| Gulyás Emese
Megújult a Reklámetikai Kódex
A reklámnak jogszerűnek, tisztességesnek és igaznak kell lennie. A megújult Reklámetikai Kódex ezt a célt hivatott szolgálni, azonban betartása és betartatása nehézségekbe ütközik.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) megújította a legutoljára 2001-ben aktualizált Reklámetikai Kódexet. A változtatásokat a Szövetség közleménye szerint elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozás tette szükségessé. A korábbihoz képest új, illetve pontosabb ajánlásokat fogalmaztak meg az élelmiszerek és más konkrét árukörök reklámozásával, valamint az internetes, és a társadalmi célú reklámokkal kapcsolatban. Az új Kódexet 2005. szeptember 29-én írta alá huszonkét szakmai szervezet.
A Kódex a reklámszakma önszabályozásának eszköze, azonban számonkérése, betartatása is nehézségekbe ütközik. A Kódex csupán ajánlásokat fogalmaz meg, normagyűjtemény, amelynek előírásai nem kötelező jellegűek, még azon szervezetek számára sem, amelyek aláírásukkal jelezték a dokumentumban szereplő elvek elfogadását. Emellett a számonkérést nehezíti az is, hogy számos olyan rugalmasan értelmezhető „gumifogalom” található a Kódexben, mint a „jó ízlés határa” vagy az „átlagos képességű, általános tájékozottságú fogyasztó”.
A fogyasztó, ha úgy véli, egy-egy reklám etikai problémákat vet fel, sérti a közízlést, vagy nem felel meg a Kódexben megfogalmazott elvárásoknak, az MRSZ Reklámetikai Bizottságához fordulhat panaszával. A Bizottság kivizsgálja a bejelentéseket, azonban – általában meglehetősen elnéző – állásfoglalásai semmilyen kötelezettséget nem jelentenek a reklám megrendelőjére vagy közzétevőjére nézve.