• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Jófej hely: Az első nem zártkörű lakásétterem

2011.06.27. /

„Városi fiatalok, akik szeretnek főzni, meghívnak barátokat, ismerősöket, ismerősök ismerőseit, majd igyekeznek profin fel- és kiszolgálni” – ez a mottója az első hazai nem zártkörű lakásétterem csapatának. Személyesen is kifaggattuk őket a miértekről és hogyanokról.

Mióta működik ez a lakásétterem?

Kb. 2 éve kezdtük el. Nagyjából havonta egyszer rendezünk vacsorát, eleinte Zsófi VII. kerületi lakásában, azóta már egy nagyobb lakást használunk erre az Astóriánál. Ilyenkor – a lakás fizikai adottságai miatt – maximum 26 vendéget tudunk leültetni.

Nagyon szeretünk főzni, és hiszünk abban, hogy otthoni körülmények között is lehet éttermi színvonalú ételeket készíteni. Jó érzés a terített asztal körül látni vendégeinket, ahogy ismerkednek, beszélgetnek egymással, és közben ízlik nekik az étel. Minden főzés nekünk is újabb kihívás.

További információk a lakásétterem honlapján >>>

 

Ha jól tudom, nem csak a négy fal között fogadjátok az ínyenceket…

Van egy másik projektünk is: grillezés szabadtéren. Ez nyitottabb, kötetlenebb forma, ide létszámkorlátozás nélkül várjuk a vendégeket. Fontosnak tartjuk, hogy kihasználjuk a városi tereket.

Arra törekszünk, hogy olyan helyeket keressünk, ahonnan jó a kilátás, kellemes ott lenni, de az emberek nagy részének eszébe sem jutna odamenni piknikezni. Grilleztünk már az Alagút tetején, Gül Baba türbéjénél, a Duna-parton, a Gellért szobornál, a Margit-sziget déli csücskén: csupa olyan helyen, ahol ezt elvileg szabad, de mégsem teszi senki.

 

Ez amolyan gerillaakció?

Nem az a célunk, hogy a tilosban grillezzünk, hanem hogy használjuk a várost. Van egy hordozható grillgombánk, azt visszük magunkkal. Mindig készülünk valami alap sütnivalóval, de azt kérjük a vendégektől, hogy ők is hozzanak – lehetőleg házilag pácolt, készített – húst, zöldséget, salátát, italt. Minden alkalomnak megvan a tematikája: hamburger, hurka-kolbász, karaj és tarja, kebab és csevap, csirke…

 

Mi volt a motiváció az „étterem” létrehozására?

Néhány éve egy közös nyaraláson figyeltünk fel arra, hogy a társaságból mindig mi hárman kelünk fel másnaposan piacozni, mi vagyunk a legvidámabbak könyékig koszosan, tintahalbelezés közben, és a grillsütő körül is mi rakunk rendet az éhenkórász barátaink után. Hamar be kellett látnunk, mi erre születtünk...

Törtük a fejünket, hogyan tovább, hiszen tőke és vendéglátós tapasztalat híján a lelkesedésünk édeskevés. Aztán rádöbbentünk a megoldásra: miért ne játszhatnánk éttermeset otthon!?

Innen egyenes út vezetett Zsófi konyhájába, ahol nem kevés civakodás és bénázás árán összehoztuk életünk első háromfogásos vacsoráját. A vendégek túlélték, sőt, ajánlottak minket másoknak is. Így szépen lassan kiforrta magát a dolog, mostanra van már kedvenc hentesünk, halasunk és borkereskedőnk is, a vendégek pedig rendszerint pár óra leforgása alatt lefoglalják a szabad helyeket.

 

Mégis mi a motiváció?

Meg akarjuk mutatni, hogy a vendéglátás nem csak a jól megszokott formákban működhet. Szerintünk ez a műfaj egy otthoni baráti ebéd és egy többfogásos éttermi vacsora között áll félúton. Nem vagyunk profik, de igyekszünk odafigyelni az alapanyagokra, a technológiára és a tálalásra is. A célunk, hogy a vendégeink ne egyszerűen teletömjék a hasukat, hanem legyen lehetőségük közelebb kerülni egymáshoz, az ételekhez és az ételek készítőihez is.

 

Ez most egy hivatalos étteremnek tekinthető?

Ez alapvetően egy baráti vacsora, ahol a vendégek hozzájárulnak az alapanyagok költségeihez, és ezért cserébe éttermi színvonalú kiszolgálásban részesülnek. Így abban az értelemben, amire a kérdés utal, nem hivatalos.

 

Kikből áll össze a vendégkörötök, ki a célcsoport?

Eleinte a barátaink és a barátaink barátai, ismerősei voltak a vendégek. Mióta a Paprika TV-n bemutatták a lakásétteremről készült 10 részes sorozatot, azóta egyre többen jelentkeznek ismeretlenül is. Bárkit szívesen látunk, viszont azoktól, akiket nem ismerünk, kérünk egy néhány soros bemutatkozást és elérhetőséget, mielőtt meghívnánk őket.

 

Hogyan lehet „bekerülni” hozzátok?

E-mailen lehet jelentkezni a vacsorákra. Összesen 12 vendég tud leülni, ezért a jelentkezőkből sorsolunk. A grillezésekre pedig bárki jöhet, ott nincs létszámhatár.

 

Mi a véleményetek, miért választják ezt a formát a vendégeitek?

Általában kíváncsiak arra, hogy is működik ez pontosan. Izgalmas úgy vacsorázni valahol, hogy pár nappal előtte tudod meg a címet, majd felcsöngetsz egy VII. kerületi bérházba kaputelefonon, felmész a másodikra, és ott valakinek a nappalijában vacsorázol.

 

Miben különbözik a lakásétterem egy kisvendéglőtől?

A hangulat meghitt és bensőséges, az ételek házias jellegűek, a felszolgálás és a tálalás viszont profi (vagy legalábbis azt közelíti). Itt legtöbbször olyan emberekkel ülsz egy asztalnál, akiket korábban nem ismertél. Egy vendéglőben ritkán ismerkedsz, beszélgetsz más vendégekkel. A mi vendégeinkben két dolog biztosan közös: szeretnek jókat enni és nyitottak másokra.

 

Hány vendégetek volt eddig, és vannak-e visszajárók?

Hogy hány vendégünk volt, azt elég nehéz lenne összeszámolni. Mostanra már elég sok „törzsvendégünk” lett. Persze mindig igyekszünk azok számára is lehetőséget biztosítani, akik még nem voltak nálunk.

 

Hogyan viszonyulnak az áraitok az átlag vendéglői árakhoz?

Mi csak az alapanyagok árát kérjük el, hozzájárulás formájában, ezért sokkal olcsóbb, mint egy étterem. Ha úgy tetszik, ez olyan, mint egy házibuli, ahol a jelen lévők beleadnak a közös kasszába. Nem keresünk rajta egyetlen fillért sem, nem ez a cél. Mindhármunknak van más munkája, nem ebből élünk.

 

A bevásárlás során előnyben részesítitek a helyi alapanyagokat, idénynövényeket, a bio vagy fair trade termékeket?

Az idénynövényeket előszeretettel használjuk: minden menüben többségben vannak azok a piaci zöldségek, gyümölcsök, amelyeknek szezonja van (finomabbak és olcsóbbak). Van olyan étel, amihez kifejezetten biotermékeket használunk, a fair trade termékeket viszont – egyelőre – nem keressük külön.

 

Mennyire figyeltek a „zöld” szempontokra pl. komposztálás, környezetbarát csomagolás?

Komposztálni sajnos nem tudunk, belvárosi lakásban lakunk mind. A szemetet szelektíven gyűjtjük (a lakásétteremtől függetlenül is), az üvegeket visszaváltjuk, kerüljük a túlcsomagolt termékeket, inkább viszünk magunkkal zacskót vagy kosarat a bevásárláshoz, nem kérünk minden szem krumplihoz egy külön zacskót.

Biciklivel járunk bevásárolni (meg mindenhova). Főzés közben is próbálunk figyelni arra, hogy ne pazaroljunk: nem folyatjuk a vizet, vagy égetjük a gázt fölöslegesen, igyekszünk minél kevesebb szennyes edényt termelni. Bevásárláskor előnyben részesítjük a magyar termékeket, azokat, amelyek a közelünkből származnak, nem utaztatták őket sok ezer kilométeren keresztül.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében