fbpx
fairtrade etikus csokoládé

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Ha emberibb világot akarsz: fairtrade csokoládé és kakaó

A finom csokoládé idilli képe mögött egy humán szempontból sötét, gyászos díszlet is megtalálható. A kakaóbab munkaigényes, fáradtságos termelése sok helyen méltatlan körülmények között, mind a természetet, mind a termelésben résztvevőket kizsákmányoló módon zajlik

A kakaóbab eredetileg Dél-Amerika trópusi vidékein őshonos növény, amely sokáig fizetőeszközként is szolgált a spanyol hódítás előtti indián társadalmakban. Amerika felfedezője, Kolumbusz és legénysége is megízlelhette az őserdei italt, de Európát az aztékok italával a spanyol Herman Cortez ismertette meg a XVI. század elején. Kezdetben itt is, mint mindenhol az arisztokraták kiváltsága volt a csokoládéital illatának és ízének élvezete, de fogyasztása hamar széles körben kezdett elterjedt.

A gyarmatosítók azután a többi európai kézben lévő trópusi területen, így Nyugat-Indiában, a Fülöp-szigeteken, illetve Nyugat-Afrikában is meghonosították a kakaóbab fákat.

A kakaófa neve (Theobroma cacao) azt jelenti, „istenek eledele”. A kakaóbab-őrlemény mézzel, fűszerekkel (vanília, bors, fahéj) és vízzel készült elegyét, a csokoládéitalt mintegy háromezer éve fogyasztja az emberiség. A kakaóbab-őrleményt pépesítve és kiszárítva lepény és tábla formájában hosszú utakon, háborúban is fogyasztották mint nagy energiatartalmú élelmiszert. Gyógyhatását is számon tartották: a XVI-XX. század között a kimerült betegek idegrendszerének stimulálása, a lesoványodott betegek feltáplálása, a vese-és a gyomor-bélrendszer funkciójának javítása érdekében is használták.

A világ kakaóbab termésének közel kétharmada Nyugat-Afrikából származik. A legnagyobb kakaótermelő ország Elefántcsontpart, a maga 33%-os (2015) részesedésével. A World Cocoa Foundation jelentése szerint a világon mintegy 50 millió ember mindennapi megélhetése függ a kakaótól. 

Elefántcsontparton aggasztó jelenség a “modernkori rabszolgák”, de különösen a legrosszabb körülmények között dolgoztatott gyermekmunkások magas száma. A Nemzetközi Munkajogi Alapítvány (International Labour Rights Forum) szerint számos bizonyíték támasztja alá, hogy Maliból és Burkina Fasóból kiterjedt gyermekkereskedelem folyik az elefántcsontparti kakaóültetvények felé. Emellett a nagyfokú szegénység és erdőirás, valamint a nemi alapú megkülönböztetés folyamatos velejárói a kakaótermelésnek, amelyek nagyban veszélyeztetik a termelés fenntarthatóságát. 

Most különösen fontos, hogy jól válasszunk csokit

Egy másik súlyos probléma, hogy a kakaótermelés során gyakran használnak olyan rovarirtószert, amelyet potenciális rákkeltőnek tartanak. A lindane nevű szert az EU-ban már betiltották és Ghánában sem használják, de a dél-afrikai ültetvényeken még mindig elterjedt. Ráadásul a permetezést végző munkásokat csak ritkán látják el védőfelszereléssel és megfelelő ruházattal. 

Ami a genetikailag módosított élelmiszereket illeti, ha el akarjuk kerülni ezeket, érdemes a készen árult termékek, például a kakaóitalok közül azokat vásárolni, amelyeken az „organikus”, „ökológiai termelésből származó” jelző olvasható. A Greenpeace korábbi információi szerint például sem a Cadbury’s, sem a Mars nem tudja garantálni, hogy részben állati eredetű termékei olyan állatoktól származnak, amelyeket nem tápláltak genetikailag módosított takarmánnyal.

Méltányos kereskedelmi szövetségek

A FairTrade és a kifejezetten kávéra, teára, kakaóra specializálódott UTZ egyik fő célkitűzése a kakaótermelésben eluralkodott nagyfokú kizsákmányoló munkamódszerek visszaszorítása lett. 


 

Ahol jobb a helyzet

Az UTZ minősítési rendszer 2008-ban jelent meg Elefántcsontparton, és 2012-re már 189 szövetkezet mintegy 44.000 gazdálkodója vett részt a programban. Megjelenése óta független szakértőkkel folyamatosan monitorozza munkájuk hatását és eredményeit, amelyről az első átfogóbb elemzés 2014 őszén jelent meg. A LEI Wageningen UR vezető független nemzetközi kutató- és elemzőintézet, illetve partnerei 2008 és 2012 között 97 szövetkezet mintegy 780 gazdálkodóját vizsgálta kvalitatív és kvantitatív módszerekkel, számos interjúval, beszámolóval. Ezen kívül a folyamatokat összevetették egy UTZ rendszeren belüli kontrollcsoporttal és a rendszeren kívüli gazdálkodók egy csoportjával.

Az UTZ megbízásából készült, 2014 októberében bemutatott részletes tanulmány alapvetően pozitív változásokról számol be, bár a tagok között nagyon alacsony volt a fiatalok és a nők aránya, amin mindenképpen javítani kívánnak a jövőben.

Az UTZ egyik első számú kritériuma, hogy tilos a gyermekmunkaerő használata, ezért a munkajogok mellett a gyermekeket érintő jogok ismeretét is beemelik képzéseikbe. Ugyanakkor a helyi iskolákban még mindig szinte ismeretlen volt a program és annak célkitűzései.

A szövetkezeti tagság a folyamatos oktatás és továbbképzés mellett több más előnnyel is jár. A megismert technológiák segítségével a termelés hatékonyságát növelni tudták. A kisebb arányú és kíméletesebb, az UTZ által forgalmazott „sajátmárkás” növényvédők használatával, a talajminőség javításával és a racionálisabb vízgazdálkodással a környezetterhelést is sikerült enyhíteni. 

A szövetkezeti képzéseken a gazdálkodók olyan ismeretanyaghoz, illetve alapanyagokhoz (magok, növényvédő szerek) jutottak hozzá, amelyek segítségével nő a terméshozam. Míg az UTZ minősített termelők átlagos terméshozama 467kg/ha, a nem minősített termelőké pedig 315kg/ha volt. 

A hatékonyabb termelés mellett az UTZ kiegyensúlyozott felvásárlási árat biztosít a kakaótermelőknek.

Másrészről viszont az UTZ-előírások miatt a minősített termelők költségei és jövedelmük is magasabbak, ezért több pénz jut a gyermekek oktatására is. A termelők kiszámíthatób gazdasági háttere lehetővé teszi, hogy nagyobb eséllyel tudjanak kedvezőbb banki hitelt felvenni. 

Nők és a Fairtrade

A munka több mint kétharmadát asszonyok végzik az átlagos elefántcsontparti kakaóültetvényeken, de csak a jövedelem negyedét kapják meg. 

A Fairtrade nem csak a tisztességes minimál árat garantálja a termesztőknek, de a nemi alapú bérkülönbségek ellen is fellép a világ minden táján.

A garantált minimális felvásárlási ár biztosabb megélhetést, magasabb jövedelmet nyújt a termelőknek akkor is, amikor a világpiaci ár csökken.

Amikor fairtrade csokoládét veszel, biztos lehetsz benne, hogy az megfelel a Fairtrade követelményeinek. Az egyik ilyen követelmény, hogy a nők ugyanúgy döntési jogosultsággal rendelkeznek a közösségük vagy az ültetvény jövőjével kapcsolatban. 

A Fairtrade Alapítvány ennek érdekében közvetlenül, képzésekkel is segíti a nőket abban, hogy vezetőkké válhassanak. Nézd meg az erről készült videót! 

A Fairtrade Sourcing Program

A Fairtrade Sourcing Program 2014-ben indította útjára a Fairtrade International, hogy a velük szerződésben álló gazdák és termelők a lehető legtöbb gyapotot, kakaót és cukrot tudják értékesíteni.

A Fairtrade Sourcing Programjai abban segítik a nagyvállalatokat, élelmiszer-áruházakat és kisebb élelmiszeripari vállalkozásokat, hogy ne csupán Fairtrade kakaót vagy cukrot áruljanak, hanem saját termékeik gyártásakor is Fairtrade alapanyagokat használjanak.

2017-ben a kakaó volt a leggyorsabban (57%-al) növekvő fairtrade termék a világon. 2018-ban további 21%-al nőtt az eladott mennyiség, és 44 millió Euró Fairtrade prémiumot fizettek ki a minősített kakaótermelő gazdáknak.  

Ha például a Fairtrade Cocoa Program feliratú logót látjuk egy édességen, bár nem teljes egészében Fairtrade termék (az akkor lehetne, ha a termék összes, Fairtrade módon is elérhető alapanyaga az lenne), tudhatjuk, hogy a hozzá felhasznált kakaó viszont Fairtrade minősítésű.

Fairtrade kakaó és csoki Magyarországon

Magyarország is elfogadta az ENSZ FAO által kidolgozott, csokoládéra vonatkozó szabványt, amit a Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) kötelező előírásai között szerepelteti.  

Eszerint, csak az az édesipari termék nevezhető csokoládénak, amelynek kakaótartalma minimum 35%-os, szemben a bevonómasszákkal (kakaótartalma legalább 5%). A szigorú előírásoknak köszönhetően a termék címkéje valóban eligazít: ha szerepel rajta a csokoládé szó, akkor biztos, hogy abból készült.

A Fairtrade minősítési rendszer hazánkban kevésbé elterjedt, és a termékek ára is magasabb. Az UTZ minősített csokoládé, kakaó, kávé könnyebben elérhető és olcsóbb, és a logót leginkább a Nestlé, a Lidl és az Aldi termékein találhatjuk meg. Érdemes keresni a 100% UTZ Certified feliratot is, amit olyan termékek címkéjén is lehet használni, amelynek alapanyaga nem teljes egészében minősített gazdaságokból származik. 2014-ben viszont már 90%-ban minősített kakaót kellett tartalmaznia minden UTZ emblémával ellátott terméknek.

A méltányos kereskedelemből származó termékek rendszerint bio-minősítésűek is, és a fairtrade csokoládék a legjobb minőségű csokik közé tartoznak. Ajándékozzunk fairtrade csokit szeretteinknek!


ofof, ökokörEzt a tartalmat az International Visegrad Fund támogatta, az Európai Unió  #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társafinanszírozta. ‘V4 Cooperation for moving forward fair trade as a socially innovative economic model’ (21810223).

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok