• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Brit tanulmány egyes élelmiszer-színezékek és a hiperaktivitás kapcsolatáról

2007.09.17. /
A Southampton Egyetem kutatói most megjelent tanulmányban arról számolnak be, hogy bizonyos mesterséges élelmiszerszínezékek és a tartósítószernek minősülő nátrium-benzoát együttes fogyasztása összefüggésbe hozható az egyre gyakoribb gyermekkori hiperaktivitás , illetve hiperkinetikus zavar kialakulásával.

A brit kutatók 3, illetve 8-9 éves gyermekekből álló csoportokat vontak be vizsgálataikba, melyben a gyermekek körében kedvelt élelmiszerek (italok, édességek, jégkrémek) gyártásában felhasznált mesterséges élelmiszer-színezékek, illetve a nátrium-benzoát együttes fogyasztásának hatását vizsgálták két adalékanyag-keverék formájában. Az "A" keverék a tartrazin (E-102), narancssárga S (E-110), azorubin (E-122), ponszó (E-124) és nátriumbenzoát (E-211), míg a "B" keverék a narancssárga S (E-110), kinolinsárga (E-104), azorubin (E-122), allúrvörös (E-129) és nátriumbenzoát (E-211) adalékanyagokat tartalmazták. A vizsgálatban tesztelt valamennyi adalékanyag engedélyezett, elsősorban édességek, finompékáruk és üdítőitalok gyártásában használatosak.

A Southampton Egyetem kutatásait az FSA felügyelte, az eredményeket az élelmiszerekben, fogyasztói termékekben és a környezetben előforduló kémiai anyagok toxicitásával foglalkozó, független, brit, tudományos szakértőkből álló tanács értékelte.

A vizsgálat eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a tanulmányban felhasznált adalékanyag-keverékek fogyasztása szerepet játszhat a gyermekkori hiperaktivitás, illetve hiperkinetikus zavar kialakulásában. Az, hogy a viselkedési zavarok kialakulása egy-egy színezőanyagnak, vagy azok együttes hatásának tudható be, jelenleg még nem ismeretes.

A hiperaktivitás kialakulásában számos tényező (pl. genetikai tényezők, koraszülött, környezeti hatások) együttesen játszik szerepet, ezért a mesterséges élelmiszerszínezékek étrendünkből való végleges törlése önmagában nem jelent teljes garanciát a viselkedési zavarok kialakulásának megelőzésére, azok megszüntetésére. Azáltal azonban, hogy a szülő nem vásárol "problémás" mesterséges színezéktartalmú élelmiszert gyermekének, a kiváltó okok számát, ezáltal pedig az előfordulás valószínűségét csökkentheti. Mivel valamennyi forgalomba kerülő élelmiszer esetén köteles a gyártó feltüntetni az előállítás során felhasznált összetevőket, így a színezékeket és egyéb adalékanyagokat (nevesítve vagy E-számmal) is, vásárláskor érdemes figyelni a termékek címkéjét.

Az Európai Unióban engedélyezett valamennyi élelmiszer-adalékanyagra, így a tanulmányban szereplő színezékekre vonatkozó korábbi kockázatbecslések egyenkénti felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van az EFSA-nál. A korábban már engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok ismételt kockázatbecslése során az élelmiszerszínezékek vizsgálata elsőbbséget élvez, miután ez volt az első olyan adalékanyag-kategória, melynek engedélyezése európai jogszabályokkal történt. Az adalékanyagok kockázatbecslését először kb. 30 éve végezték el, azóta azonban újabb tudományos eredmények váltak ismertté, melyeket a felülvizsgálat során most figyelembe vesznek.

E vizsgálatsorozat keretében az EFSA elsőként a Vörös 2G nevű színezékről adott ki állásfoglalást. Legközelebb, várhatóan még az idén, az allúr-vörös színezék kapcsán jelentet meg tanulmányt, míg 2008. végéig valamennyi színezék ismételt kockázatbecslését el kívánja végezni.

A most közzétett brit tanulmány részleteit az EFSA Élelmiszeradalékok, ízesítők, segédanyagok, élelmiszerrel érintkező anyagok panelje (AFC) - figyelembe véve a színezékekkel és a viselkedési problémákkal kapcsolatos rendelkezésükre álló valamennyi tudományos ismeretet - szeptemberi rendes ülésén értékeli majd. Az EFSA állásfoglalása alapján ezt követően az Európai Bizottság és az egyes tagállamok hatóságai együttesen döntenek majd arról, hogy a fogyasztók egészsége érdekében milyen intézkedésekre van szükség.

 

Forrás: MTI



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében