• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Bor, ami nem csak finom

2017.09.21. /

Hatalmas lendülettel hódítanak a bio borok szerte a világban. Tudjuk, hogy a vegyszermentes szőlészet kíméli a környezetet, de egyre többen vallják, hogy a bio bornak az íze is jobb. Sőt, van egy bónusz tulajdonsága is.

A borászat a világon mintegy 26 milliárd eurós üzlet, a forgalom ráadásul az előrejelzések szerint évi 3 %-kal növekedni fog. A világ bortermelésének - 2016-ban 259 millió hektoliter (mhl) volt - nagyjából felét három európai ország adja, de a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) adatai szerint rohamosan nő az ún. újvilági - ausztrál, kínai, chilei, dél-afrikai – borok szerepe. Ez utóbbiaknál egyre több Fairtrade minősítésű borral is találkozhatunk. 

Az elmúlt évben Olaszország megőrizte első helyét 48,8 mhl-rel. Őt, az előző évihez viszonyított 12 %-os csökkenés ellenére is még mindig Franciaország követi 42,2 mhl-rel, majd Spanyolország következik 37,8 mhl-rel.

A három legnagyobb termelő közül az olaszok és a spanyolok 2016-ban az elmúlt 5 év átlagánál többet, a franciák jelentősen kevesebb bort készítettek. Németországban (8,4 mhl) és Portugáliában (5,6 mhl) tovább gyengült a termelés, míg Románia (4,8 mhl) és Görögország (2,6 mhl) különösen jó évet zárt, és ez történt az Atlanti-óceán túlpartján, az Egyesült Államokban is (22,5 mhl).

A déli féltekén eközben, a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt drámai termeléscsökkenés állt be: Argentínában (8,8 mhl) 35 %-kal, Chilében (10,1 mhl) 21 %-kal, Brazíliában (1,4 mhl) 50 %-kal, Dél-Afrikában (10,5 mhl) 7 %-kal kevesebb bor készült, mint 2015-ben.

Az Európai Unió továbbra is a világ legnagyobb bor importőre (nagyjából 1,5 milliárd liter) és exportőre (nagyjából 2 milliárd liter).

 

Feltörőben a bio bor

Az intenzív gazdálkodás miatt a szőlőültetvények fokozottan érzékenyek a kártevőkre, fertőzésekre. A szőlőtermesztés különösen környezetszennyező: míg az EU mezőgazdasági területeinek csupán 2 %-a szőlő, a növényvédőszer-szennyeződés fele innen kerül a környezetbe. Az organikus szőlőtermesztés lényegesen jobban kíméli a környezetet.

Bio borokra csupán 2012 óta létezik harmonizált, uniós szintű szabályozás, - korábban csak az alapanyag, a szőlő minősülhetett bio-nak - míg az újvilági vetélytársak (az USA, Chile, Ausztrália, Dél-Afrika) már korábban kidolgozták a jogszabályokat.

2002 és 2011 között az Eurostat adatai szerint a három legnagyobb bortermelő közül a spanyol bio szőlőtermelés területe 16 ezerről megközelítőleg 90 ezer hektárra, a francia 15 ezerről 61 ezer hektárra, az olasz 37 ezerről 53 ezer hektárra nőtt. Ez a három ország együtt a világ bio bortermelésének 73 %-át produkálja

Mitől bio a biobor?

Ha nem is igaz, hogy a szintetikus növényvédőszerek használata elkerülhetetlen, valamiféle növényvédelem mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a szőlőtermelés ne szimplán a károkozók táplálása legyen. A bio és a biodinamikus szőlőtermesztés a vegyszereshez képest olyan, mint amikor vitaminokkal, nyomelemekkel erősítjük a szervezetünket ahelyett, hogy folyamatosan antibiotikum-kúrát tartunk betegen.

A természetes immunrendszer az embernek és a szőlőnek egyaránt fontos – vallja Hernyák Tamás etyeki borász, aki elkötelezett híve az organikus szőlőtermesztésnek. Családi vállalkozásban művelik 7 hektáros szőlőültetvényüket, két éve az egészet bio gazdálkodásban. Ő a családja egészségéért, a környezet védelméért állt át a bioborászkodásra.

A bio bortermelésre szigorú előírás vonatkozik: 

► a szőlőtermesztés során nem használhatnak szintetikus vegyszereket: műtrágyát, rovarirtó- és növényvédő-szereket, sem génmódosított alapanyagot;

► a bort valamelyik hazai minősítő szervezet (a BioKontroll Hungária vagy a Hungária Öko Garancia) minősítheti;

► bionak 3 éves átállási időszakot követően minősíthető a termelés;

► az előírások betartását évente legalább egy alkalommal ellenőrzik;

► a bio borászatban tilos egyebek mellett a hűtéssel történő részleges sűrítés, a fizikai módszerekkel történő kéntelenítés, a borkőkiválás megakadályozása érdekében végzett elektrodialízis, a bor alkoholtartalmának részleges kivonása, a must cukor- és savtartalmának növelése és csökkentése, a bor szerkezetének fizikai és kémiai megváltoztatása (pl.: a borkő kiválását megakadályozandó stabilizáló anyagok hozzáadása).

A bio szőlőben is permeteznek, sőt, gyakrabban is, de kizárólag természetes permetszerek, például a kén használata megengedett.

Vannak olyan borászatok, amelyek még tovább mennek, és a természet öngyógyító képességére és egyensúlyára, illetve a kozmikus energiákra támaszkodó termesztéssel biodinamikus vagy szinte emberi beavatkozás nélkül természetes borokat készítenek. 

 

(Forrás: borespiac.hu)

 

Környezetbarát, finom és nem leszel tőle másnapos

Összességében a bio, vagy a holisztikusabb szemléletű biodinamikus szőlészet lényegesen jobban kíméli a talajt és ezzel a környezetet, és ebben nincs vita a borászok között. De mi a helyzet magával a borral? Finomabb az organikus? 

A kérdésre a választ a fogyasztó döntheti el. Az európai borfogyasztók harmada fogyaszt organikus bort – legalábbis ezt mutatta ki egy 2015-ben készült felmérés. Míg a franciák és például a svédek bevallásuk szerint főképp azért választják, mert előállítása „jobb a környezetnek”, az Egyesült Királyságban és Németországban határozottan úgy érzik, az organikus bornak egyszerűen „jobb az íze”.

„Növényvédőszerek és egyéb vegyszerek nélkül terem, jó a környezetnek és nem leszel tőle másnapos” – indítja a brit Guardian azt a cikkét, amelyben arról számolt be idén áprilisban, hogy a szigetországban a tudatos fogyasztás általános előre törése mellett a bio bor eladási számok az egekbe szöktek. A teljes bio élelmiszer kereskedelem felfelé ível, ezen belül is a bio borok – vörösök, fehérek, rozék - valóságos reneszánszukat élik. „Az organikus előállítás egyértelműen környezetkímélőbb, a bio bor finomabb, és ráadásul kevesebb benne a kéndioxid, ami a másnaposság egyik fő okozója lehet.”

 

"Ami igazán fontos, az a szemnek láthatatlan"

Ez az idézet már az egyik legismertebb hazai bio-borásztól, Malatinszky Csabától származik, aki amikor arról kérdeztük, jobb minőségű-e a bio-bor, határozottan adta meg a választ: "Vannak dolgok, amelyek nem láthatók, létezésükhöz kétség mégsem férhet.” Amikor átállt az ökológiai termesztésre, a környezet védelme és a borminőség javítása egyaránt motiválta Malatinszky-t, aki 2009 óta gazdálkodik bio módon 30 hektáros birtokán Villányban. Vallja, hogy „az organikus megközelítés az egyedüli, ahol mindkét cél teljesülhet”.

A borász a bio borok ízével kapcsolatban nem foglal állást, mondván, az évjáratok között eltelt idő miatt nehéz lenne az érzékszervi összehasonlítás és nem is hiteles. Azt azonban határozottan állítja, hogy mivel a bio borok nem tartalmaznak vegyszer maradványokat, sokkal kevesebb kénnel készülnek, olyan valódi, élő táplálékot jelentenek nekünk, amelyet a környezetet nem károsítva hoztunk létre. Mindannyian tudjuk, hogy egészségünk alapvetően befolyásolja életminőségünket, és a borfogyasztóknál mindez a fogyasztott bor minőségén is múlik - mutat rá Malatinszky Csaba.

 

Van-e vegyszermaradvány a hagyományos borban?

Ha egészséges a bio bor, káros-e a nem bio? A bio/nem-bio bor polémiában hatalmasat robbant a Pesticide Action Network Europe 2008-ban kihozott vizsgálati eredménye 40 különböző francia, német, osztrák, olasz, portugál, dél-afrikai, ausztráliai és chilei borminta vegyianyag-tartalmáról. A nem bio borok 100 százalékában találtak növényvédőszer-maradványokat (összesen 24 félét), volt, amelyikben tízet is. A kimutatott 24 különböző szennyezőanyagból öt rákkeltő, mutagén, reprotoxikus, illetve a hormonális szabályozást megzavaró vegyület. A 6 organikus palackból egyben mutatták ki a pirimetanil nevű gombaölő szert, ami rákkeltő lehet, és a jelentés szerint valószínűleg egy szomszédos ültetvényről kerülhetett a szőlőbe.

A jelentés heves reakciókat váltott ki a hagyományos, intenzív szőlőtermesztők, borászok és persze a vegyszer-lobbi soraiban. Az eredményekre azonnal reagált az Európai Növényvédelmi Szövetség (European Crop Protection Association, EPCA), amely a szintetikus növényvédő szerek használatát továbbra is szükségesnek és biztonságosnak minősítette. Az EPCA kiemelte, hogy a kimutatott szerek használata megengedett az EU-ban, és hogy a szereket olyan alacsony koncentrációban mutatták ki a borokban, ami semmi aggodalomra nem adhat okot.

A környezetvédők a vegyszerek károsságát, az ellenérdekeltek a vegyszerek ártalmatlanságát hangoztatják és támasztják alá szakértői véleményekkel. Amíg a még oly alacsony koncentrációjú szennyeződés egészségre gyakorolt hosszútávú hatásairól nem születik eredmény, a kérdés továbbra is vita tárgya marad.

Képek: pixabay

 


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!


 

    

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében