fbpx

| Gulyás Emese

Kavard, forrázd, csavard! A tartósítószer-mentes lekvárok főzésének rejtelmei…

Sokak a befőzést idejétmúlt, időigényes és macerás dolognak tartják. De
lehet, hogy megéri az időráfordítást. Cikkünkben a natúr befőzéshez
szükséges legfontosabb tudnivalókat mutatjuk be.

A legújabb háziasszonyi
trendekben nem vagyok ugyan otthon, de szezononként elég 1-2 órát rászánnunk,
és kamránk a tele lesz zamatos, valódi gyümölcsből, tartósítószer nélkül
készült finomságokkal. Ez nem több, mint egy mozifilm hossza: igazán nem nagy
áldozat.

Mikor? Mit? Honnan? A befőzési szezon az első gyümölcsök megjelenésétől
késő őszig tarthat: egyénenként eltérő annak függvényében, hogy kinek mikor
teremnek kedvenc gyümölcsei, melyek ízét télire is szeretné megőrizni. A
befőzéshez mindig idénygyümölcsöt vásároljunk, lehetőleg a szezon végén, mert
ekkor zamatosabb és olcsóbb is! Az idénygyümölcsök listáját megtalálod a www.tudatosvasarlo.hu/oldal/idenynovenyek weboldalon.

Vásároljunk helyi termelőktől! Ezzel nem csak a helyi gazdaságokat támogatjuk,
de megkíméljük magunkat azoktól a vegyi anyagoktól is, amelyeket a hosszú –
esetleg több országon át vezető – szállítás miatt, a hosszú polcélettartam, a
romlandóság megelőzése érdekében használnak a növényeken. Ha őstermelőktől
vásárolunk, kérdezzük meg, milyen módszerrel termesztették a növényeket; jelezzük,
hogy mi a környezetkímélő eljárásokkal termesztett gyümölcsöket keressük. Ha
teljesen „tiszta” gyümölcsöket szeretnénk eltenni, van is ilyen lehetőség a
környékünkön, és megengedhetjük magunknak, vásároljunk biogyümölcsöket! Ha csak
2-3 kilónyit veszünk mindegyikből, még ki lehet bírni az árát. Ha bevásároltunk,
nekiláthatunk a befőzésnek!

Ha valaki nagyon
édesszájú, és ragaszkodik a cukorhoz, vásároljon azt is a lekvárkészítéshez! Bár
a cukor – a közhiedelemmel ellentétben – nem elengedhetetlen a tartósításhoz. Ha
mindenképpen édesíteni szeretnénk, használhatunk mézet is. (Amióta elolvastam William
Dufty Cukor blues című könyvét, a lehető legtöbbször próbálom mézzel
helyettesíteni a cukrot, vagy egyszerűen lemondani róla.)

Mibe? Hogyan? A lekvárfőzés legelső lépése az eszközök előkészítése. Ha tartósítószer-mentes
lekvárt szeretnénk eltenni, csakis légmentesen zárható, hibátlan (nem csorba),
csavarható fémfedős üvegeket használjunk! Ha kicsi a család, vagy nem
habzsoljuk a lekvárokat, használjunk kisebb üvegeket! Én a 220 milliliteres,
erős pistás vagy mustáros üvegeket szeretem a legjobban: az ezekbe eltett
lekvár pár reggeli alatt elfogy, így a felnyitás után nincs ideje megromlani.

Első lépésként válogassuk
ki a felhasználandó üvegeket és a hozzájuk való tetőket! Vegyünk elő a
szükségesnél többet, így nem az utolsó pillanatban kell majd kapkodni, ha
kiderül, hogy nem jól mértük fel az üvegigényt.

Az üvegeket és a fedőket mosogassuk el, és
öblítsük le! Amíg mosogatunk, a második legnagyobb lábosunkban (az elsőben főzzük
a lekvárt) melegítsünk vizet, majd minden üveget és
fedőt tegyünk a forrásban lévő vízbe, és forraljuk legalább 15 percig! Ezzel
meg is vagyunk a fertőtlenítéssel, azaz a tartósítás első lépésével. Ezután az
üvegeket szép sorban helyezzük egy tepsibe vagy egy nagyobb tálcára (így később
megakadályozhatjuk, hogy az egész konyhapult tiszta lekvár legyen)! Figyeljünk
rá, hogy minden fedő a saját üvege mellé kerüljön, nehogy összekeveredjenek!

Készítsünk elő egy nagyobb lábost a
gyümölcsöknek, egy fakanalat a kevergetéshez és egy kisméretű merőkanalat,
amivel majd beletöltjük a lekvárt a kicsi üvegekbe. Ha tenni akarunk a lekvárba,
legyen a kezünk ügyében a cukor vagy a méz is! A dunsztoláshoz készítsünk elő újságpapírt,
textilszatyrot és egy pokrócot (vagy nagyobb méretű anyagot).

Mit? A gyümölcsöket mossuk meg, ha kell, dörzsöljük le róluk a koszt! Az
apróbb gyümölcsöknél elég három-négy bőséges öblítés. A bogyósgyümölcs akkor
tiszta, ha az öblítés után nem marad homokszemcse a vízben. Amelyik gyümölcsnél
szükséges, vegyük ki a magot, és ha úgy szeretjük, forrázás után húzzuk le a héját
(bár ezzel drasztikusan megnőhet a ráfordított munkaidő)!

És
megint a hogyan.
Elkezdhetjük főzni a lekvárt. Folyamatosan
keverjük, nehogy odaégjen! Ha használunk cukrot vagy mézet, még az elején
tegyük bele! Legyünk türelmesek: minél tovább főzzük a lekvárt, annál sűrűbb
lesz és annál kevésbé romlandó. Mialatt rotyog a lekvárunk, tegyünk fel még egy
lábos vizet forralni! Ha nagyon unjuk a várakozást, lemerhetünk egy kis levet,
és elrakhatjuk szörpnek. Ha a lekvár már elfőtte a keletkező habot, és megfelelő
a sűrűsége (ez attól függ, ki hogy szereti, és mire szeretné használni), töltsük
át az üvegekbe! Ha nem szeretjük darabosan a lekvárt, az áttöltés előtt kézimixerrel
pépesíthetjük.

Mielőtt megtöltenénk őket, mártsuk az
üvegek száját a forrásban lévő vízbe egy utolsó, biztonsági csírátlanításra! Amíg
töltögetünk, hagyjuk a lábost a lángon! Igyekezzünk minden üveget teljesen
megtölteni! Ha teli van, csavarjuk rá a fedőt, és a még forró, lezárt üveget
állítsuk pár percre a feje tetejére! Így vákuum keletkezik, ami szintén fontos
a tartósítás szempontjából. Miután az összes üveget megtöltöttük, és óvatosan
lemostuk róluk a mellécsurgott lekvárt, jöhet a meleg dunszt. Az üvegeket
csavarjuk újságpapírba, tegyük őket egy vászonszatyorba! Az egészet tekerjük
egy jó meleg pokrócba, és tegyük az ágyneműtartóba vagy párnák közé! Itt
tároljuk őket néhány napig, amíg ki nem hűlnek. Végül címkézzük fel az üvegeket!
A címkére érdemes ráírni a gyümölcs nevét, az évszámot és azt, hogy milyen
édesítőszert használtunk. A kész lekvárokat száraz, lehetőleg hűvös és
fénymentes helyen tároljuk, így megóvjuk őket az esetleges romlást vagy
elszíneződést okozó kémiai folyamatoktól.

Aki szereti a gyümölcsjoghurtot, és olvasta
már ezek termékcímkéjét, tudja, hogy messze nem tartalmaznak annyi gyümölcsöt,
amennyit ígérnek. A Danone egyik drágább árfekvésű terméke, az Activia tetején például
nagy betűkkel azt olvashatjuk: „Activia gyümölccsel, aszaltszilvával”. Az összetevőket
vizsgálva azonban kiderül, hogy tulajdonképpen csak gyümölcskészítményt
tartalmaz (12%), amelynek mindössze 48 százaléka a gyümölcs. Tehát csupán
5,7%-os gyümölcstartalmat hirdetnek hatalmas betűkkel és a gyümölcs képével,
ami legalább 30%-át foglalja el a joghurt fedőfóliájának. Sajnos a többi termék
sem különb. (És hogy miből állnak azok a bizonyos gyümölcskészítmények? Hátborzongató
leírásokat olvashatunk, Hans-Ulrich Grimm
A leves hazudik című könyvében.)

Jobb, ha saját kezünkbe vesszük a gyümölcsjoghurt
készítését! Ehhez nem is kell mást tennünk, mint egy doboz natúr joghurthoz –
még mindig ezekben van a legkevesebb ízesítő, színező és stabilizátor adalék – egy-két
kanálnyi saját készítésű, darabos lekvárt keverni. És mennyivel finomabb, mint
a bolti!

 

Megjelent a Tudatos
Vásárló magazin
9. számában.

Képek [cc] typedow,
Steve Ryan

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás