fbpx
Két szerb dokumentumfilm Verzió

| Tudatos Vásárló Schäffer Dániel

Sárkányok a szeméttelepen. Két szerb dokumentumfilmet ajánlunk a Verzióról

A balkán sosem arról volt híres, – különösen a háborúk árnyékában – hogy élen járt volna környezetvédelmi, fenntarthatósági kérdésekben. Szerbia ugyanakkor az Európai Unió tagjelöltje, ám a csatlakozás előtt, több mint 15 milliárd eurót kell befektetnie, hogy megfeleljen az unió környezetvédelmi normáinak. Két szerb dokumentumfilm, melyek plasztikusan, közösségek életén keresztül mutatják be a környezeti károkat okozó hulladék globális problémáját, a nagyipar természetet és közösségeket romboló hatását. A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilmfesztivál online platformján még december 10-ig elérhetőek a filmek.

Nagyipar és mágia – Flotacija

„Mit is mondhatnék? Rengeteg sárkányt megöltem. Sajnos nem mondhatom el drágám, hogy néznek ki… Ajjaj az nagyon veszélyes lenne! Problémákat okoznak, megölik az embert, megeszik a jószágot. Vannak az erdőben odvas fák, töredezett sziklák, hát ott laknak. Már nincs belőlük sok, mert kivágják a fákat. A levegő mérgezett. Ez talán rájuk is veszélyes”

– mindezt a kelet-szerbiai bányászváros, Majdanpek idős lakója Petar Marković mondja, foglalkozására nézve nyugdíjas és sárkányvadász.

Nagyipar és mágia. Ezzel a két szóval lehetne jellemezni a nyolcezres lakosú város lakóinak életét. Ám míg utóbbi lassan eltűnik és visszaszorul, a rézbánya termelése újból erőre kapott, amikor kínai befektetők megvásárolták a bányát, az ahhoz tartozó hitelre vett lakások adósságaival együtt. Az ezekben lakó emberekre – és utódaikra – így most ismét évtizedekig tartó jelzálogtörlesztés vár. Az itt lakó népek vlachok, a balkánon számos országban jelen lévő román nyelvű kisebbség.

A majdanpeki bánya az utóbbi években a hazai hírekbe is bekerült, amikor az új tulajdonosok a lakókkal való egyeztetés nélkül robbantottak le egy hegyoldalt, vagy amikor a vállalat megsértette a szerb dolgozók jogait.  Két fiatal szerb rendező Eluned Zoë Aiano, és Alesandra Tatić követte évekig Majdanpek lakóinak életét.

A várost körülvevő festői hegyekben nem csak sárkányok élnek: itt él a Muma padurii, az erdőasszony, rengeteg gomba, egy bizonyos fafajta menstruációs bántalmakon segít, a víz pedig kristálytiszta és gyógyhatása van.

A természet, a hiedelmek gyógyító ereje és a lelketlen, élettelen holdbéli krátereket vájó kitermelés közti feszültségre épül fel a film.

Erőt adnak-e a kilátástalannak tűnő társadalmi és egzisztenciális küzdelmekben a hagyományok? Meggyógyítják-e a megölt sárkányok lelkei az ércportól megbetegedett embereket? Erősebbek lesznek-e a következő negyven évi jelzálog ellen küzdő helyi asszonyok a forrásvíztől?

flotacija bánya

„Itt lakik egy sárkány ezen a fán, minden kedden és szerdán. Jó levegőt keres.”

A helyzet romlik, a levegő szennyezett, a fákat kivágják és a sárkányok lassan elmennek. Ám azt a párat, ami még maradt kitartóan üldözi tovább a Marković-család.

Flotacija/2023/ Serbia/R. Eluned Zoë Aiano, Alesandra Tatić

Egy csak egy krokodil van a vidéken – Palackosok

Egymással rivalizáló, szemétgyűjtő csapatok és csoportfőnökök, gigantikus égő szeméthegyek, sártenger és vijjogó sirályok tízezreinek hátterével, miközben a hatalmas CAT kotrógépek folyamatosan próbálják tisztán tartani a telepet, és túrják a szeméttonnákat. Akár a legújabb Netflixen futó disztópia-sorozat képei is lehetnének ezek, pedig egy dokumentumfilmből valók: a Verzió Antropocén szekiójában futott a szerb-szlovén Bottleman/Palackosok című dokumentumfilm.

BOTTLEMEN palackosok film

A film már a bevezető képekben keserűen ironikus keretbe helyezi a történetet: Vinča, ennek a Belgrád agglomerációjában lévő településnek a területén feküdt hajdan a Vinča kultúra „ez a hely volt a kőkor Frankfurti reptere, Európa első település-nyomait fedezték fel itt.” A lelőhelyet most teljesen elfedi a szemét.

A vinča-i szeméttelep 1977 óta működött, és elnyerte az előkelő a „világ legegészségtelenebb szeméttelepének” rangos címét. A lerakó 17 km-re volt Belgrádtól, az égő szemétnek köszönhetően a szerb főváros volt Európa egyik legszennyezettebb levegőjű városa. A telep több, mint 130 hektárnyi területen helyezkedett el, napi 1500, évi 700 000 tonna szemetet raktak le itt. Egyes szeméthegyek elérték a 80 méteres magasságot is. Az eposzi számok és méretek, eposzi küzdelmet is hoznak magukkal.

A film központi figurája Yannik, aki a többiekkel ellentétben tépelődő, introvertált alak. Ő a vezetője egy hatfős csapatnak, akikkel együtt megfeszített munkával próbálják teljesíteni az újrahasznosító telep diktálta napi kvótát. Egy óriási telepakolt zsák kb. négy eurót ér, a pozíciókért nagy a harc, a szeméthegyek pedig szinte állandóan égnek. A film szereplői folyamatosan menekülni próbálnak az embertelen és egészségtelen körülmények, a mérgező levegő elől, ám végül újra és újra a telepen kötnek ki palackot gyűjteni.

Palackosok film

„Sok krokodil van a telepen, aki zsákmányt keres, de csak egy krokodil uralkodik igazán”

– summázza a szeméttelep törvényeit Krokodil, a szeméthegyek királya, az egyik csoportvezető.

A felszámolásra ugyan vannak ígéretek, de az semennyire nem halad, a hatóságok ígérgetnek és az éppen aktuális tűz eloltására hivatkoznak: „előbb legyünk túl ezen és ha az EU is úgy akarja, modernizálni fogjuk a telepet.”

2017-ben 40 napon át égett a telep tüze, Belgrád ekkor határozta el, hogy véget vet az áldatlan állapotoknak. A francia-japán Suez-Itochu konzorcium 2019-ben megkezdte egy új hulladéklerakó, égetőmű és egy hulladék-energiát feldolgozó üzem építését.

„Eltűnünk mi palackosok, mint a dinoszauruszok. Ideje hazamenni”

– kommentálja a főhős az apokaliptikus vidéket lassan helyrehozó rekultiváció képeit. A vinčai telepet 2021-ben végleg bezárták.

Megtalálták a mocskos műanyag ruháinkat a világ másik felén

A World Economic Forum 2022-es tanulmánya szerint a súlyos egészségügyi ártalmakkal együtt élő műanyag-szemétgyűjtők a műanyag újrahasznosításának 60 százalékáért felelnek. A globális műanyagszerződés – mely a napig nem készült el -, megoldást hozhatna helyzetükre, jóllehet ezzel a társadalom peremére szorult emberek megélhetési forrásukat is elveszítik.

Flašaroši/Bottlemen/Palackosok; 2023; Serbia, Slovenija; R. Nemanja Vojinović

Az idei, 20. Verzió – Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilmfesztivált november 22.  – 29. között tartották meg a Toldi és a Corvin mozikban. Az Antropocén szekcióban 10 filmet vetítettek, idén a legjobb környezetvédelmi témájú film: az Árral szemben (r.: Sarvnik Kaur, India), különdíjat kapott: A magány földrajza (r.: Jacquelyn Mills, Kanada). Legjobb dokumentumfilm az Aranyásók (r.: Boubacar Sangaré, Burkina Faso) lett. A három film december 10-ig elérhető az online Verzión.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás