Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO (Food and Agriculture Organization) 1979-ben, Rómában magyar kezdeményezésre nyilvánította október 16-át, a szervezet 1945-ös megalakulásának dátumát élelmezési világnappá. Több mint 150 ország csatlakozott az indítványhoz, amelynek célja, hogy felhívják a figyelmet a világban egyre súlyosabb problémát jelentő éhezésre és szegénységre.

A FAO javaslatára minden évben más fókusz köré csoportosítják a megemlékezéseket; ilyen volt például a „falusi szegénység”, a „halászat és halászközösségek”, a „természet változatosságának kiaknázása”, a „víz az életért”, a „nők táplálják a világot”, illetve a „fiatalok az éhezés ellen”. 2006-ban a téma a „mezőgazdasági befektetések az élelmezés biztonsága érdekében”.

A szervezet szerint az óriási mértéket öltő iparosítás mellett a mezőgazdaság háttérbe szorul, noha pont ezen ágazat fejlesztése lehetne a megoldás a világméretű éhezés visszaszorítására. Mindezek ellenére a külföldi segélyek és a vidék fejlesztésére fordított összeg egyre kevesebb: a ’80-as évek elején a támogatások mértéke meghaladta a 8 milliárd dollárt is, az ezredfordulóhoz közeledve azonban 5 milliárdra esett vissza, miközben a becslések szerint ebben az időszakban hozzávetőleg 854 millió ember szenvedett alultápláltságban világszerte.

Bíztató, hogy már körvonalazódik a fejlesztési modell, amely javíthatna a jelenlegi helyzeten. A FAO szerint ennek lényege, hogy össze kell hozni a termelőket a mezőgazdasági cégekkel, ki kell alakítani és meg kell követelni a színvonalat, javítani a „klímát” a mezőgazdasági befektetések számára, valamint biztosítani kell az olyan alapvető közjavakat, mint az infrastruktúra.

Az éhező népesség megoszlása a világon

Az 1970-es évek elején Közép-Afrika országaiban, valamint Indiában és Kínában volt a legrosszabb a helyzet: össznépességük 35-50 százaléka volt alultáplált. Az ezredfordulón a probléma leginkább a Kongói Demokratikus Köztársaságot sújtja, ahol a lakosság több mint fele éhezik. De sajnos a környező országokban, Angolában, Zambiában, Tanzániában és Kenyában sem sokkal jobb a helyzet. Az viszont mindenképpen optimizmusra ad okot, hogy Dél-Amerika és az ázsiai országok, köztük Mongóliával, kilábalt a súlyos válságból: az itt élő emberek „mindössze” 5-15, illetve 25-30 százaléka éhezik.

A fejlett világot, így az észak-amerikai és az európai kontinenst ez a kérdés kevésbé, pontosabban sokkal szórványosabban és kisebb arányban érinti. Ebben a térségben a szakemberek egyre inkább éppen az ellenkezőjére, a kóros túltápláltságra és az ebből eredő betegségekre, a magas vérnyomásra és a mozgásszervi problémákra hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva a helyes táplálkozás, a kiegyensúlyozott életmód fontosságát. Mindazonáltal az alultápláltság problémája nálunk sem ismeretlen: Magyarországon 2005-ben 120 ezer (!) gyermek volt alultáplált, másik 20 ezer éhezett. Öröm az ürömben, hogy a 2004-es évhez képest javult a helyzet, akkor még 30 ezerre rúgott az éhezők száma. A probléma az egész országot érinti, nincs kiemelkedően jó vagy rossz helyzetben lévő térség.

A világnap Magyarországon

Október 13-án, pénteken a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a FAO Magyar Nemzeti Bizottsága számos más szervezet részvételével konferenciát tartott a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, ahol az érdeklődők három előadást hallgathattak meg Prioritások a világ agrártermelésében; Programozott mezőgazdaság vagy őstermelés és Élelmiszeripari beruházások címmel.

A Világnap alkalmából október 16-án, hétfőn a Blaha Lujza téren információs sátrat állít fel a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, ahol poszterekkel és brosúrákkal, valamint élelmiszerosztással emlékeztetnek arra, mekkora probléma ma is sokak számára a mindennapi betevő falat megteremtése. A sátornál napközben zöldségszobrot készítenek és ételosztásra is sor kerül. Budaörsről 11 órakor elindul az Élelmiszerbank Adománykonvoja. Az élelmiszerrel megrakott teherautók rendőri felvezetés mellett, érintve a sátor helyszínét, azaz a Blaha Lujza teret, elszállítják az összegyűjtött élelmiszereket egy raktárba, ahonnan azokat majd karitatív szervezeteknek juttatják el.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület olyan non-profit szervezet, amelynek célja, hogy kapcsolatot teremtsen az országban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között, így elősegítve a szegénység és az éhezés csökkenését. Az első élelmiszerbankot 1966-ban az Egyesült Államokban alapították. Ma már a kezdeményezés világszerte elterjedt, és a rászoruló emberek millióinak életét segíti.

Forrás: FAO, MTI
Képek: Ted Egri, worldfooddayusa.org