fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

A fogyasztók döntési szabadságának védelme

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

A törvény tiltja a gazdasági élet szereplőinek olyan magatartását, amely tisztességtelenül befolyásolja a fogyasztókat döntéseikben, s ezáltal torzítja a fennálló piaci versenyt. Ennek értelmében tilos a fogyasztó megtévesztése, de a fogyasztó választási szabadságának indokolatlan korlátozása is.

A fogyasztó döntési szabadságát a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (1996. évi LVII. tv.) rendelkezései védik az ezt sértő versenytorzításokkal szemben. A jogszabály szerint a fogyasztók bármiféle megtévesztése ellen fel lehet lépni. A törvény segítségképpen meghatároz néhány elterjedtebb, tipikus gyakorlatot – a fogyasztó félrevezetése történhet például tevőleges magatartással, így egyes árucikkekre vonatkozó valótlanság állításával, valós tények megtévesztésre alkalmas módon való állításával, megtévesztő árujelző használatával, de akár magáról a vásárlással összefüggő körülményekről is adható megtévesztő tájékoztatás. A fogyasztó továbbá félrevezethető azzal is, ha az eladó, forgalmazó lényeges körülményeket hallgat el, például a termék nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy a tőle elvárható szokásos körülményeknek, illetve ha használata, alkalmazása a szokásostól eltérő feltételek megvalósítását igényli. Megtévesztésnek minősül az is, ha a kereskedők előnyös vásárlás hamis látszatát keltik, például árengedmény reklámozásakor a terméket az eredeti áron kínálják.

Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozni, pl. nehezíteni az áru megítélését, megakadályozni más áruval történő tárgyszerű összehasonlítását. A katalógusvásárlásoknál, ügynöki hálózaton keresztül való értékesítés esetén ez gyakori probléma.

Az előírások betartatását elsősorban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellenőrzi. Ha egy gyártó vagy kereskedő ugyanis a valóságosnál kedvezőbbnek tünteti fel termékét vagy szolgáltatását a fogyasztók előtt, azzal nem csak őket, illetve az ő szabadságukat sérti, de versenytársaihoz képest előnyösebb helyzetbe is kerül, ami a verseny torzulásához vezethet. A Hivatal tehát nem klasszikus fogyasztóvédelmi feladatot lát el, a verseny felügyeletével azonban mégis jelentős hatást gyakorol a fogyasztói társadalomra.

Az a megrendelő, vevő vagy felhasználó tehát, akit egy gazdálkodó szervezet piaci magatartásával megtévesztett, a sérelmezett magatartást jelezheti a Gazdasági Versenyhivatal felé. Fontos azonban, hogy a GVH csak a köz érdekében jár el, vagyis egyéni jogsérelmeket nem orvosol. A bíróság előtti esetleges kártérítési perekben mindazonáltal felhasználhatók a GVH elmarasztaló döntései.

A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa (eljáró szerve) számos döntést hozott már eddig is a fogyasztókat megtévesztő tisztességtelen magatartás megítélésével kapcsolatban. Következetes gyakorlat alakult ki azzal kapcsolatban, hogy mely piaci magatartások jogellenesek, s melyek nem, illetve, hogy milyen kötelezettségek terhelik a feleket.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a nem indít eljárást minden olyan esetben, amikor felmerül a fogyasztók megtévesztése. Mivel a szervezet célja elsősorban a verseny védelme, elsősorban olyan esetekben indít eljárást, ha megtévesztő vagy korlátozó magatartás, tájékoztatás képes a piaci verseny torzítására, azaz, ha

  • a tájékoztatás a fogyasztók széles körét érinti vagy a speciális célcsoport nagyobb részét;
  • sérülékeny fogyasztói csoportot érint;
  • a megtévesztés egy nagy, kiterjedt reklámkampány része;
  • súlyos hátrányt okoz a fogyasztóknak;

A GVH minden esetben mérlegeli, hogy a beérkezett panasz vagy bejelentés alapján indít-e eljárást. A megindított eljárásokról a közvéleményt honlapján keresztül tájékoztathatja.

A fogyasztók megtévesztése elsősorban tájékoztatással valósul meg, ezen belül is a legtöbb probléma a reklámállításokkal van. Egy reklám még ha lényegét tekintve igaz is, vagy egyes részleteiben pontos, mégsem tartalmazhat semmiféle túlzást, kétértelmű kifejezést, ellenőrizhetetlen állítást. A megjelenítés akkor félrevezető, ha becsapja, vagy valószínűsíthetően megtéveszti a fogyasztót és befolyásolja annak gazdasági döntését.

A félrevezetés formája lehet közlés, de lehet elhallgatás is, ebben az esetben azonban lényeges tulajdonságra, minősítő információra kell vonatkoznia. A hirdetésnek a közlés időpontjában kell igaznak lennie.

Ha egy reklám felsőfokú jelzőt használ („felülmúlhatatlan”, „legjobb”, „legolcsóbb”) ez csak akkor jogszerű, ha ez igaz minden piaci résztvevő tekintetében. Törvénysértő azonban, ha az állítást nem tudják alátámasztani pártatlan szakértői véleménnyel, és ha ezt a minőséget (tehát az állítás igaz voltát) nem tudják ésszerűen hosszú ideig biztosítani. Jogsértő az a hirdetés is, amely áruk összehasonlításán alapul és a fogyasztó nincs abban a helyzetben, hogy a két termék lényeges tulajdonságainak összevetésében hozza meg döntését. Azonban ha az összehasonlítás valós adatokon alapul, vagy valós tartalmát egy független vizsgálat igazolta, nem történt törvénysértés.

A vállalkozók fokozott gondossággal kötelesek eljárni a reklámközlés valóságát megalapozó tények vonatkozásában, kötelességük azon piaci magatartások elkerülése, amelyek a fogyasztó megtévesztésére alkalmasak. A termék tulajdonságait pedig fel kell tárni, de nem csak az eladó – vevő viszonyában, hanem a gazdasági verseny tekintetében is. A fogyasztó viselkedésének ugyanakkor ésszerűnek kell lennie, döntését körültekintően, megfelelő értékelés után kell meghoznia.

Tipikus esetek

  • a reklámújságban közöltek ellenére az akcióban meghirdetett termék nem kapható a boltban, nincs a polcokon (amint ebben az esetben is történt >>>);
  • a szolgáltató a piacon elfoglalt helyéről hamis adatot közöl (pl. nem állíthatja magáról senki sem, hogy vezető, ha nem az, amint bebizonyosodott ebben az esetben is >>>);
  • az akciós termék ára magasabb a pénztárgépben, mint a polcon, illetve a reklámhordozón feltüntetett (bizonyára sokan jártak már hasonlóan >>>);
  • a kedvezmény mértéke megtévesztő, mert például a termék soha nem került annyiba korábban, mint a „leárazás” idején (ld. például ezt az esetet >>>);
  • a kereskedő azt állítja egy termék csak nála vásárolható meg és ez nem így van (amint ez a példa mutatja >>>);
  • a bank elhallgatja, hogy a kedvezményes hitel törlesztőrészlete/költségei a kedvezményes időszak után drasztikusan emelkednek;
  • a termék származási helyével kapcsolatban valótlant állít a cég (különösen akkor, ha a megnevezett számazási hely vonzó a fogyasztók számára – mint például ebben az esetben >>>
  • a reklámozott ár nem tartalmazza a termék vagy szolgáltatás teljes ellenértékét, avagy elhallgatják az igénybevétel speciális feltételeit (gyakori probléma ez például a repülőjegyeknél, ahogy ez az eset is mutatja >>>.

A cikk a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatásával készült.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

2022. február. 13-án tartottuk a Közösségi mezőgazdálkodás és ÖkoKörök családi napot, ahol közelebbről is megismerhették az érdeklődők a Tudatos Vásárlók munkáját. Ezen a napon a közösségi gazdaságok és az ÖkoKörök jutottak főszerephez: az izgalmas előadások és kerekasztal-beszélgetések mellett a vendégek személyesen is találkozhattak a gazdákkal, volt Magcsere, a legkisebbek pedig gyerekprogramok keretében játékosan tanulhattak a […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok