fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Az érintettek véleménye – a szélerőművekről

| Varga Katalin

„Nézd, Anyu! Szélturbinák! Akkor már biztosan Ausztriában vagyunk!”

Ismerős a mondat? Bizonyára sokak
számára volt nemrég még a határátlépés látható jele, hogy megjelentek a
szélturbinák. A helyzet azonban változott. Ausztria felé tartva tavaly óta az
első forgó óriások felbukkanásakor még javában Magyarországon, Mosonmagyaróvár
magasságában tartózkodunk. Idehaza is felépült már három szélerőműpark, ezek
közül kettő Mosonmagyaróváron, a legújabb és legnagyobb a közeli Levélen található.
Összesen így már 42 szélturbina termeli a villamos energiát Magyarországon.

Ez jó hír. A szélturbina megújuló
energiaforrást használ fel, nem bocsát ki káros anyagokat működése közben,
felállítása gyors, és a technológia fejlődése által az ára is egyre kedvezőbb.
De vajon szeretnénk-e a közvetlen közelében lakni? Tudjuk, hogy a generátor
működése, valamint a lapátok és a levegő érintkezése komoly zajt okoz. Az is
ismert, hogy a Nap lapos állásakor a lapátok hosszú, forgó árnyékot vetnek.
Sokak szerint a szélerőművek látványa is zavaró. Ezért több nemzetközi kutatás
is készült, amely azt vizsgálta, hogy a szélturbinák közvetlen közelében lakó
emberek mindennapi életét mennyire érintik, esetleg zavarják az új
létesítmények. Az eredmények megnyugtatók.

Egy skót közvélemény-kutatás1
készítői a megkérdezetteket a szélturbináktól való távolság szerint
csoportosították, és ez alapján értékelték a válaszaikat. A vizsgálat eredménye
alapján minél közelebb laknak az emberek a szélerőművekhez, annál inkább támogatják
azokat. Sőt, a közel lakók nagyobb mértékben támogatnák is a szélparkok
esetleges bővítését, mint a távol lakók. Egy dán felmérés2 szerint a megkérdezettek 96 százaléka
támogatja a szélenergiát. Dániában a villamos energia több mint 20 százalékát a
szélenergia adja (összehasonlításul ez az érték Magyarország esetében 0,3 %),
így a lakosság gyakran találkozhat a turbinákkal. Magyarországon is készült egy
diplomamunka keretében egy közvélemény-kutatás3, amely a
szélerőművek társadalmi elfogadottságát vizsgálta Kulcson és Mosonszolnokon. A
válaszok alapján a közvetlenül érintett lakosok 77 százaléka támogatja a
szélerőműveket, 87 százalékuk szerint pozitív látványt nyújtanak a turbinák, és
a zajra is csak a kulcsi szélerőmű tőszomszédságában élőktől érkeztek panaszok.
A válaszadók 93 százaléka szerint nem zavaró. A mosonszolnoki és kulcsi megkérdezettek
96 százaléka helyes döntésnek tartja a szélerőművek telepítését, és 90
százalékuk támogatná újabb szélturbinák megvalósulását is.

Ezen felmérések szerint tehát az
érintett lakosok nagy része nem éli meg zavarónak a szélturbinák jelenlétét,
sőt, az érintettségük elképzelhető, hogy magasabb fokú elköteleződést is eredményez
a megújulók mellett.

 

1Scottish Executive Social Research,
felmérés ideje: 2003, megkérdezettek száma: 1810 fő, http://www.scotland.gov.uk/Resource/Doc/47133/0014639.pdf

2A Dán Szélenergia Ipari Szövetség által
készített online közvélemény-kutatás, 2006 február, 1508 fős minta, http://www.windpower.org/composite-1165.htm

3Baros Zoltán – Patkós Csaba – Tóth Tamás:
A szélenergia hasznosításának társadalmi vonatkozásai Magyarországon. Légkör.
49. 2004/1. 14-18.

 

A leggyakoribb ellenérvek

 

„A
szélturbinák hangosak.”

A szélerőművek
által okozott zajnak két eredete van. Egyrészt származik a generátor, valamint
a turbina mozgó alkatrészeinek mechanikai zajából, másrészt a lapátok mozgása
által keltett aerodinamikai zajból. Mindkét típusú zaj jelentősen csökkent az
elmúlt időben, pl. rezgéscsökkentő, vagy egyéb mechanikai fejlesztések, vagy a
rotorok formatervezése által. Mégis jelentős a jelenleg okozott zaj, amely egy 2
MW teljesítményű turbinánál 102 dB lehet a turbina közvetlen közelségében.
Összehasonlításul: egy légkalapács zaja kb. 100 dB hangerősségű, az átlagos
közlekedési zaj 80-85 dB. 140 dB feletti hangerősség már fájdalmat okoz. Emiatt
fontos, hogy a szélturbinák helyszíne és a legközelebbi lakott terület között
megfelelő távolság legyen ahhoz, hogy a zaj el tudjon halkulni. Jogszabály
által megállapított, lakott területtől kötelezően tartandó védőtávolság nincs
Magyarországon, a beruházók általában 500 méteres távolságot szoktak tartani.
Ez a zajszint szempontjából elegendő, hiszen ebben a távolságban az érzékelhető
zaj egy csendes nappali szoba hangerősségével egyenlő (kb. 40 dB).

 

„A
szélturbinák infrahangokat is okoznak.”

Valóban
bizonyított, hogy a szélturbinák működése közben, a forgó lapátok és a levegő
találkozásakor, keletkeznek infrahangok. Ezek a 20 Hz alatti hangok, melyek az
emberi fül számára nem hallhatóak, azonban bizonyos erősség felett károsak
lehetnek az egészségre. Például 120 dB hangerősségű infrahang 10 Hz
frekvenciával fájdalmat okoz, 115 dB infrahang álmosságot, érzéketlenséget,
magas vérnyomást okozhat. A 90 dB alatti infrahangoknak káros hatása nem
bizonyított. A szélturbinák által okozott infrahangok 60-70 dB között mozognak,
így egészségkárosító hatásuk nem valószínű.

 

„A
szélturbinák zavaró árnyékokat vetnek.”

A szélturbinák
mozgó lapátjai mozgó árnyékokat vetnek, melyek a nap alacsony állása esetén
óriási pörgő, gyorsan váltakozó világos és árnyékos foltokat okoznak. Ezt
hívják „diszkó-effektusnak” is, amely nagyon zavaró az érintett lakosok
számára. Különösen zavarónak érzik ezt a hatást azok, akiknek a házát munkaidő
után, este éri el az árnyékhatás, amikor otthonaikban tartózkodnak. A
szélerőművek tájolásánál ezért figyelembe kell venni, hogy mely
lakóterületeket, milyen gyakran, és milyen napszakban érint a
„diszkó-effektus”. Törvényi szabályozás nem csak Magyarországon, hanem
általában más országokban sincs az árnyékhatás megengedhető mennyiségére
vonatkozóan. Egy hüvelykujj szabály alapján ajánlott a szélerőművet úgy
tájolni, hogy a legközelebbi érintett létesítmény ne legyen közelebb hozzá,
mint rotor-átmérőjének a tízszerese. Azaz egy 90 méter rotor-átmérőjű turbina
esetén, az árnyékhatás kivédése érdekében célszerű (lenne) 900 méteres
védőtávolságot tartani. Egy másik alkalmazott módszer szerint a lakóépületet
érintő, maximum évi 30 napos „diszkó-hatás” tekintenek elfogadhatónak.

 

„A
szélturbinák veszélyeztetik a madarakat.”

A Bird Life
International szerint háromfajta módon érintik a madarakat a szélerőművek. A
madarak elvándorolhatnak az érzékelt zavaró hatás elől, a szélturbinák, illetve
szélparkok elvehetik az életterüket, illetve összeütközés esetén a turbinák
lapátjai a madarak halálát is okozhatják. Emiatt minden országnak meg kell
határoznia azokat a területeket, amelyeken veszélyesek lehetnek a szélturbinák
a vándorló madarakra. Ezeket a területeket kizárják az engedélyezhető
telephelyek közül. A szélturbinák kialakításával is lehet csökkenteni a
madárkárosodás kockázatát, pl. változtatható sebességű rotorokkal (minél
lassabban forognak a lapátok, annál kevésbé veszélyesek), vagy a lapátvégek
színezésével. A legtöbb madárfaj azonban hamar megszokja az új építményeket és
elkerüli azokat.

 

 

Megjelent az Energia Klub 230 (Kettőharminc) című hírlevelében.
További információ>>>

Kép [cc] Martin Kleppe, Robby van Moor

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

2022. február. 13-án tartottuk a Közösségi mezőgazdálkodás és ÖkoKörök családi napot, ahol közelebbről is megismerhették az érdeklődők a Tudatos Vásárlók munkáját. Ezen a napon a közösségi gazdaságok és az ÖkoKörök jutottak főszerephez: az izgalmas előadások és kerekasztal-beszélgetések mellett a vendégek személyesen is találkozhattak a gazdákkal, volt Magcsere, a legkisebbek pedig gyerekprogramok keretében játékosan tanulhattak a […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok