• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Egy csipetnyi só II. - Melyiket válasszam?

2010.05.20. /
Melyik sóból és mennyit érdemes fogyasztani? Hogyan igazodjunk el a címkék foghíjas tájékoztatása ellenére? Ezekre a kérdésekre ad választ az Ecologist cikkének második része.

Mint minden másnál, amit a szervezetünkbe jutattunk, a só kiválasztásánál is megéri kíváncsinak és igényesnek lenni.

Cikkünk első részében a különféle sófajtákról és a jódozásról olvashatsz.

Legjobb választás a finomítatlan bányászott só vagy kősó, valamint a tengeri só, de a só fajtája gyakran nincs világosan feltüntetve a csomagoláson található címkén. Ha megnézzük az összetevők listáját, és ott csak a nátrium-klorid szerepel, biztosak lehetünk benne, hogy az úgynevezett „egészséges", természetes sónk is ugyanúgy finomított, mint a szokványos só.

A hazai szupermarketek polcain a finomított, fehérített kősó dominál. Kisebb arányban ugyan, de megtaláljuk finomítatlan vagy a tengeri sót is. Utóbbiból leggyakrabban Horváth RoziKotányi (tengeri só) termékeivel, valamint az Engelan Hellas Kft által forgalmazott Perla görög tengeri sóval találkozhatunk. Finomítatlan sót a Nyírség-Só Kft és a Solinwest termékei között találtunk. [TVE] (Tengeri jódozott só), Group Salines (Saline marino fino),

A finomítatlan sónak általában nem olyan tiszta fehér a színe, mint amit megszoktunk, inkább piszkosfehérbe, rózsaszínbe hajlik - mint például a Himalája rózsaszínű kősókristályai -, vagy szürkés árnyalatú, mint az atlanti vagy kelta só. (Némelyik tengeri só is egyedi színárnyalatot kap az agyagos kőzetrétegtől, amelyben kikristályosodott.)

A szín alapján következtetni lehet a sóban található ásványokra. A valóban finomítatlan kősó akár több mint 90 különböző nyomelemet is tartalmazhat.

A tapadásgátló adalékanyagoktól mentes finomítatlan só megköti a levegő páratartalmát és összetapad, így nem lehet finom lyukú sószóróban tartani. Kémiai összetétele messze kiegyensúlyozottabb, mint az ipari sóé. Bár jó néhány táplálkozás-szakértő szerint épp annyira jótékony hatású, mint amennyire az asztali só káros, nagyon kevés kutatás irányul a kérdés tisztázására.

A finomítatlan só választásával a kisebb cégeket és a társadalmi vállalkozásokat támogatjuk, ezért a döntés nem csak egészséges, hanem etikus is lesz, különösen, ha messziről származó só helyett közelben termelt sót választunk.

Ha tanácstalan vagy a sóval kapcsolatban, ezt érdemes észben tartani: a „rossz" só mindenki számára rossz. Egyébként pedig az étrendünk bármely összetevőjének túlzott fogyasztása komoly táplálkozási és kémiai kiegyensúlyozatlansághoz vezethet. Tehát, ha lehet, finomítatlan sót válasszunk, és csak alkalmanként, fűszerezésre használjuk.

Az angol élelmiszerbiztonsági hatóság továbbra is arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy csökkentsék sóbevitelüket. A kampány részeként TV és rádió reklámokban, újságokban, buszokon, poszterekkel, illetve online módon és roadshow-val hívják fel arra a figyelmet, hogy ellenőrizzük a mindennapos élelmiszerek (kenyér, reggeli cereáliák, tésztaszószok, ketchup, leves) címkéit, és válasszuk azokat, amelyeknek alacsonyabb a sótartalmuk.

Szintén a sókampány részének tekinthető az a lehetőség, hogy az iPhone és iPod Touch használók ingyenes alkalmazást tölthetnek le, amelynek segítségével meghatározható, vajon a kosárba tett élelmiszer magas, közepes vagy alacsony sótartalmú. A letölthető alkalmazással a vásárlók könnyedén ellenőrizhetik, hogy az adott élelmiszer az ajánlott napi sóbevitel hányad részét teszik ki, egyben tippeket is kaphatnak a sóbevitel csökkentésére. Az alkalmazás online is elérhető az FSA honlapján keresztül. Ehhez csupán mobil internetre, vagy mobiltelefonra van szükség.

Egy FSA felmérés rámutatott arra is, hogy a brit emberek 77%-a nincs tisztában azzal, hogy a kenyerek és a reggeli cereáliák a legmagasabb sótartalmú élelmiszerek közé tartoznak. Több mint 2000 személyt kértek meg arra, hogy egy 10 élelmiszert tartalmazó listáról válassza ki azt a hármat, amely a legtöbb sót tartalmazza. Csupán a megkérdezettek 13%-a említette a kenyeret és 12%-a a reggeli cereáliákat.

Forrás: MEBIH

Hogyan csökkentsük?

Ha csökkenteni szeretnénk sófogyasztásunkat, kerüljük a félkész és készételeket, valamint a gyorséttermek ételeit. Ezek messze a legtöbb sót tartalmazó összetevői étrendünknek.

Annak is legyünk tudatában, hogy mit fogyasztunk nap mint nap. Bizonyos ételek, például a füstölt húsok és halak, eleve sósak, ezért nem kell tovább sózni őket.

Ha főzünk, minden alkalommal, fokozatosan csökkentsük a só mennyiségét, így egyre jobban hozzászokunk a kevésbé sós ételekhez. Végül teljesen leszoktatjuk magunkat a nagyon sós ételekről.

Az ételek ízét feldobhatjuk fűszernövények és fűszerek (fokhagyma, gyömbér, citromfű, stb.) kreatív használatával.

Az alapvető élelmiszerek, mint a rizs vagy a tészta nem igényelnek külön sózást, különösen, ha hússal vagy sajttal fogyasztjuk, amelyek már eleve tartalmaznak sót.

 

Nátrium vagy só?

Az ajánlott napi 6 grammos felső határ hozzávetőleg egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg. A felnőttek többsége 8-10g sót fogyaszt naponta anélkül, hogy ennek tudatában lenne.

Egy személy étrendjében a bevitt só 75%-a feldolgozott élelmiszerekből származik, például kenyérből, reggeli gabona termékekből és tésztafélékből. A gyártók viszont nem igyekeznek csökkenteni termékeik sótartalmát vagy egyértelművé tenni a címkézést (tisztelet a kivételnek).

A Brit Élelmiszer-biztonsági Hivatal által ajánlott napi sóbevitel:

  • 0-12 hónapos kor között - kevesebb, mint 1g naponta
  • 1-3 éves kor között - 2g naponta
  • 4-6 éves kor között - 3g naponta
  • 7-10 éves kor között - 5g naponta
  • 11 éves kor fölött - 6g naponta

A legtöbb élelmiszer címkéjén nincs feltüntetve, hogy mennyi sót tartalmaz, ha mégis, az emberek többsége nem tudja értelmezni az adatokat. Ha adott az információ, gyakran csak a nátrium mennyisége olvasható, ezt 2,5-tel kell megszoroznunk, hogy megkapjuk a tényleges sótartalmat. Igaz, hogy most már néhány gyártó feltünteti a „só-egyenértéket", és ezt összevetik a felnőttek számára ajánlott napi sóbevitellel.

Étkezési só jelölése Magyarországon

Hazánkban az étkezési sók csomagolására, jelölésére nem vonatkozik különösebb szabályozás. A forgalomba hozott só jelölésének a Földművelési-, Egészségügyi- és Gazdasági Minisztériumok által jegyzett közös, 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCS-GKM rendelet (élelmiszerek jelölése) előírásainak kell megfelelni.

A címkézésen legfőképpen az összetevőkre, bizonyos alapanyagok arányára, a nettó mennyiségre és a szavatossági időre (amely a só esetében általában korlátlan) vonatkozó információknak kell szerepelnie. A rendelet egyben figyelmeztet arra, hogy a termék csomagolása nem vezetheti félre a fogyasztót, nem sugallhat valótlan tulajdonságokat. Meg kell nevezni az eredeti származási helyet, illetve forgalmazót.

Nem egyértelmű, vagy nem részletezett esetekben az étkezési sók csomagolására és jelölésére a Magyar Élelmiszerkönyv irányelvei a meghatározóak. Az étkezési sók mindemellett rendelkeznek a Magyar Szabvány megfelelő regisztrációs számával: MSz-01 10007:1982.

 

Megjelent a The Ecologist 2009. májusi számában. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította Nádor Judit.

 

Kép [cc] ladybugbkt

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében