Az emberi test kipárolgása mellett egy lakásban számolni kell bizonyos tevékenységek (mosás, főzés, fürdés) okozta párakibocsátással is. A páratartalom jelentősen befolyásolja az ember közérzetét: 60%-os páratartalom már fülledt érzést és izzadást, a 30% alatti viszont száraz közérzetet és állandó nedvességigényt eredményez.

A vályog nedvességre érzékeny építőanyag, az állandóan párás környezetben kedvezőtlen hatásnak van kitéve. A benne lévő szerves anyag (pl. szalma) rothadásnak indul, ennek hatására gombásodás, penészedés jelentkezhet. A vályognál fontos a pára mozgásának biztosítása.

Állandó párásodás akkor áll fenn, ha:

• a vályogfal nem eléggé páraáteresztő,
• a már meglévő pára állandóan kicsapódik a lehűlő épület felületén, ezáltal megváltoztatja a felület páraáteresztő viszonyait,
• ha kívülről a vályogfalat olyan anyaggal festjük vagy burkoljuk, amely nem ereszti át a párát, és az bent reked a szerkezetben,
• ha ezek mellett nem szellőztetjük eléggé a belső helyiségeket.

A penészedés tulajdonképpen a pára, a belső nedvesség lecsapódására vezethető vissza, megjelenését főleg konstrukciós és használati hibák okozzák.

Az épületek bizonyos helyei a penészedés szempontjából különösen veszélyeztetettek:

• a különféle beugró falazati részek,
• a vizes, magasabb páratartalmat szenvedő helyiségek belső falélei,
• a vizes helyiségek plafonjainak és falsarkainak a találkozása,
• hosszú alaprajzú, szellőzéssel kevésbé ellátott helyiségek belső „zsák”-részei,
• a hidegnek kitett, de fedett területek (teraszok, tornácok) plafonjainak és falainak találkozásánál levő sarkok,
• amennyiben a falszerkezet nem homogén, úgynevezett „hőhíd” képződik.

Az utóbbit a legkönnyebben a következő példa alapján érthetjük meg: Fogcsikorgató téli időben jó felöltözünk, csak éppen a nyakunkat hagyjuk szabadon. Hiába vettünk magunkra két pulóvert és irhabundát, a nyakunkon keresztül fogunk megfázni.

Az épületünknél ezzel a gonddal például egy fal és fafödém sarkánál találkozhatunk, főleg abban az esetben, ha a födém nem megfelelően van kiképezve. Olyan helyeken, ahol a harmatpont (az az állapot, amikor a levegő telítetté válik, és kicsapódik a páratartalma) alá történő lehűlés hamar bekövetkezik (például a külső teret határoló vályogfal vastagsága hirtelen lecsökken), a penészedés hamar megjelenhet.

Mikor beszélhetünk dohosodásról?

Ha tartósan nagy a fal pára-telítettsége, és eléri a 20 tömegszázalékot. Ez gyakori a régi, elhanyagolt, alá nem szigetelt vályogházaknák, amelyeket ráadásul nem is tartanak karban kellőképpen.

A vályognak az a jó tulajdonsága, hogy a megkötött vizet a fal a pillanatnyi külső állapotnak megfelelően visszaadja.

Nyáron, amikor magas a levegő páratartalma, a fal felveszi a vizet (ilyenkor a fal víztartalma 15%-ig is felmegy, ez még alatta van a kb. 20%-os határnak, amikor a dohosodás megindulna). Télen száraz a környező levegő, ekkor a fal leadja a lakótérbe a nedvességet, így szabályozza saját maga a belső levegőminőséget.

Fűtés és penészedés

Egyik gyógymódja a páralecsapódásnak a fűtés. Talán a legjobb, legkorszerűbb fűtési megoldás a fal belső felületén kiképzett, vakolatba rejtett falfűtés. Mivel az egész falfelületet képes fűteni, elegendő kisebb fűtési hőmérsékletet biztosítani, így kisebb teljesítményű hőtermelőre van szükség, mint a radiátoros központi fűtéseknél.

És mivel kiegyenlítettebb a falfelület hőmérséklete, a felületi páralecsapódás és penészedés ellen is jobb megoldást nyújt. Hátránya, hogy drágább a kivitelezése, mint a radiátoros központi fűtésnek.

Elhívatott és a témában már jártas épületgépész szakemberre és kivitelezőre van szükség ahhoz, hogy részletes ismertetést kapjunk a falfűtésről.

Általánosságban annyit, hogy optimális esetben a falfelületet 22-26OC közötti hőmérsékletűre kell felfűteni. Ehhez egy családi háznál kb. 2-4 kW teljesítményre „modulált” kazánnal, nagyon durván 400-500 fm csővel és a szükséges segédszerkezetekkel (elosztók, pufferzónák stb.) kell számolni. A helyzet „finomodna” akkor, ha nyári hűtésre is használnánk a rendszert.

A vályogházaknál általában vastag külső falak, kisebb ablakok jellemzők, ezért a falfűtés gazdaságosan ajánlható. Amennyiben a mennyezet nem látszódeszkás, hanem „stukatúros” (vékony nádpalló és vakolat), és felette jó agyagtapasztásos vagy téglás hőszigetelés van, úgy mennyezetfűtést is érdemes kialakítani.

Nagyon fontos itt is a vályogfal és a csőrendszer kapcsolata. Erről korábbi cikkünkben olvashatsz.

Mit tegyünk, ha penészes, dohos a fal?

A pára felületi lecsapódásának megakadályozására több módszert is alkalmazhatunk:

• A hőszigetelő képesség növelése (pl. a falvastagság növelésével, páraáteresztő cellulóz hőszigetelés ragasztásával).
• Állandó, egyenletes hőmérséklet, azaz fűtés biztosítása. (Ez nem azt jelenti, hogy akkor is kell fűteni, ha elmegyünk vakációzni.)
• Szárazabb levegő biztosítása (azaz sűrű légcsere, szellőztetés).
• Úgy tervezzük a falrétegeket, hogy a nagy pára-ellenállású anyagok mindig a fal belsőbb felületére kerüljenek. Például a párás fürdőszoba falán jó párazáró a teljes felületen alkalmazott csempézés, külső vakolatként viszont használjunk jó páraáteresztő vályogvakolatot.
• A födémdeszka lakkozása. A födémek kialakítására jellemző a felül deszkázattal borított látszó fagerendás- vagy az alsó deszkázatos fafödém. Lakkozni csak úgy érdemes, hogyha a facsatlakozásoknál és átfedéseknél is lelakkozzuk, azaz ha a meglévő deszkázatokat elbontjuk, teljes felületen lakkozzuk, majd úgy építjük vissza.

Használjunk megfelelő öko-jellegű építő burkolóanyagokat:

Az agyagvakolatoknak nedvesség- és páraszabályozó hatása van.

Cellulózszállal erősített kálciumszilikát-alapú, kis sűrűségű szigetelőlemez kiválóan alkalmas belső oldali hőszigetelésnek. Az anyag a vizet térfogatváltozás nélkül tudja tárolni, illetve a belső térbe elpárologtatni. Lúgos hatásának köszönhetően megelőzhető a gombásodás. Ragasztásához páraáteresztő terméket használjunk.

Mikrokerámia gömböket tartalmazó festék használatkor a hősugarak az apró kerámiagömb szemcséken visszaverődnek, a fal felülete ezáltal pár fokkal melegebb lesz. Ez pedig éppen elég ahhoz, hogy a pára ne csapódjon le. Műemlék jellegű épületeknél szokás használni. A nyári melegtől a külső oldali festés véd, télen a meleget a belső oldali festés tartja bent. A piacon kapható maga az adalék is (1 csomag kb. 9980 Ft, ami elég húzós ár, ez 5 liter festékhez elég). A festékhez magunk is elegyíthetjük.

A szerző építész, a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának tagja.

Kép [cc] cameliaTWU