Önképző szimpóziumot tartottak a hazai civil szervezetek, hogy felkészüljenek a vállalatok társadalmi felelősségvállalása terén megnyíló feladatokra, lehetőségekre és veszélyekre. A Tudatos Vásárlók Egyesülete által szervezett „önképző kör” első fele elméleti alapozó volt európai uniós és nemzetközi kitekintéssel, de lehetőséget nyújtott arra is, hogy az egyes szervezetek jobban megismerjék egymást, illetve megosszák egymással a vállalatokkal való együttműködésben szerzett jó és rossz tapasztalataikat.

Ujhelyi Kata, a rendezvény házigazdája a Coca-Cola egyik felelős vezetőjét idézve nyitotta meg az eseményt, aki szerint „senki se várja, hogy a kapitalista vállalatok maguktól megváltoznak“. Erre alapozva szólította fel civil társait, hogy együtt dolgozva ők tegyék felelősebbé a kapitalista vállalatokat.

Boda Zsolt (Budapesti Corvinus Egyetem, Védegylet, TVE) ismertette a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (CSR) elméleti alapjait és kérdéseit, elsősorban a stakeholder-elméletet alkalmazva. Ez alapján a vállalat akkor cselekszik felelősen, ha érintettjeire, érdekelt feleire gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait is figyelembe veszi döntései és tevékenysége során. Felméri és beépíti mindennapi működésébe az összes érintett, így az alkalmazottak, a helyi környezet, a civil szervezetek, a beszállítók és alvállalkozók, valamint az állam és hatóságok igényeit, elvárásait. Mindazon személyek és intézmények érintettek lehetnek, akikre hatással lehet egy adott vállalat tevékenysége, de azok is, akik magára a vállalatra lehetnek hatással (utóbbi szempontot gyakran el szoktuk felejteni).

Boda Zsolt szerint fel kell tenni a kérdést, vajon az önkéntes eszközök sokszor nem a szabályozás megkerülését és megúszását célozzák-e? Kihangsúlyozta, milyen fontos, hogy egészséges gyanakvással fogadják a civilek a vállalatok lépéseit, és igenis kritizálják azokat!

Az európai helyzetet Bjarne Pedersen (Fogyasztóvédelmi Világszervezet) mutatta be. A „zöldrefestés” fogalmába szerinte minden egészségre káros termékhez kapcsolódó „zöld” kommunikáció beletartozik. Pedersen ismertette a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatos ajánlásokat szabvány formájában megfogalmazó ISO 26000-es szabvány jelenlegi állását, beszélt a Global Reporting Initiative-ről (GRI – jelentésírási útmutató, amely tavaly magyarul is megjelent), valamint más nemzetközi kezdeményezésekről. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy nagyon kevés CSR-eszköz tölti még be funkcionális szerepét, ezen együtt kellene dolgoznunk.

Radácsi László (MTA) az előző előadók által bemutatottakat magyar kontextusba helyezte. Előadásában sorra vette az olyan sajátos nehézségeket, mint a társadalmunkat jellemző alacsony bizalmi szint, a pozitív piaci visszacsatolások hiánya, a valódi cselekvések alacsony számossága és bizonyos szereplők passzivitása. A civilektől egyszerre vár a jelenleginél több konfrontációt, de több partnerséget is. Hangsúlyozta: a CSR nem csodaszer, csak egy lehetőség, amelyet kihasználhatunk.

A civil szervezetek képviselői a délutáni civil forgószínpadon ismertethették meg egymással tevékenységüket, működési elveiket és formáikat, valamint a vállalatokkal való együttműködés során nyert jó és rossz tapasztalataikat. Olyan non-profit szervezetek mutatkoztak be, mint a Salva Vita Alapítvány, a Hulladék Munkaszövetség, a KÖVET, a Budapest Klub, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Levegő Munkacsoport, a Tűsarok.org vagy a WWF Magyarország.

Az európai civil szervezetek tevékenységét a második napon, Bjarne Pederson újabb előadása mutatta be. Ezt követően Gulyás Emese (TVE) mutatta be az idei évre várt „bombát”, a készülő vállalati CSR adatbázist.

A második napon került sor arra a kerekasztal-beszélgetésre is, amelynek során olyan érdekes kérdések megvitatására került sor, mint a szponzoráció és a CSR kapcsolata; a zöldrefestő cégekkel való együttműködésben meghúzandó határ; a hazai civil szervezetek a CSR területén való lehetőségei, erősségei és gyengeségei; vagy épp azok a veszélyek, amit ezek a tevékenységek rejtenek magukban. Minderről a helyszínen SWOT-analízis készült, ami a rendezvény egyéb anyagaival együtt a http://www.tudatosvasarlo.hu/oldal/csr oldalról tölthető le.

A képzés második felére június 9-10-én kerül sor. Ekkor külföldi szervezetek adják át bevált módszereiket, tudásukat és ötleteiket olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint hogy hogyan szervezzünk bojkottot; hogyan szerezzünk információt a vállalatokról; illetve hogyan használjuk a médiát. A vállalatok tehát kezdhetnek felkészülni, a civilek valóban megkezdték a felkészülést az kritikára és partneri együttműködésekre egyaránt!