A kakaóbab eredetileg Dél-Amerika trópusi vidékein őshonos növény, amely sokáig fizetőeszközként is szolgált a spanyol hódítás előtti indián társadalmakban. Amerika felfedezője, Kolumbusz és legénysége is megízlelhette az őserdei italt, de Európát az aztékok italával a spanyol Herman Cortez ismertette meg a XVI. század elején. Kezdetben itt is, mint mindenhol az arisztokraták kiváltsága volt a csokoládéital illatának és ízének élvezete, de fogyasztása hamar széles körben kezdett elterjedt.

A gyarmatosítók azután a többi európai kézben lévő trópusi területen, így Nyugat-Indiában, a Fülöp-szigeteken, illetve Nyugat-Afrikában is meghonosították a kakaóbab fákat.

A kakaófa neve (Theobroma cacao) azt jelenti, „istenek eledele”. A kakaóbab-őrlemény mézzel, fűszerekkel (vanília, bors, fahéj) és vízzel készült elegyét, a csokoládéitalt mintegy háromezer éve fogyasztja az emberiség. A kakaóbab-őrleményt pépesítve és kiszárítva lepény és tábla formájában hosszú utakon, háborúban is fogyasztották mint nagy energiatartalmú élelmiszert. Gyógyhatását is számon tartották: a XVI-XX. század között a kimerült betegek idegrendszerének stimulálása, a lesoványodott betegek feltáplálása, a vese-és a gyomor-bélrendszer funkciójának javítása érdekében is használták.

A világ kakaóbab termésének közel kétharmada Nyugat-Afrikából származik. A legnagyobb kakaótermelő ország Elefántcsontpart, a maga 33%-os (2015) részesedésével. A World Cocoa Foundation jelentése szerint a világon mintegy 50 millió ember mindennapi megélhetése függ a kakaótól. 

Elefántcsontparton aggasztó jelenség a “modernkori rabszolgák”, de különösen a legrosszabb körülmények között dolgoztatott gyermekmunkások magas száma. A Nemzetközi Munkajogi Alapítvány (International Labour Rights Forum) szerint számos bizonyíték támasztja alá, hogy Maliból és Burkina Fasóból kiterjedt gyermekkereskedelem folyik az elefántcsontparti kakaóültetvények felé. Emellett a nagyfokú szegénység és erdőirás, valamint a nemi alapú megkülönböztetés folyamatos velejárói a kakaótermelésnek, amelyek nagyban veszélyeztetik a termelés fenntarthatóságát. 

Most különösen fontos, hogy jól válasszunk csokit

Egy másik súlyos probléma, hogy a kakaótermelés során gyakran használnak olyan rovarirtószert, amelyet potenciális rákkeltőnek tartanak. A lindane nevű szert az EU-ban már betiltották és Ghánában sem használják, de a dél-afrikai ültetvényeken még mindig elterjedt. Ráadásul a permetezést végző munkásokat csak ritkán látják el védőfelszereléssel és megfelelő ruházattal. 

Ami a genetikailag módosított élelmiszereket illeti, ha el akarjuk kerülni ezeket, érdemes a készen árult termékek, például a kakaóitalok közül azokat vásárolni, amelyeken az „organikus”, „ökológiai termelésből származó” jelző olvasható. A Greenpeace korábbi információi szerint például sem a Cadbury’s, sem a Mars nem tudja garantálni, hogy részben állati eredetű termékei olyan állatoktól származnak, amelyeket nem tápláltak genetikailag módosított takarmánnyal.

Méltányos kereskedelmi szövetségek

A FairTrade és a kifejezetten kávéra, teára, kakaóra specializálódott UTZ egyik fő célkitűzése a kakaótermelésben eluralkodott nagyfokú kizsákmányoló munkamódszerek visszaszorítása lett. 

Ahol jobb a helyzet

Az UTZ minősítési rendszer 2008-ban jelent meg Elefántcsontparton, és 2012-re már 189 szövetkezet mintegy 44.000 gazdálkodója vett részt a programban. Megjelenése óta független szakértőkkel folyamatosan monitorozza munkájuk hatását és eredményeit, amelyről az első átfogóbb elemzés 2014 őszén jelent meg. A LEI Wageningen UR vezető független nemzetközi kutató- és elemzőintézet, illetve partnerei 2008 és 2012 között 97 szövetkezet mintegy 780 gazdálkodóját vizsgálta kvalitatív és kvantitatív módszerekkel, számos interjúval, beszámolóval. Ezen kívül a folyamatokat összevetették egy UTZ rendszeren belüli kontrollcsoporttal és a rendszeren kívüli gazdálkodók egy csoportjával.

Az UTZ megbízásából készült, 2014 októberében bemutatott részletes tanulmány alapvetően pozitív változásokról számol be, bár a tagok között nagyon alacsony volt a fiatalok és a nők aránya, amin mindenképpen javítani kívánnak a jövőben.

Az UTZ egyik első számú kritériuma, hogy tilos a gyermekmunkaerő használata, ezért a munkajogok mellett a gyermekeket érintő jogok ismeretét is beemelik képzéseikbe. Ugyanakkor a helyi iskolákban még mindig szinte ismeretlen volt a program és annak célkitűzései.

A szövetkezeti tagság a folyamatos oktatás és továbbképzés mellett több más előnnyel is jár. A megismert technológiák segítségével a termelés hatékonyságát növelni tudták. A kisebb arányú és kíméletesebb, az UTZ által forgalmazott „sajátmárkás” növényvédők használatával, a talajminőség javításával és a racionálisabb vízgazdálkodással a környezetterhelést is sikerült enyhíteni. 

A szövetkezeti képzéseken a gazdálkodók olyan ismeretanyaghoz, illetve alapanyagokhoz (magok, növényvédő szerek) jutottak hozzá, amelyek segítségével nő a terméshozam. Míg az UTZ minősített termelők átlagos terméshozama 467kg/ha, a nem minősített termelőké pedig 315kg/ha volt. 

A hatékonyabb termelés mellett az UTZ kiegyensúlyozott felvásárlási árat biztosít a kakaótermelőknek.

Másrészről viszont az UTZ-előírások miatt a minősített termelők költségei és jövedelmük is magasabbak, ezért több pénz jut a gyermekek oktatására is. A termelők kiszámíthatób gazdasági háttere lehetővé teszi, hogy nagyobb eséllyel tudjanak kedvezőbb banki hitelt felvenni. 

Nők és a Fairtrade

A munka több mint kétharmadát asszonyok végzik az átlagos elefántcsontparti kakaóültetvényeken, de csak a jövedelem negyedét kapják meg. 

A Fairtrade nem csak a tisztességes minimál árat garantálja a termesztőknek, de a nemi alapú bérkülönbségek ellen is fellép a világ minden táján.

A garantált minimális felvásárlási ár biztosabb megélhetést, magasabb jövedelmet nyújt a termelőknek akkor is, amikor a világpiaci ár csökken.

Amikor fairtrade csokoládét veszel, biztos lehetsz benne, hogy az megfelel a Fairtrade követelményeinek. Az egyik ilyen követelmény, hogy a nők ugyanúgy döntési jogosultsággal rendelkeznek a közösségük vagy az ültetvény jövőjével kapcsolatban. 

A Fairtrade Alapítvány ennek érdekében közvetlenül, képzésekkel is segíti a nőket abban, hogy vezetőkké válhassanak. Nézd meg az erről készült videót! 

A Fairtrade Sourcing Program

A Fairtrade Sourcing Program 2014-ben indította útjára a Fairtrade International, hogy a velük szerződésben álló gazdák és termelők a lehető legtöbb gyapotot, kakaót és cukrot tudják értékesíteni.

A Fairtrade Sourcing Programjai abban segítik a nagyvállalatokat, élelmiszer-áruházakat és kisebb élelmiszeripari vállalkozásokat, hogy ne csupán Fairtrade kakaót vagy cukrot áruljanak, hanem saját termékeik gyártásakor is Fairtrade alapanyagokat használjanak.

2017-ben a kakaó volt a leggyorsabban (57%-al) növekvő fairtrade termék a világon. 2018-ban további 21%-al nőtt az eladott mennyiség, és 44 millió Euró Fairtrade prémiumot fizettek ki a minősített kakaótermelő gazdáknak.  

Ha például a Fairtrade Cocoa Program feliratú logót látjuk egy édességen, bár nem teljes egészében Fairtrade termék (az akkor lehetne, ha a termék összes, Fairtrade módon is elérhető alapanyaga az lenne), tudhatjuk, hogy a hozzá felhasznált kakaó viszont Fairtrade minősítésű.

Fairtrade kakaó és csoki Magyarországon

Magyarország is elfogadta az ENSZ FAO által kidolgozott, csokoládéra vonatkozó szabványt, amit a Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) kötelező előírásai között szerepelteti.  

Eszerint, csak az az édesipari termék nevezhető csokoládénak, amelynek kakaótartalma minimum 35%-os, szemben a bevonómasszákkal (kakaótartalma legalább 5%). A szigorú előírásoknak köszönhetően a termék címkéje valóban eligazít: ha szerepel rajta a csokoládé szó, akkor biztos, hogy abból készült.

A Fairtrade minősítési rendszer hazánkban kevésbé elterjedt, és a termékek ára is magasabb. Az UTZ minősített csokoládé, kakaó, kávé könnyebben elérhető és olcsóbb, és a logót leginkább a Nestlé, a Lidl és az Aldi termékein találhatjuk meg. Érdemes keresni a 100% UTZ Certified feliratot is, amit olyan termékek címkéjén is lehet használni, amelynek alapanyaga nem teljes egészében minősített gazdaságokból származik. 2014-ben viszont már 90%-ban minősített kakaót kellett tartalmaznia minden UTZ emblémával ellátott terméknek.

A méltányos kereskedelemből származó termékek rendszerint bio-minősítésűek is, és a fairtrade csokoládék a legjobb minőségű csokik közé tartoznak. Ajándékozzunk fairtrade csokit szeretteinknek!

Ezt a tartalmat az International Visegrad Fund támogatta, az Európai Unió  #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társafinanszírozta. ‘V4 Cooperation for moving forward fair trade as a socially innovative economic model’ (21810223).