| Perneckzy László
A repülés ára
Előrejelzések szerint 2015-ig évi 20 millióra emelkedhet a Budapest Airport utasforgalma. Mennyibe kerül valójában az egyre olcsóbb repülés – ennek próbáltunk utánajárni.
A két legvalószínűbb ok: a repülés egyre egyszerűbb és olcsóbb
az egyéb közlekedési módokhoz képest. Budapestről 42 légitársaság összesen 88
úti cél felé indít közvetlen repülőjáratokat. A célállomások háromnegyede
Európában, egy-kétezer kilométeren belül található, a legtöbb országba pedig
nem kell már se vízum, se útlevél. A magyar turisták tíz legkedveltebb úti
célja között egyre több a „repülős” célpont. Horvátország, Olaszország,
Ausztria vagy Románia autóval is elérhető, de Bulgáriába, Görögországba, Franciaországba
már kényelmesebb repülni. A 2005-ös Top10-ben szereplő Marokkó, Tunézia és
Törökország pedig egyértelműen a fapados és charterjáratok miatt válhatott
népszerű célponttá.
Egy nemzetközi felmérés szerint az összes Európából induló
utazásból 86% célja szabadidő-eltöltés volt, és minden harmadik utas tengerpart
és napfény felé vette az irányt; az utak ötöde volt körutazás; közel egy
hatoduk kulturális program és városlátogatás. Az üzleti vagy szakmai jellegű
utazások alig 14 %-ot tettek ki, pedig hajdanán a repülés azon kevesek luxusa
volt, akik megengedhették maguknak vagy akiknek a cég fizette az útját.
Mérlegre téve az út megtételéhez szükséges időt, kényelmet és a földi
infrastruktúrát, „olaszba” vagy „spanyolba” a repülés ma már jóval csábítóbb,
mint a családi autózás vagy a turistabuszozás.
Nem csak magasan érdemes
2007-ben július 17. volt a legforgalmasabb nap, ekkor a
Budapest Airport 33 050 utast szolgált ki. Jogos a következtetés: a magyar
repülni vágyók többsége nyaralni szállt. Jobbára délre, akár a madarak.
Csakhogy egy fecskecsapat és egy 70 tonnás repülőgép környezetterhelése merőben
eltérő.
Budapest Európa közepe, majdnem minden nagyváros két órán
belül elérhető repülővel. A kényelmet, a repülőtérre jutás, a becsekkolás
idejét is figyelemben véve azonban a 600 kilométernél rövidebb utakra semmiképp
nem éri meg repülőre szállni.
Egy 1500 kilométeres londoni repülőút alatt egy utas a saját
testsúlyának megfelelő (56 kg,
73 liter)
kerozint „éget el”. Már amennyiben teljes a repülőgép kihasználtsága: ha ötből
egy szék üres, máris 20 %-kal romlanak az arányok (70 kg, 92 liter utasonként). A
kondenzcsíkok lényegében üvegház-gázokból – szén-dioxidból, nitrogén-oxidokból
és vízpárából – állnak: egy 1500 km-es repülőút során utasonként 518 kg szén-dioxidnak megfelelő káros
anyag kerül a levegőbe. Energiafelhasználás szempontjából minden utas
szállításához 736 KWh energia szükséges, ami egy 60 wattos villanykörte éves
fogyasztása. További érdekes adat, hogy ha a jelenleg adómentes kerozint is
olyan ökoadók terhelnék, mint a „földi benzint”, a londoni út ára közel húszezer
forinttal nőne utasonként.
Földön, vízen, levegőben
A repülés még mindig inkább tömegközlekedés, mint az
autózás. De az általa okozott közvetlen környezetterhelés és
szennyezőanyag-kibocsátás nagyságrendileg épp akkora, mintha ugyanazt az utat
autóval tennénk meg. Csakhogy a két órás repülőúthoz csak kétszer 3
kilométernyi aszfaltút kell, míg egy másfél napos autózáshoz 1500 kilométernyi
autópálya. Igaz az is, hogy nem lehet mindenhova repülni, ráadásul a közutakat
százezrek-milliók használhatják, évtizedeken át, míg a repülőkbe csak pár száz
utas fér be.
Helytelen tehát azt firtatni, hogy egy igazi tudatos vásárló
vajon inkább a gyors, de szennyező és drága repülőutat, a rugalmasabb, de
éppoly szennyező autót vagy a repülésnél hatodával környezetkímélőbb, de
időigényesebb vonatot választja-e. A távolság, időkeret, költségvetés,
szállítandó tömeg függvényében változó lehet a legmegfelelőbb közlekedési
eszköz. A fő kérdés az, hogy indokolt-e az utazás: valóban érdemi munkával,
tartalmas városnézéssel vagy valódi kikapcsolódással telik-e majd az ott
töltött idő. Az igazi pazarlás nem az utazással okozott közvetlen
környezetterhelés, hanem ha a kint töltött időt vesztegetjük el
fölöslegesen.
Repülővel, közúton, sínen, gyalog, kerékpáron, autóval,
vonaton vagy repülve: nem az a fontos, hogy hogyan juthatunk „A” pontból
„B”-be, hanem az, hogy megéri-e, és ha igen, miért.
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 15. számában.