• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Zöld térképeken a világ - Wendy, az ötletember

2010.05.24. /
Wendy E. Brawerrel, zöld dizájnerrel és hálózatépítővel, a Zöld Térkép Rendszer alapítójával beszélgettünk.

2009 novemberétől már Magyarországnak is van Zöld Térképe, mi is csatlakozhatunk a zöld térképészek világszerte népes táborához. A bő másfél évtizede megálmodott Green Map System (Zöld Térkép Rendszer) ma a világ ötvenöt országában több mint 600 várost helyez közös platformra. A cél a közösség zöld értékeinek, a fenntarthatóság szereplőinek feltérképezése és összeboronálása.

 

Mi késztette arra, hogy létrehozza az első zöld térképet?

Május 27-én a Tudatos Vásárlók Egyesülete vendégül látja Wendy Brawert. A Wendy közreműködésével megvalósuló zöld térképész workshopon első kézből ismerkedhetsz meg a nemzetközi zöld térkép mozgalom fejleményeivel és technikai újdonságaival.

Meghatározó élmény volt számomra közelről látni azokat a szakembereket, akik 1992-ben idejöttek New Yorkba, hogy az ENSZ riói klímacsúcsát készítsék elő (Rio de Janeiróban született többek között az első nemzetközi egyezmény az üvegházhatású gázok koncentrációjának stabilizálására - a szerk.). Egy szobányi szervező folyamatosan azon agyalt, milyen partikra, városnéző túrákra vigyék el a résztvevőket, hogy egy dinamikusan fejlődő várost láthassanak. Ekkor határoztam el, hogy én meg olyan térképet készítek, amely a város zöld értékeit mutatja be, hogy az idelátogatók számára kézzelfogható legyen a mi fenntartható fejlődésünk.

 

Hogyan indult a megvalósítás? A kilencvenes évek elején mennyire voltak nyitottak az emberek egy ilyen újszerű kezdeményezésre? Kikkel tudott együtt dolgozni?

Elsőként olyan embereket gyűjtöttem össze, akik jól ismerik a város bizonyos részét. Egy nappal azután, hogy megálmodtam az egészet, egy hosszúra nyúlt ebéd közben kitaláltuk azt is, ki foglalkozik a kutatással, a tervezéssel. A terepmunka során más foglalkozott a városi kertekkel és a biciklis részekkel, a zöld üzletekkel, a megújuló energiaforrással működő helyekkel vagy az ökoházakkal. Hat héttel később megszületett az első verzió.

Rendeztünk egy eseményt is, amelynek során a térképen szereplő helyekből tizenhét fogadta az érdeklődőket, és ott elmagyarázták egy-egy projekt lényegét. Szerencsém volt, mert egy intelligens városfejlesztést népszerűsítő nonprofit szervezet, a Municipal Art Society felajánlotta, hogy ingyen megszervezi az anyagok nyomtatását, a barátok pedig segítettek a terjesztésében, de a grafikai tervezésben is.

1992 első tavaszi napján volt a nyitóesemény, amelyen kétszázötven civilszervezet és rengeteg városlakó vett részt. Aztán öt évig a nappalim volt a projekt irodája, utána lett saját helyünk. Ekkortájt jött hozzánk az első külföldi gyakornok is. A működésre az én bevételeimből volt pénz.

 

Mi követte a térkép megjelenését, és Ön szerint mi az egész folyamat legnagyobb hozadéka?

A megjelenés után rengeteg megkeresés érkezett, sokan szerették volna saját városuk verzióját elkészíteni. Három évvel később a dolog máris nemzetközi lett. Hála az O2 nemzetközi formatervezői hálózatnak, több ország helyi ötleteinek segítségével sikerült kidolgozni egy egységes kulcsszórendszert, és ez alapján az interneten is összekötöttük a térképeket. Így globális háló jött létre, amelyet az 1995-ös koppenhágai ENSZ klímacsúcson mutattunk be.

Most jöttem vissza a 2009-es koppenhágai találkozóról, ahol a helyi és globális térképkészítők is összejöttek. Időközben kiderült, hogy a térképek közösségszervező kommunikációs eszközként is jól beválnak. A lényeg persze az, hogy ezzel a módszerrel sokat adhatsz az általad szeretett helyi közösségnek, segítheted őket abban, hogy új fejlődési úton haladjanak.

 

Hogyan értékeli a zöld térképek rendszerének helyzetét, és mi a jelenlegi szerepe a programban?

Jó tizenöt évvel később még mindig én vezetem a projektet, és új térképeket is készítek. Azt hiszem, legalább egy tucat New York-i Zöld Térképet csináltunk már. Most mutatjuk be a legújabb formátumot, az úgynevezett „alfa verziót", amely mobiltelefonokra is letölthető. Elindítottunk egy közösségtérképezési platformot, és már túl vagyunk száz olyan térképen, amelybe a közönség nézőpontjai, elképzelései is beépülnek. A technológia számtalan lehetőséget kínál.

 

Milyen fejlődési irányokat lát a térképek számára?

A jövőben például olyan cégeket is feltennénk, akik jó munkát végeznek a fenntarthatóság vagy a társadalmi felelősségvállalás terén. Már készítettünk esettanulmányokat, ezekkel további cégeket szeretnénk bátorítani, hogy a felelősebb működés érdekében használják forrásainkat, szolgáltatásainkat, változtassák meg a vállalati kultúrájukat, és kerüljenek közelebb saját közösségeikhez.

Egy másik irány az egyetemi campusok világa. A zöld térképek egyik legnagyobb közönsége a diákoké, akik meggyőzhetik a létesítményvezetőket az ésszerű üzemeltetés fontosságáról. És persze reméljük, hogy minél több várost be tudunk vonni a hálózatba. Talán 2013-2014-re elérhetjük az ezres létszámot is.

Azt szeretnénk, hogy a szervezet egyre decentralizáltabb legyen. Már léteznek olyan nemzeti gócpontjaink, például Kubában, Indonéziában és Japánban, amelyek segítik a térképkészítést. Így a helyi városok térképészeinek nem a New-York-i központtal kell egyeztetniük. Pár éven belül szeretnénk egy jól szervezett európai központot is létrehozni, talán a magyarok segíthetnének ebben.

Öt év egyeztetés után, 2008-ban számos klímaváltozással, ökoturizmussal és társadalmi igazságossággal kapcsolatos kifejezést adtunk hozzá a rendszerhez. Viszont 2010 pénzügyi szempontból nem lesz könnyű év az amerikai nonprofit szervezetek életében sem. Eddig döntően egyéni és céges adományokból, magánalapítványok támogatásával tartottuk fel magunkat. Most igyekszünk új bevételi modellt kidolgozni.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 18. számában.

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében