Ennyit az „otthon, édes otthon” fogalmáról. A levegőminőség szempontjából lehetséges, hogy egészségesebb egy nagyváros szmogos utcáin sétálgatni, mint otthon ülni a televízió előtt.

Vegyük például a kedvenc kanapédat: tudtad, hogy az apró részecskék, amelyek ledörzsölődnek a bútor anyagából, az orron és a szájon keresztül a tüdőbe jutnak?

Michael Braungart német vegyész, a Cradle to Cradle Design (Bölcsőtől bölcsőig) társalapítójának véleménye szerint a szövet összetevői között előfordulhatnak „mutagén anyagok, nehézfémek, veszélyes vegyi anyagok és színezékek, amelyeket gyakran a szabályozók is a veszélyes kategóriába sorolnak, kivéve, amikor a vásárlónak mutatják be és adják el ezeket a termékeket”.

Braungart „gázkibocsátási” kísérleteket végzett hétköznapi tárgyakon (szőnyegen, műanyag játékon, elektromos borotván), amely során a kibocsátott mérgező gázokat elemezte.

Eredményei szerint a legveszélyesebb tárgyak között ott van a műanyag tapéta és a linóleum, a lézernyomtató és a fénymásoló (a festékkazettából kiáramló port könnyen belélegezhetjük), ragasztók, festékek, valamint a háztartási gépek, mint például a tévékészülékek és a mosógépek.

A kísérlet tanulsága: „A beltéri levegő sokkal rosszabb minőségű, mint a londoni szabadtéri. Ha a négy fal között tartózkodunk, össze vagyunk zárva a vegyszerekkel.”

Ezt a nézetet egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá. A US Environmental Protection Agency (EPA, Amerikai Környezetvédelmi Hivatal) először 1986-ban hívta fel a figyelmet a beltéri levegő rossz minőségére, míg az Egyesült Királyságban 1996-ban, a Building Research Establishment (Épületkutató Vállalat) publikálta meglepő felfedezéseit a témáról.

Ez azért is érdekes, mert miközben a szabadtéri levegő egyes szennyezőanyagainak koncentrációját európai szabvány korlátozza, a beltéri levegőről ugyanez nem mondható el.

Egy ökoépítész tanácsai

• Fessünk víz- vagy agyagalapú festékekkel, akár egyszerű agyaggal.
• Használjunk igazi nyersfát a farostlemez és a laminált fa helyett.
• Vásároljunk használt bútorokat (alacsonyabb a káros gáz kibocsátásuk).
• Függönyeinket régi típusú, jó minőségű szövetből készítsük el.
• Az öregebb épületek több szempontból is jobbak az újaknál. Ezeket még gyakran a közelből származó mészkőből és megfelelő fából építették. „Az öreg épületek rendelkeznek természetes szellőzéssel, mivel nemritkán egy kicsit huzatosak.”

Időnk nagy részét épületekben töltjük: otthonunkban, irodában, iskolában vagy boltokban. Európai és amerikai tanulmányok igazolják, hogy életünknek átlagosan 90%-át a négy fal között éljük le.

Az vagy, amit belélegzel. A levegő alkotóelemei végül a testünkbe kerülnek, ezért a jó minőségű levegő létfontosságú kérdés.

A beltéri légszennyezés jelentős részének forrása az épületeken belül van. Ahogy Baungart tanulmányai is rámutattak, szinte mindenből, amit használunk, részecskék válnak le vagy különböző gázok jutnak a levegőbe. Ez fokozottan érvényes az új tárgyakra.

A mindennapi élet leggyakoribb használati tárgyai (szőnyeg, kárpit, gyárilag előállított fatermékek, elektromos berendezések, tisztítószerek) illékony szerves vegyületeket (VOC) bocsátanak ki, többek között formaldehidet. Ezek a vegyületek folyékony vagy szilárd anyagok, amelyek szobahőmérsékleten gáz-halmazállapotúvá válnak, vagy gázokat bocsátanak ki.

Az illékony szerves vegyületek sajnos a leggyakrabban előforduló anyagok a beltéri levegőben. Káros egészségügyi hatást válthatnak ki, például szem-, orr- vagy torokirritációt, fejfájást, koordinációs zavart, hányingert, valamint károsíthatják a májat, a vesét és a központi idegrendszert. A VOC vegyületek közül egyesek bizonyítottan, mások pedig feltételezetten rákkeltő hatásúak.

A beltéri levegő minőségének szakértője, Dr. Derrick Crump szerint a fent említett szerves vegyületek zárt térben mért koncentrációja általában tízszerese a kültéri mennyiségnek. Ráadásul ezek a gázok megrekednek a négy fal között. A légmentesen zárt és energiahatékony modern épületekben sokkal kisebb a huzat által előidézett légcsere. Ezen kívül az utcán előforduló szennyezőanyagok (például kipufogógázok) is beszivároghatnak az ablakon vagy a rosszul elhelyezett szellőzőn keresztül, és így szintén megrekedhetnek az épületekben.

Legrosszabb esetben a nagyfokú légszennyezettség következménye az ún. „beteg épület szindróma”, amely tünetei a fejfájás, szédülés, dezorientáció, kimerültség, koncentrációs nehézségek, szem-, orr- és torokirritáció. Az újonnan épült vagy felújított épületekre jellemzőbb a fokozottabb gázkibocsátás, mint a régi házakra.

——–Mit tehetünk?——–

Szellőztessünk természetes módon

Hacsak nem egy forgalmas út mellett lakunk, az ablaknyitás a legegyszerűbb és legolcsóbb módja a szennyezett szobai levegő frissítésének.

Légfrissítő helyett – amely az illékony szerves vegyületek egyik forrása – természetes szagtalanítókat használjunk, például szódabikarbónát vagy más, természetes módon illatosított anyagokat. Ne használjunk kölnit, dezodort vagy bármit, aminek köze van a „parfüm” szóhoz, amelyet körülbelül százféle allergén vagy perzisztens vegyület szinonimájaként értelmezhetünk.

Szabaduljunk meg a tisztítószerektől

A legújabb tanulmányok bizonyították, hogy a szórófejes tisztítóanyagoktól asztma alakulhat ki a felnőtteknél. Azt is kimutatták, hogy ha a nők tisztítószereket használnak terhességük alatt, akkor gyermeküknél kiskorban légzési nehézségek fordulhatnak elő. Takarítsunk különböző természetes növényi alapú tisztítószerekkel, vagy próbáljuk ki a hagyományos tisztítási módszereket citrommal, ecettel, valamint szódabikarbónával.

Apró részecskék, amiket belélegzünk

A por az csak por, ugye? Hát nem. 2002-ben a Greenpeace száz angliai háztartásból származó pormintát vizsgált, amelyekből olyan veszélyes anyagokat mutattak ki, mint a ftalátok, brómtartalmú vegyületek, alkilfenolok és óntartalmú szerves vegyületek.

A rendszeres takarítás jelentősen csökkentheti a belélegezhető részecskék, porszemcsék, pollenszemcsék és egyéb allergiát kiváltó anyagok mennyiségét. A páratartalom alacsony szinten tartásával megakadályozhatjuk a penész terjedését, ami belélegezve szintén allergiás reakciókat válthat ki.

A növények ereje

A NASA két éven át tartó kutatása szerint az élő növények lebontják a levegőben előforduló formaldehidet, benzolt és szén-monoxidot. Különösen hatékony segítséget nyújt ebben az arékapálma, a botpálma, a szobafikusz, a sárkányfa, a borostyán, a vitorlavirág, a gerbera, a tigrislevél, a zöldike és a kislevelű fikusz.

Szennyezett szőnyegek

A szőnyegek egyfajta porraktárként működnek: felgyülemlenek benne a poratkák, amelyek gyakori kiváltó okai az asztmának és egyéb allergiás betegségeknek, valamint felfogják a szennyeződéseket.

A Greenpeace 2001-es Poisons Underfoot (Mérgek a láb alatt) című jelentéséből kiderül, hogy az újonnan gyártott szőnyegek jelentős mennyiségű hormonkárosító anyagot, brómtartalmú égésgátlót (BDE-209), rovarirtó szereket (permetrint valamint az immun- és szaporítószerv-rendszerre káros tributiltint) és formaldehidet tartalmaznak. A linóleumokban található ftalátok szintén káros hatásúak a hormonokra, valamint asztmát és gyermekkori allergiát idézhetnek elő.

Alapvető szabály, hogy a mesterséges anyagok (nejlon és poliészter) helyett próbáljunk meg természetes gyapotból (vagy rostból) készült szőnyeget, szerves gyapjúból és pamutból, kókuszrostból, jutából készült pokrócot használni. Viszont mindenképpen ellenőrizzük, hogy nem használtak-e ezeknél különböző vegyszereket vagy ragasztókat (megbízható gyártókat a www.healthyflooring.org oldalon találhatunk). Az angliai Field Studies Council által hitelesített fából készült padló is megfelelő.

A meglévő szőnyegeink tisztításához mérgező szőnyegtisztítók helyett használjunk gőzzel tisztító gépeket, és mindig vegyük le a cipőnket, hogy az utcáról ne hordjuk be a koszt és a baktériumokat.

Mivel ne fessünk?

A hagyományos festékek akrilt, poliuretánokat, PVC-t és VOC-t (illékony szerves vegyületeket) tartalmazhatnak, amelyek felszabadulnak a festék párolgása során. Válasszunk inkább vízalapú és agyagalapú, mérgező anyagoktól mentes festéket, és ellenőrizzük, hogy oldószermentes-e. A Tudatos Vásárlók Egyesületének falfesték-tesztje segít a választásban.

Elektromos berendezések

Ne tartsunk elektromos készülékeket a hálószobában. Vegyük például a számítógépet: ez mérgező gázokat és fémeket (kadmiumot, ólmot és higanyt), savat, műanyagot, klór- és brómtartalmú összetevőket tartalmaz. A nyomtatóknál használt festékkazetták és patronok porában nikkel és higany található.

Nézd meg a Greenpeace rangsorát, amelyben a nagyobb IT gyártókat értékelik környezetvédelmi és etikai szempontból.

Óvjuk a gyermekeinket

Ha gyermeket vársz, nagyon figyelj oda a gyerekszoba berendezésére. A szülők gyakran esnek abba a hibába, hogy ebből az alkalomból kifestik a szobát, új szőnyeget és függönyt tesznek fel. A gyermek így nagyon mérgező szobába érkezik.

Ágynemű

Csökkentsük a hálószoba mérgezőanyag-tartalmát pl. a Greenfibres vegyszermentes latex, kókuszrost és gyapjú matracaival és szerves pamutból készült ágyneműivel!

Kép: bejan