Minden negyedik magyar hallott már a Ne Vásárolj Semmit! Napról
| Tudatos Vásárló
Mennyire ismerik Magyarországon a Ne Vásárolj Semmit! Napot? A GfK Hungáriával együttműködve 2006 januárjában erre kerestük a választ.
A Ne Vásárolj Semmit! Napnak Magyarországon immár hétéves hagyománya van. Kíváncsiak voltunk, mennyire voltak sikeresek eddigi kampányaink, a társadalom mekkora részének tudtuk eljuttatni a Nap üzenetét (természetesen a Ne Vásárolj Semmit! Napot népszerűsítő többi hazai szervezettel együtt) .
A GfK Hungáriával közösen a múlt hónapban 1000 fő megkérdezésével azt vizsgáltuk, vajon mindenki fel tudja-e idézni, miről szól a november végi egynapos „fogyasztói böjt”. Ugyancsak kíváncsiak voltunk a Nap fogadtatására, hogy mennyire tartja a közvélekedés jó ötletnek a kezdeményezést.
A felmérés eredményei szerint a megkérdezetteknek mintegy negyede hallott erről a napról. „Ez az arány bár nem túl magas, mégis némi fenntartással kezelendő” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. „Az ilyen jellegű, egy személy, vagy egy esemény ismertségét felmérő kutatások során általánosságban igaz ugyanis, hogy a megkérdezettek nem kívánnak úgymond kínos helyzetbe kerülni, ezért bizonyos arányban akkor is igennel válaszolnak, ha valójában még soha nem hallottak a megkérdezés tárgyát képező napról, vagy személyiségről” – folytatta a szakember. Természetesen a közvéleménykutatások ezen túl még számos, a valós helyzetet esetleg torzító korláttal bírnak. Ennek ellenére közvéleménykutatással fontos információk szerezhetőek – ebben az esetben is.
Tízből közel négy válaszadó már nem emlékezett arra, került-e a kosarába valami 2006. november 24-én. Mintegy 21% volt azoknak az aránya, akik vásároltak, mert őket az ilyen akciók nem érdeklik. Ez a hozzáállás a legjellemzőbb a legalacsonyabb iskolai végzettségűek (36%) és a 30 évnél fiatalabb korosztály körében volt számottevően magasabb. A megkérdezettek 17%-a azért nem vásárolt semmit ezen a napon, mert egyébként sem tervezett bármiféle vásárlást november 24-ére. 13% vásárolt ugyan, de csak azért, mert nem tudta más napra halasztani valamely árucikk megvásárlását. A nők körében valamivel magasabb, 16%-os ez az arány, míg a férfiaknál csak 10%. A megkérdezettek csupán 6 %-a állította, hogy a „Ne Vásárolj Semmit! Nap” miatt nem vett semmit november utolsó péntekén.
Akik nem hallottak a Ne Vásárolj Semmit! Napról, azoktól – miután a kutatók kifejtették, mely gondolat jegyében fogalmazódott meg a nap gondolata – megkérdezték, mi a véleményük a kezdeményezésről. Valamivel több, mint tizedük tartotta jó ötletnek, s jelezte, hogy idén csatlakozik is hozzá, míg ugyanekkora részük (11%) jó ötletnek tartotta, de egyben megkérdőjelezte, hogy képes lenne megállni a vásárlást.
Mintegy 50%-uk ugyanakkor feleslegesnek tartotta a Ne Vásárolj Semmit! Napot. Szerintük egyetlen nap nem változtat semmin. Figyelemreméltó azonban, hogy a Nap fogadtatása a legkedvezőbb a legmagasabb iskolai végzettségűek között volt: 30%-uk nyilatkozott úgy, hogy jó ötletnek tartja a kezdeményezést, és csatlakozna is hozzá.
A Ne Vásárolj Semmit! Nap minden évben alkalmat teremt arra, hogy – vásárlás helyett – beszélgessünk arról, hogy fogyasztói magatartásunk, vásárlói döntéseink milyen hatással vannak a környezetre és más emberek életére, s hogy megfogalmazzunk magunk számára, hogyan hozhatnánk olyan fogyasztói döntéseket a jövőben, amelyek a környezet és az emberek javát segítik.
