fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Egy új városi közlekedési rendszer sikere Lyonban: Velo’v

| Bernard Schalscha, Lyon

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Biciklibérlet mindenkinek – szinte igyen. Bécs, Párizs, Koppenhága – és még egy sor európai nagyváros mellett Lyon-ban is nagy sikerrel működik a városi kerékpárkölcsönző-hálózat.

2005. május 19. Új városi közlekedésmód tűnt fel Lyonban: a
Vélo’v. A nevében a francia bicikli és az angol szeretet szavakat ötvöző, önkiszolgáló
bicikliszolgáltatás majdnem teljesen ingyenesen áll a lyoniak és a
környékbeliek rendelkezésére. A rendszer körülbelül 1600 biciklivel és 100 állomással
indult, ma már összesen 3000 kétkerekű gurulhat a mintegy 250 állomásra Lyonban
és a vele összenőtt legnagyobb agglomerációs városokban. A parkolókat a metró-,
busz- és villamosmegállók, valamint pályaudvarok környékére helyezték,
többségük a városközpont, a kereskedelmi és irodanegyed közelében található.
Körülbelül minden háromszáz méterre jut egy Vélo’v parkoló, nem kell öt percnél
többet gyalogolni, hogy eljussunk egyiktől a másikig.

Két módon lehet igénybe venni a Vélo’v-t:

Egyhetes bérlet egy euróért. A bérlet a biciklik fél
órás használatára jogosít, a bérlet érvényességi ideje alatt korlátlan
alkalommal. Ha fél óránál tovább használjuk, az első óra egy euróba, a második
kettőbe kerül. Fizetni csak bankkártyával lehet, ami biztosítja a személyazonosság
ellenőrzését, és mentesíti a rendszert a letétfizetés bonyodalmaitól.

Éves bérlet öt euróért. Az első éves bérlet
kiváltásakor plusz öt euró egyszeri belépési díjat és 150 euró letétet is ki
kell fizetni. Az éves bérlettel fél órát biciklizni mindig ingyen van, az első
óra fél, a második egy euró. Ha valaki a biciklibérlet mellé tömegközlekedési
bérletet is vált, egy órányira nyúlik az ingyenes biciklizési lehetőség.

Megvan a bérlet és a négyjegyű személyes kód. Mi jön ezután?
Egyszerű. Elsétálunk a legközelebbi Vélo’v állomáshoz, bedugjuk a bérletet egy számítógépbe,
megadjuk a saját és a bent álló biciklik közül a legszimpatikusabbnak a kódját,
aztán irány a kiszemelt bicikli, megnyomjuk biciklilakat zöld gombját, és már
el is kerekezhetünk vele!

A rendszernek komoly informatikai és elektronikai háttere
van. Minden Vélo’v bicikliben van egy berendezés, amely a dinamóra kapcsolt újratölthető
telepről kapja az áramot, és segítségével nyomon követhetők a járművek: minden
bicikliről pontosan lehet tudni, ki és mennyi ideig használta, melyik állomáson
vették fel, hol parkolták le. A berendezés emellett információt szolgáltat a
bicikli fő alkatrészeinek állapotáról is. Tényleg! Ha egy alkatrész
meghibásodik, a szerviz azonnal tudomást szerez róla. A reggel hét és este
nyolc között nyitva tartó javítóműhely mintegy harminc munkatársa biztosítja a
biciklik állomások közötti naponkénti elosztását is.

A rendszeres újraelosztásra két probléma, a tele és az üres
állomások miatt van szükség. Van olyan, hogy egy árva bicikli sincs bizonyos
állomásokon, ilyenkor el kell gyalogolni a következő lerakatig, hátha ott
találunk. Ennek oka a helyszín (nincsenek sokan, akik biciklivel másznák meg
Lyon dombjait) és a napszak lehet. De ennek az ellenkezője is jelenthet
problémát: vannak olyan napszakok és negyedek, ahol képtelenség lerakni a
biciklit a kiszemelt tárolóban – ekkor tovább kell kerekezni a következő üres
hellyel rendelkező állomásig.

