• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Védekezés a kéretlen elektronikus reklámok ellen

2011.05.26. /

Óvatossággal és odafigyeléssel megúszhatjuk, hogy szélhámos adatvadászok hálójába kerüljünk, vagy hogy kéretlen elektronikus reklámüzenetek (spamek) árasszanak el minket. Végső esetben a médiahatóságot is csatasorba állíthatjuk.

Hány milliárdos lottófőnyereményt, vágyfokozót, márkás ruhát kínáló e-mail érkezett a héten? A levélszemétként özönlő üzenetek kihagyhatatlan akciókat hirdetnek, fizetős online tartalmakat ajánlanak, a veszélyesebbek adatgyűjtő kémprogramokat vagy vírusokat telepítenek észrevétlenül a számítógépre. Magára valamit adó e-mail szolgáltató vagy levelezőprogram rendelkezik könnyen kezelhető spamszűrővel, amely a kéretlen leveleket rögtön a szemétbe, a törölt üzenetek közé juttatja. Figyeljünk oda, hogy a túlzott szigorúság nehogy visszafelé süljön el, és a fontos levelek is a süllyesztőbe kerüljenek. A legjobb persze, ha megelőzzük, hogy levelesládánk a spamküldők célpontja legyen.

 

Ne adjuk ki az adatainkat!

Az interneten számtalan úgynevezett robot ténykedik, mely átfésüli a weboldalakat, és begyűjti az azokon fellelhető nyilvános e-mail címeket. Az adatokat aztán jó pénzért adják-veszik, egy-egy feladó akár több ezer címzetthez is eljuttathatja kéretlen üzenetét, ami lehet ártalmatlan reklám vagy akár a banki adataink megszerzésére irányuló rafinált csalás is. Az adathalász szélhámosok a nagy számok törvényére és a nem elég körültekintő felhasználókra utaznak. Ha csak páran bedőlnek, a levélszemét máris hasznot hoz a feladónak. Mára egész földalatti iparággá nőtte ki magát az adatbázisok gyűjtése. Az amerikai spamkirály, Alan Ralsky például egyes feltételezések szerint több millió dolláros üzletet csinált a kéretlen e-mail hirdetésekből. Igaz, ezért 2009 végén több mint négy év letöltendő szabadságvesztésre ítélték.

Ha betartunk néhány alapvető szabályt, megvédhetjük postafiókunkat ezektől az üzenetektől. Lehetőleg kerüljük e-mail címünk pontos megadását. Ne tegyük fel közösségi oldalakra, és ne adjuk meg a regisztrációhoz kétes biztonságú weblapokon. Már az is elég ahhoz, hogy illetéktelenek kezébe kerüljön a címünk, ha megadjuk egy űrlapon. Ha mégis szerepeltetni akarjuk, használjuk például a „felhasználó kukac szolgáltató pont hu” formátumot a felhasználó@szolgáltató.hu helyett.

Ha már hozzájutottak a címünkhöz, olvasás nélkül töröljük a gyanús üzeneteket, nemkívánatos hírlevelek esetén pedig kérjük, hogy vegyenek le a címlistáról. A hazai szabályok szerint a felhasználó bármikor lejelentkezhet az ilyen címlistákról, akkor is, ha korábban hozzájárult a hirdetések elküldéséhez. Ehhez elegendő az eredeti üzenetet változtatás nélkül visszaküldeni vagy a megadott címen lejelentkezni. A hozzájárulás nélkül küldött üzenetek viszont jogsértőek, és ez vonatkozik az engedélykérő üzenetekre is. Az előzetes engedélyt ugyanis más formában és más fórumon kell kérni. Fontos, hogy nem szabad válaszolni a gyanús levelekre (sőt meg sem szabad nyitni), mert a küldő rendszerek számára ez megerősítés címünk valódiságáról, mely így aztán egy létező címeket tartalmazó adatbázis részeként magasabb áron értékesíthető a feketepiacon. A rosszindulatú spamek fejléce általában nyereménnyel, letöltési lehetőséggel vagy csodatévő gyógyszerekkel kecsegtet. Küldőként pedig gyakran egy ismerős cím van feltüntetve, ilyenkor csak a tárgy mezőben szereplő szöveg nyújthat támpontot. Gyanú esetén inkább ne nyissuk meg, kérdezzünk rá az ismerősnél, hogy ő küldött-e levelet. A gyanúra elég okot adhat, ha eleve a spamek könyvtárában landol a levél.

Kapcsolódó jogszabályok
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól

 

Telefonos üzenetek

A kéretlen üzenetek meghódították a mobiltelefonokat is, ráadásul ezeket legtöbbször még törölni sem lehet anélkül, hogy megnyitnánk. A terjedelmi korlátok pedig lehetetlenné teszik, hogy bármilyen ajánlatról megfelelő tájékoztatást nyújtsanak a címzettnek, ami ideális táptalaja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megvalósításának, ahogy erre a versenyhivatal több határozatában is rámutatott a közelmúltban. A fogyasztó ráadásul sokszor nem is gondolja, mekkora anyagi kárt okozhat az a néhány sor a készüléke kijelzőjén. Egy óvatlan visszaigazolás, és máris fizetős sms-ek árasztják el a telefont.

Az sms-ben érkező spam a kéretlen elektronikus levelekhez hasonlóan illegális. Előfordulhat, hogy épp a mobilszolgáltatónk küld számunkra nagyszerű ajánlatot vagy kvízjátékban való részvételre buzdító felhívást. Ezt csak akkor teheti, ha előzetesen engedélyt adtunk neki. Ha el akarjuk kerülni az ilyen üzeneteket, már a szerződés megkötésekor jelezzük, hogy nem kérünk a reklámüzenetekből, és ezt írásban is erősítsük meg. A nyilatkozat ma már általában a szerződés része. Gyakran kötünk olyan elektronikus vagy hagyományos szerződést, amelyhez megadjuk a személyes adatainkat is. Jó tudni, hogy ezeket csak kifejezett hozzájárulásunk esetén adhatják ki a szolgáltatók harmadik fél számára. Ennek ellenére előfordulnak hibák vagy visszaélés, tehát minél több helyen adjuk meg telefonszámunkat, annál nagyobb az esélye, hogy előbb-utóbb rossz kezekbe kerül. A mobiltelefonokban alapbeállítás, hogy fogadhatnak emelt díjas sms-t, de ha kérjük, a szolgáltató köteles ezt leállítani. Ha mégis ilyen üzenetek érkeznek, a küldő számra azonnal küldjük el a „STOP” szót, ettől a pillanattól ugyanis jogszerűen nem követelhetik tőlünk a további üzenetek ellenértékét.

 

Hatósági panasztétel

A kéretlen üzenetek küldése – a világ legtöbb országához hasonlóan – itthon is tilos. Ha végképp nem boldogulunk a fenti módszerekkel, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság oldalán tehetünk bejelentést és kérhetünk hatósági segítséget. A hatóság hivatalból és bejelentés alapján egyaránt üldözi a kéretlen üzenetek küldőit. A www.nmhh.hu-n, az ügyfeleknek szóló részen belül, az ügyintézés menüpont „panaszkezelés” oldalán található űrlap kitöltésével tehetünk bejelentést. Ez az elektronikus nyomtatvány kissé bonyolult, de érdemes rászánni néhány percet, hogy megszabaduljunk a spamküldőktől. Fontos, hogy az űrlapot csak ügyfélkapu-regisztrációval rendelkezők küldhetik el. A regisztráció elkészítését az okmányirodában lehet kezdeményezni, néhány percig tart és ingyenes.

 

Megjelent  a Tudatos Vásárló Magazin 20. számában.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében