• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

100 milliárd euróba kerülnek az EU-nak a dohányzók

2011.03.17. /

Számos nemzetközi példa bizonyítja, hogy a dohányzási tilalom nem csak az egészségügyi kiadások csökkenését eredményezi, de növeli a vendéglátó helyek forgalmát.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nagy örömmel, de egyúttal aggodalommal követi az elmúlt napokban a nemdohányzók védelmérõl szóló törvény módosítása körül kialakult vitát.

Magyarország a WHO Dohányzás-ellenõrzési Keretegyezménye (WHO FCTC) és irányelveinek ratifikálásával korszakos jelentõségû lépést tett a dohányzás lakosságra gyakorolt súlyosan káros következményei ellen. A tervezett törvényi szabályozás teljes körû végrehajtása pedig hatalmas lépés ezen Egyezmény 8. Cikkének érvényesítése felé.

Amint az országban jelenleg zajló viták során látható, többen a dohányzási tilalmak gyengítése céljából negatív kereskedelmi és gazdasági következményeket vetítenek elõre, különösen a vendéglátóiparral kapcsolatban. A WHO hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló tudományos vizsgálatok nem támasztják alá ezeket az állításokat.

Több mint 100 vizsgálat eredményeinek nemzetközi áttekintése alapján megállapítható, hogy a dohányfüstmentes szabályozás bevezetésének semleges vagy pozitív gazdasági hatása van.

  • Az Amerikai Egyesült Államokban, New Yorkvárosa, abszolút nyereséget ért el a vendéglátóiparban foglalkoztatottak számának legalább tíz éves rekordja mellett. Spanyolországban már egy hónappal az idén januárban bevezetett törvény után a vendéglátóiparban foglalkoztatottak száma 0,2%-kal növekedett az elõzõ év ugyanazon idõszakához képest.
  • Amikor Törökország a globális gazdasági válság közepette dohányfüstmentessé vált, a vendéglátóipari munkahelyek bevétele 5,2%-kal nõtt és 2009-ben a vendéglátóipari létesítmények által befizetett ÁFA is több mint 20%-kal nõtt, míg az ország GNP-je 3,3%-kal csökkent.
  • Az Egyesült Királyságban a vállalatok 40%-a pozitív, 57%-a semleges hatásról számolt be, s csupán 3%-a nyilatkozott negatív hatásról.

 

Gyors javulás az egészségügyi helyzetben

Ezen felül jelentõs egészségügyi költségmegtakarítás érhetõ el a dohányzók számának csökkenésével. Európában a dohányzás miatti közvetlen és közvetett költségek éves szinten 98–130 milliárd eurót tesznek ki (a GDP 1–1,3%-át). Magyarországon ez a költség relatíve még magasabb: a GDP 1,7%-a. Az egészségnyereség mellett az egészségügyi kiadások megtakarítása rendkívüli jelentõségû olyan idõkben, amikor az állam egészségügyi költségvetése korlátozott. Ezek a megtakarítások nagyon hamar megjelennek.

Szemben a dohányzás következtében az egészségügyre nehezedõ hatalmas költségteherrel, a dohányzásellenes szabályozásnak a lakosság egészségére gyakorolt hatása látványos eredményeket mutat. A szakirodalom megállapítása szerint már néhány hónappal a dohányfüst-expozíció ellenes törvények bevezetése után

  • a szívinfarktus miatti kórházi esetek száma 15–30%-kal csökken, melyet többek között skót, olasz és amerikai tanulmányok támasztanak alá;
  • a bárok nemdohányzó alkalmazottai, akik korábban 4-6-szor annyi dohányfüstöt lélegeztek be, mint az átlagos nemdohányzó felnõttek, tisztább levegõt szívhatnak munkahelyükön, légúti tüneteik 20-30%-kal csökkennek;
  • a gyermekek körében az asztma miatt kórházi kezelések száma 18,2 %-kal csökkent Skóciában.

 

A dohányzók is támogatják

A költségeknél is fontosabb azonban a dohányfüst-expozíció elleni védelem törvényi szabályozásának pozitív hatása a lakosság egészségi állapotára. Ez a körülmény jó alkalmat teremthet a vendéglátóipari szektornak is arra, hogy új és kreatív marketing-kezdeményezések révén bõvítsék ügyfélkörüket olyanokkal, akik nagyon értékelik az egészséges környezetet. Írországban a bárok vendégeinek száma 11%-kal növekedett a dohányzásellenes törvények bevezetése után.

A dohányfüstmentes szabályozás fokozatosan nyer teret világszerte, mert pozitív hatásai nyilvánvalóak a lakosság számára is. Ennek legegyértelműbb bizonyítéka az a tény, hogy ezeket a törvényeket, ha egyszer életbe léptek, még a dohányosok többsége is támogatja. Egy közelmúltbeli magyarországi felmérés szerint a lakosság több mint 80%-a támogatná a dohányfüstmentes szabályozást. Ráadásul a magyar lakosság 21%-a gyakrabban látogatná a vendéglátóipari szektort, potenciálisan több bevételt hozva az iparágnak.

Becslések szerint a WHO Európai Régiójában a dohányzás évente 1,6 millió ember idõ elõtti halálát okozza és Magyarországon évente 28 ezer fõ korai haláláért felelõs, valamint évente 2300 ember hal meg a passzív dohányzásra visszavezethetõ betegségek következtében. Egyes tanulmányok szerint a passzív dohányzás a nemdohányzók körében a szív-érrendszeri betegségek kockázatát 60%-al növeli, valamint a 13-16 éves fiatalok közel fele passzív dohányfüstnek van kitéve.

Nem kétséges, hogy a dohányzás átfogó ellenõrzése, beleértve a zárt légtérre vonatkozó teljes dohányzási tilalmat, egyike a legfontosabb népegészségügyi jogszabályoknak, amelyeket kormányok hozhatnak. Az államnak hatásos eszközök állnak rendelkezésére, melyeket átfogóan kell alkalmazni. A dohányfüstmentes törvényi szabályozás és a dohány jövedéki adójának emelése együttesen mindenolyan országban, ahol alkalmazták, azt eredményezte, hogy a nemzeti jövedelem vagy változatlan maradt, vagy éppenséggel nõtt akkor is, ha a fogyasztás csökkent.

 

Forrás: WHO

Kép [cc] ducdigital







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében