A régi időkben a paraszti vályogházaknál nem jelentett problémát a házban keletkező víz, hiszen minden vízigényes tevékenység megoldható volt a kerti- vagy közkút, esetleg a telken átfolyó kis patak révén. Onnan hozták a vizet a házba, WC-re a telek szélén lévő budira jártak. Napjainkban viszont a vályogházaknál a víz- és a szennyvízvezeték meghibásodása jelenti az egyik legfontosabb veszélyforrást.

A ház falain belül keletkező csőtörés vagy csőrepedés minden esetben falkárosodáshoz, legtöbbször a falazat teljes kiázásához és megroppanásához vezet. Ez ellen az alábbi módszerekkel védekezhetünk:

• a fürdő, WC és a konyha falazatát égetett téglából építjük;
• a vezetékezést a lehető legkisebb területre csoportosítjuk, és égetett téglával elfalazzuk, azaz égetett tégla csatornát készítünk a vezetékezésnek;
• a vízvezetéket falon kívül, dupla falú acélcsőben vezetjük.

Mint ahogy sorozatunk első részében is említettük, a vályogházaknál nagyon fontos, hogy a fő teherhordó falakat és a válaszfalakat is alá kell szigetelni, és föl kell hajtani a szigetelést a falra 30-40 cm magasságban. Így ha a fürdőszobát elönti a kádból kifolyó víz, a szigetelés-felhajtás megvédi a vályogot a felázástól.

Használjunk égetett téglát is

Az ismertetett első pontnál a legjobb megoldás, ha az érintett „vizes helyiségben” a vályogfaltól 5 cm távolságban 10 cm vastag égetett tégla előtétfalat építünk. Lehet akár 12 cm vastag kisméretű tégla is. Hogyha ezekbe a falakba alul és felül szellőzőnyílásokat építünk be – kb. 3 m-ként – biztosítjuk a vályogfal folyamatos szellőzését. Ezekbe az előtét-falakba szereljük a vízvezetékcsöveket. Természetesen, hogyha kevés a hely, kompromisszumot kell kötnünk: nem hagyunk légrést, és a lehető legvékonyabb égetett téglából húzzuk fel az un. „szerelőfalat”.

Takarékos és praktikus megoldást jelent, ha nem visszük fel a vendégfalat egészen a mennyezetig, csak a mosdó, mosogató, zuhanyrózsa, fürdőkád magasságáig, és a padkát lecsempézzük. Ez praktikus tároló polcként is használható.

Fontos, hogy meggyőződjünk róla, a vendégfalunknak van-e kellő alapozása! Alatta valószínűleg kis beton alapot kell készítenünk, elég ha 15 cm széles és kb. 30- 40 cm mély. Azalatt pedig jól tömörítenünk kell a feltöltést. Ezt még a ház felújításának első fázisában tegyük, az alapozás-ellenőrzési és pótlási munkálatoknál.

Hogyha a vályogházban függőlegesen kell vezetni a vízcsöveket – például tetőtér beépítés esetén – célszerű égetett téglából gyűjtőcsatornát építeni a vízvezetéknek, egy másik gyűjtőaknában lehet vezetni a lejövő szennyvízcsöveket. Ha itt történik csőtörés, a vályogfal nem károsul, az égetett tégla akna falát megbontva javítható a cső.

Ha teljesen új vályogházat építünk, a fürdőszoba és a konyha falát már égetett téglából célszerű készíteni, így elkerülhető a réteges falak kialakítása.

A vályogházakban is készülnek beton szerkezetek, ezek jobban alkalmazhatók csövek vezetésénél. Például a fűtés kialakításánál törekedjünk arra, hogy a csöveket az aljzatbetonba szereljük, és csak a radiátorok környezetében álljunk fel a bekötő csövekkel.

Hogyha a falon kívüli vízszerelés mellett döntünk, megspórolhatjuk a vendégfalak építését. Ilyenkor a vályogfalba rögzített csőbilincseket mély tiplivel kell rögzíteni. Tekintettel kell lenni a vízcsövek, fűtési csövek hőszigetelésére is, ezt hőszigetelő csőhéjakkal lehet elérni.

Rögzítések a vályogfalban

Egy vályogfalnál úgy tudjuk elérni az optimális rögzítést, hogyha több rögzítőanyagot vagy kétszer hosszabb rögzítőt (dűbelt) használunk, mint az égetett anyagú téglafalaknál. Ez körültekintő és pontos munkát igényel. Az is elképzelhető, hogy egy deszkalap szerelő elemet erősítünk a falhoz sűrű rögzítésekkel, ehhez már normál módon rögzítjük a kívánt dolgokat.

Egy vályogfal esetén még a speciális dübelek alkalmazásától sem lehet azt várni, hogy például megtartsanak egy villanybojlert. Ilyenkor jó megoldás a menetes szár mélyen történő beillesztése az előfúrt lyukba, csavarásos, majd beinjektált ragasztásos rögzítése. A menetes szár rögzített mélysége 20-30 cm legyen! Erre aztán csavarozással lehet rögzíteni a nagyobb tárgyakat. Egy nagyobb kazánnál már kérjük ki szakember véleményét, hogy a csavarszáras rögzítést, vagy egy új szélesebb égetett téglapillér építését javasolja-e.

A fent leírt kőműves és épületgépészeti munkálatok esetén mindenképp forduljunk szakemberhez, de kisebb belsőépítészeti tárgyak rögzítését (pl. polc) mi magunk is elvégezhetjük a vályogfalon is.

A szerző építész, a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának tagja.

Javasolt kiadványok a témával kapcsolatban:

• OTÉK 253/1997. (XII.20.), 182/2008 Kormányrendelet
• Magyar Építőipar 1998/9-10. szám
• Medgyasszay Péter: Környezetbarát építőanyagok, Építési piac 2003. július
• Novák Ágnes, Medgyasszay Péter: Föld- és szalmaépítészet, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, 2006
• www.zoldtech.hu
• Bárth János: Magyar Népi Építészet, Móra könyvkiadó, 1982
• Gernot Minke: Building with earth, Design and Technology of a Suistanable Architecture, Birkhäuser, 2006

Kép [cc] andreasphotography