| Tudatos Vásárló
Balaton: kiváló vízminőség
A Balaton kiválóan alkalmas fürdésre és vízi sportokra – hangsúlyozza az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete szerdai közleményében.
Nemcsak a víz hőmérséklete teszi kiválóan alkalmassá a strandolásra a Balatont, hanem a minősége is: még a tápanyagban leggazdagabb Keszthelyi-medencében is nagyon alacsony az algaéletet szabályozó nitrogén és foszfor koncentrációja. Ennek megfelelően kevés a lebegő mikroszkopikus alga. A mennyiségüket jelző a-klorofill koncentrációja a Keszthelyi-medencében 10 mikrogramm, a Siófoki-medencében pedig 6 mikrogramm körül van literenként. Ez messze alatta van a literenkénti 75 mikrogrammos határértéknek.
Nagyon változatos képet mutatnak a Balatonban fellelhető algák. Legnagyobb mennyiségben még a tavaszi időszakra jellemző aranysárga kovamoszatok vannak, mellettük kevés zöldalga is előfordul. Ugyanakkor megjelentek – bár még nagyon kis számban – a nyár jellemző szervezetei, a fonalas nitrogénkötő kékmoszatok is. Mint a közlemény rámutat, júniustól kezdve a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet havi gyakorisággal vizsgálja a tó vizének toxicitását.
Az előző hónapokban napilapok többször „szakszerűtlenül” arról írtak, hogy a Kis-Balaton és a Balaton vize a toxikus kékalgák jelenléte miatt mérgező. „Ugyanakkor a félrevezető rémhír terjesztője soha, semmilyen módszerrel, semmilyen mennyiségben nem mutatott ki cianotoxinokat” – hangsúlyozza a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet közleménye.
A dokumentum szerint a víz toxicitását a héj nélküli édesvízi kisrák (Thamnocephalus platyurus) lárváit felhasználva ellenőrzik. Az elemzést a keszthelyi, valamint a tihanyi hajókikötők előtti nyíltvízi területről gyűjtött vízmintákban, az MSZ 20359:2003-as szabvány szerint végzik. „Ellenőriztük mind a szabványban rögzített szűretlen víz, mind a lebegőanyagból ultrahangos feltárással készített kivonat toxikusságát. A lebegőanyagból készített kivonat a nyersvíz 100-szor töményebb változatát képezte. Mindkét típusú vízmintából 5 hígítási sort készítettünk, a legtöményebb maga a hígítatlan minta volt.
A standard édesvizes kontrollhoz viszonyított százalékos pusztulás adja meg a toxicitás mértékét. A júniusi vizsgálat során egyetlen vízminta sem bizonyult toxikusnak, ugyanis a lárvák túlélése a hígítatlan mintákban is 100 százalékos volt” – áll a közleményben.
A dokumentum kitér a tavaszi időszakban helyenként tapasztalt kis mértékű halpusztulásra, amelyet nem követett erősebb elhullás. „Ez megerősíti korábbi megfigyeléseinket, hogy elsősorban az élősködőkkel való tavaszi fertőzöttség, valamint a meteorológiai viszonyok (a hőmérséklet hirtelen emelkedése, erős szelek) okozták a legyengült, de tavasszal felgyorsuló anyagcseréjű halak elhullását. Közvetlen méréseink megerősítették az MTA Állatorvostudományi Kutatóintézetének a dévérkeszeg fertőzöttségére vonatkozó megállapítását, amely szintén közrejátszhatott az ívás után legyengült halak szembetűnő elhullásában.
A jelenlegi időszakban azonban a halállomány összetétele az utóbbi évekéhez teljesen hasonló képet mutat. A nyári időszakra jellemző, a szokványostól eltérő halelhullást nem tapasztaltunk. Átlagos, erre az időszakra jellemző meteorológiai viszonyok mellett további elhullás nagy valószínűséggel nem is várható” – jelenti a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
Forrás: MTA
Kép [cc] youngrobv