A tapasztalt Vélo’v-sek tudják, hogy a szabad Vélo’v keresése
nem egyszer kellemetlen meglepetéssel végződik: a tároló számítógépén kiválasztott
biciklit megrongált állapotban találják. A hibák jelzésére és a hibás biciklik
forgalmon kívül helyezésére kidolgozott rendszer ellenére is előfordulhat, hogy
akkor derül ki, hogy hiányzik egy pedál, leeresztett egy gumi vagy elszakadt a
lánc, amikor már a biciklin ülünk. Lehet, hogy több napig is hibásan áll bent
egy bicikli, mire eljut a javítóműhelybe. A meghibásodások többnyire nem
szándékos rongálás eredményei, de az is előfordul, hogy vandalizmus áldozatai
lesznek a biciklik – bár ezek száma kevesebb, mint amennyitől az önkormányzat
tartott.

A hétköznapi problémák ellenére a Vélo’v megkérdőjelezhetetlen
siker. Lyon központját elárasztották az elöl kosaras, piros-szürke,
háromsebességes biciklik. Az ötletgazda, a JCDecaux vállalat, amely a
polgármester figyelmébe ajánlotta ezt az „egyéni közösségi közlekedési módot”,
hogy az ő kifejezésükkel éljünk, és amely jelenleg is üzemelteti a rendszert, a
következő adatokkal szolgált a 2006-os évről: 12 millió megtett kilométer, közel
5000 kilométer biciklinként, összesen 5,5 millió, naponta 15 000
végállomás. Az átlagot javítják az olyan csúcsok, mint a nagy rendezvények,
például a Zene Ünnepe miatt kialakított 3000 végállomás. Sok lyoni rászokott a
Vélo’v használatára a munkába járáshoz: bicikliznek önmagában vagy
tömegközlekedéssel kombinálva. Eleinte csak a belvárosban voltak Vélo’v
állomások, de számuk rohamosan nőtt a külvárosi kerületekben is, és a következő
évben a rendszert kiterjesztik az elővárosi területekre is. Pár hónap múlva
kiderül, hogy így is megmarad-e az átlagosan harminc perces használati idő.

Az eddig nyilvánosságra hozott statisztikák még nem mutatták
ki, hogy a Vélo’v használata csökkentette volna más közlekedési eszközök
használatát, különösen az autóét. Mindenesetre a JCDecaux úgy gondolja, hogy „a
lyoniak megmutatták, hogy lehetséges a fenntartható fejlődés elveinek és a
szelíd közlekedés gyakorlatának alkalmazása a mindennapi életben”. Hamarosan
meglátjuk, hogy a megállapítás más körülmények között is megállja-e a helyét;
olyan nagyvárosok, mint Marseille, Aix-en-Province és Brüsszel is bevezetik a
JCDecaux rendszerét, a Cyclocity-t (a Vélo’v a lyoni rendszer saját neve).

Igaz, hogy az egyszerű és népszerű rendszert hamar
megszerették a felhasználók, de azért vannak fenntartásaink. Elsőként, a
Vélo’v-k követhetősége növeli saját követhetőségünket, a magunk után hagyott elektronikus
nyomok számát, ami így sem kevés (mobiltelefon, bankkártya, internet).
Másodszor, a rendszer működését a reklámbevételek fedezik: az önkormányzat és a
JCDecaux közötti szerződés szerint a vállalat „ingyenesen” nyújtja a teljes
Vélo’v szolgáltatást (a bevezetéstől kezdve az üzemeltetésig), cserébe a
JCDecaux 13 évre megkapta az utcabútorok hirdetési felületének (például
buszmegállókban) piacát. Végül: a sokkal nagyobb élvezet lenne a Vélo’v használata,
ha elegendő bicikliút lenne, bár a hatóságok szerint nem nőtt arányosan a
balesetek száma a Vélo’v rendszernek köszönhető biciklis forgalomnövekedéssel.
Mindenesetre több Vélo’v-használó szembesül a taxisok agresszív magatartásával.
Talán az ő utasaik térnek át leginkább a Vévo’v-re? A következő statisztikák
biztosan ezt is elárulják majd. Addig is, ha Lyonban jártok, pattanjatok ti is
biciklire!

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 11. számában.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek