Eljött a globális forrás kora. Bajban van Európa
Megérkeztek az összesített adatok az idei, időjárási katasztrófáktól sújtott nyárról. Klímakutatók megerősítették, hogy 2023 nyara volt a legmelegebb, amelyet a világ valaha látott. És az évnek még nincs vége, ráadásul egy El Niño évben vagyunk. A felmelegedés erősebben sújtja Európát, ami az Északi-sarkkör közelsége miatt is van. Néhány országban is megdőltek a rekordok, van, ahol 38 éve folyamatosan emelkedik a hőmérséklet. Kelet-Európát speciálisan érinti a probléma. Eljött a globális forrás kora – nyilatkozta a hír hallatán az ENSZ főtitkára.
- Európa csaknem kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag.
- 2023-as nyár volt a világ valaha látott legmelegebb évszaka.
- Az óceán még soha nem volt ilyen meleg.
- A légkör minden egyes Celsius-fokos felmelegedése 7 százalékkal növeli a benne tárolt vízgőz mennyiségét.
- Az új rekord nincs összhangban azzal, amit a tudósok erre az időszakra jósoltak.
Eljött a globális forrás kora
Az északi féltekén a nyár (június-július-augusztus) 16,77 °C-os átlaghőmérsékletre ugrott – ez 0,66 °C-kal több, mint ami az év ezen időszakának eddigi átlaga. Ráadásul, egy El Niño évben vagyunk, ami felmelegedést hoz globálisan. (Az El Nino a Csendes-óceán trópusi övezetének éghajlati jelensége, vizeinek felmelegedése, ami néhány évenként karácsony tájékán kezdődik, és 9–12 hónapig tart. Az elmúlt 3 évben a La Niña hűtő hatása érvényesült, ám a Meteorológiai Világszervezet (WMO) bejelentése szerint az El Nino visszatért, és 90%-os valószínűséggel közepes vagy magasabb erősséggel folytatódik az év végéig.
Minden El Niño más és más, de riasztó tény, hogy még soha egyetlen El Niño sem indult ilyen meleg óceánnal. 2023 jó úton halad afelé, hogy ne csak a legmelegebb nyár rekordjait döntse meg, hanem a világ valaha látott legforróbb éve legyen. Jelenleg 0,01 fokkal van lemaradva 2016-tól ugyanebben az időszakban – magyarázza Dr. Samantha Burgess, az EU Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálatának (C3S) igazgatóhelyettese.
Sőt, az idei El Niño különösen erős, emiatt várhatóan rekordot döntő globális felszíni hőmérsékletet okoz és éghajlati válságot idéz elő 2023-2024-ben. A következő évben, 2024-ben az El Niño okozta időjárási jelenségek valószínűleg az egész kontinensre kiterjednek, mindenhol jelentősen nő a szárazföldi hőhullámok, aszályok és erdőtüzek esélye.
A 2023-2024-es El Niño az előrejelzések szerint az éghajlati válságok sorozatát okozza majd. Ezek közé tartozik a tengeri hőhullámok fokozódása, az óceánok oxigénhiányának fokozódása, az óceáni élővilág pusztulása, a tengeri ökoszisztémák károsodása, a tengerszint emelkedése és a mezőgazdaságban a terméshozamok csökkenése.
„A globális óceán melegével – hacsak nem lesz őrülten hideg tél és ősz – 2023 lesz a valaha volt legmelegebb évünk”
– mondja az Euronews Greennek.
António Guterres ENSZ-főtitkár ezekre az adatokra reagálva kijelentette, hogy „a globális felmelegedés korszaka véget ért, elérkezett a globális forrás kora”.
Európa gyorsabban melegszik, mint a globális átlag
Akár egyetlen európai országon is láthattuk, mit hozott nyáron a klímaváltozás. Görögország gyorsan egymásután szenvedett tüzet és áradásokat; nemrég egy régióban két nap alatt az átlagos éves csapadék csaknem a duplája esett.
Amikor arról beszélünk, hogy a globális felmelegedést 1,5 C-ra korlátozzuk – a Párizsi Megállapodás értelmében – az elszabadult klímaváltozás megelőzéséről beszélünk, akkor a globális átlagról beszélünk. Jelenleg a világ hőmérséklete 1,2°C körüli az iparosodás előtti szinthez képest, és ahogy Dr. Burgess mondja, „a fok minden töredéke számít”.
Európa a globális átlagnál gyorsabban melegszik, mintegy 2,2 °C-kal az iparosodás előtti időkhöz (1850-1900 körül) képest.
A kontinens átlaghőmérséklete ezen a nyáron 19,63 °C volt, 0,83 °C-kal az átlag felett, ezzel az ötödik legmelegebb a nyári szezonban.
Az Északi-sarkvidékhez való közelségünk – amely a globális átlag 3-4-szeresével melegszik – részben megmagyarázza ezt a különbséget. Az Északi-sark körüli tengeri jégveszteség hatással van a régió albedójára (a napfény visszaverő képességére), ami hat Európa klímájára is.
Mi a különbség a talaj és a levegő hőmérséklete között?
A Párizsi Megállapodás célja, hogy a felmelegedést 1,5 Cº-on (és jóval 2 Celsius-fok alatt) tartsa, a globális levegő hőmérsékletére vonatkozik. Ezt, a „felszínhez közeli levegő hőmérsékletet” a föld felett 2 méterrel rögzítik a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szabályai szerint. Hidegebb leolvasást ad, mint a talaj hőmérséklete, mivel a talaj sokkal több sugárzást nyel el. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint 2013 és 2022 között az európai szárazföldi hőmérséklet körülbelül 2,04-2,10 °C-kal nőtt.
Gyakorlatilag senki sem menekült meg a Földön: a világ népességének 98%-a volt kitéve a globális felmelegedésnek ezen a nyáron
Hogyan melegednek az egyes európai országok?
Az éves hőmérsékletváltozás mértéke országonként évente változik. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a közelmúltban közölt statisztikákat a szárazföldi hőmérséklet-változásokról, amelyek lehetővé teszik az európai országok közötti tendenciák összehasonlítását. (Ez a statisztika a hőmérséklet-változást az 1951-1980-as átlaghoz viszonyítva méri, nem az iparosodás előtti időkhöz.) E szerint:
- Európában volt a legnagyobb hőmérséklet-emelkedés (2,23°C) tavaly az összes kontinens közül.
- 2022-ben a szárazföldi hőmérséklet emelkedése 2,26°C volt az EU-ban, 2021-ben még csak 1,54°C.
- Az adatokban szereplő 41 európai ország közül 22-ben 2°C fölé emelkedett a hőmérsékletváltozás.
- A levegő hőmérsékletét tekintve 2022 nyara volt Európa legmelegebb nyara, amelyet jelentős számú hőhullám okozott.
Kelet-Európa a legrosszabb helyzetben
Az elmúlt négy évtized változásait tekintve az éves szárazföldi hőmérséklet-emelkedés 7 országban haladta meg a 3°C-ot. Ez többnyire a kelet-európai országokban történt 2020-ban, amikor egy nagy hőhullám perzselte fel a kontinenst. Oroszországban volt a legnagyobb, 3,69°C-os hőmérséklet-változás, ezt követte Észtország (3,63°C) és Lettország (3,55°C).
Franciaországban regisztrálták a legmagasabb szárazföldi hőmérséklet-emelkedést 2022-ben
Franciaország 2021-ben az EU átlaga alatt volt, 2022-ben viszont már a legmagasabb emelkedést tapasztalták.
2022-ben az éves szárazföldi hőmérséklet-változás az 1951–1980-as alapvonalhoz képest a görögországi 1,04 °C-tól a franciaországi és luxemburgi 2,93 °C-ig változott. Belgiumban, Svájcban, Hollandiában és Németországban is több mint 2,5°C-kal emelkedett a szárazföldi hőmérséklet.
Olaszországban 38 éve emelkedik a hőmérséklet
Minden országban növekszik azoknak az egymást követő éveknek a száma, amelyekben a szárazföldi hőmérséklet magasabb, mint az 1951-1980 közötti átlag. Ez aggasztja a klímakutatókat.
Az Egyesült Királyságban, Svédországban, Norvégiában, Írországban és Dániában 12 éve, Olaszországban és Máltán viszont 38 éve emelkedik a hőmérséklet.
A legtöbb országban 1996-ban vagy 1997-ben volt utoljára éves átlaghőmérséklet csökkenés.
2022 Európában a hatodik év az elmúlt évtizedben, amikor a talaj felmelegedése átlagosan 2°C fölé emelkedett.
A szárazföldi hőmérséklet 2011 óta mind a 41 vizsgált európai országban emelkedik.
Bár az 1,5 fokos globális küszöböt átmenetileg átléptük, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb értékelő jelentésében világossá teszi, hogy az érdemi átlépést években, nem pedig hónapokban mérik.