsök elszáradásában. A fertőzés lassítása érdekében a múmiákat (szürkésfeketére zsugorodott gyümölcs) és az egyéb, fertőzött részeket gondosan távolítsuk el.

Kártevői közül a legtöbb bosszúságot a „kukacosodás"-ért felelős cseresznyelégy okozza. A csíkos szárnyú, hátán élénksárga pöttyöt viselő légy a gyümölcsszíneződés kezdetekor helyezi petéit a héj alá, gyümölcsönként egyet. A kikelő nyű a gyümölcshúst károsítja. Kifejlődés után a talajra hullik, oda befurakszik, bebábozódik, és csak a következő tavasszal jön elő.

A szokványos védekezés ragadós sárga lapok kihelyezésével kezdődik. A csapdák jelzik a kártevő rajzásának idejét és erősségét, s ennek ismeretében végezhetjük el a permetezést. Ezt azonban tudatos vásárlóknak több okból sem javasoljuk: mind a csapdázás, mind a permetezés rengeteg egyéb ízeltlábút is elpusztít, pl. vadméheket, pókokat, fátyolkákat, zengőlegyeket, és egyéb hasznosnak ítélt szervezeteket. A ragacslapon lassú kínhalál vár az állatokra, utána pedig egy újabb le nem bomló műanyag szeméttel gazdagíthatjuk az utókort.

Ennél sokkal környezettudatosabb védekezési mód, ha minden évben időben és alaposan szedjük le a gyümölcsöt, így nem adunk esélyt a cseresznyelégynek a tömeges felszaporodásra. Az időben leszedett gyümölcsben a „kukac" még olyan kicsi, hogy nagyítóval is nehéz lenne megtalálni, tehát fogyasztás közben észre sem vesszük.

Kép [cc] Jill Greenseth, atomicshark

 
***
Tetszik a TudatosVásárló.hu, és szívesen olvasod a cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!


  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében